Év végére 7-8 százalék közé süllyed a fogyasztóiár-index, és a dezinflációs hatás 2024-ben is kitart majd, de az infláció csak 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a szeptemberi Inflációs jelentést bemutató online sajtótájékoztatón. Balatoni András ismertette: a szigorú monetáris politika, a tavalyi évhez képest mérséklődő globális nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt élénkítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki dezinflációs hatást.
Idén az infláció éves átlagban 17,9 százalék körül lehet, a bázishatások kifutása és az adóintézkedések lassítják a dezinflációt 2024-ben, a mutató 4-6 százalék közé lassulhat – tette hozzá.
A 2024-es inflációt az adóintézkedések 0,8-1,1 százalékponttal növelik – jelezte az igazgató. Az előző előrejelzéshez képest az új inflációs előrejelzés emelését döntően az üzemanyagárak emelése határozza meg.
Elmondta: a dezinflációt támogatta az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek árindexének mérséklődése, a nyár folyamán a piaci szolgáltatásoknál is megindult az árcsökkenés. Augusztusban a fogyasztói kosár háromnegyedében lassult az árdinamika, a tételek harmadában pedig az árszint is mérséklődött – sorolta az igazgató.
A kiskereskedelmi láncok között kiéleződő árverseny elősegíti az élelmiszerárak növekedési ütemének lassulását. A visszatekintő átárazás a profit vezérelte infláció egyik forrása – magyarázta.
Kitért arra, hogy a hazai GDP volumenindexe 2023-ban mínusz fél és plusz fél százalék közötti tartományban várható az Inflációs jelentés előrejelzése szerint.
2024-2025-ben egyaránt várhatóan 3,0-4,0 százalékkal nő a gazdaság teljesítménye. Idén az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása áll. Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését idézik elő. A nettó export pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja – mutatott rá.
A vállalati hitelállomány változatlanul növekszik, de a dinamika lassul. A háztartási hitelpiacon az év második felében a kereslet élénkülése várható. A jelentősen javuló külkereskedelmi egyenleg az idei évben a GDP 1 százaléka alá mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányát, a folyó fizetési mérleg majd 2024-től többletbe fordul.
Elmondta, hogy a munkaerő-kereslet továbbra is erős, a gazdasági teljesítmény második félévre várt élénkülése nyomán a foglalkoztatás növekedésére számítanak 2023 egészében, míg 2024-ben enyhébb ütemben emelkedik majd a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta 3,9-4,0 százalékon alakulhat az idei évben, 3,5-3,8 százalékon jövőre és 3,1-3,8 százalék között 2025-ben.
A 2023. eleji bérdinamikát a minimálbér év eleji jelentős emelése, az inflációs várakozások és a munkaerőpiac historikusan magas feszessége határozta meg, míg az infláció erősödő ütemű csökkenése és a reálbérek ennek köszönhető növekedése visszafogottabb bérdinamikát okoz az év második felében. A versenyszférában idén az átlagbérek 15,6-15,9 százalék közötti növekedésére számít a jegybank.
Az előrejelzést övező kockázatokról elmondta: fontos lefelé irányuló kockázat a lassuló globális konjunktúra, jelen van emellett a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, ahogy a fogyasztás elnyújtott helyreállása is. Inflációban felfelé, GDP-ben lefelé mutató kockázatokat azonosított nagyobb arányban a tanács – mondta.
(MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
