A Monetáris Tanács keddi döntését Matolcsy György és vezetőtársai már nagy vonalakban ismertették, Balatoni András, az MNB igazgatója ma részletezte az inflációs jelentés főbb megállapításait, egyúttal nyilvánosságra hozták a jegybanknak a fogyasztóiár-indexen és a gazdasági növekedésen túl a többi mutatóra adott prognózisát is.

Balatoni újfent felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció az egy évvel korábbihoz képest jóval magasabb üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt 4 százalék fölé mehet - vagyis azon szint fölé, amit még a jegybank tolerál -, ám azt követően csökkenésre számítanak a Szabadság téren, amelynek következtében a fogyasztóiár-index 2022 elejétől ismét a 3 százalékos középtávú jegybanki cél körül alakulhat.

A feltételes mód ez esetben arra vonatkozik, hogy nem tudni, az úgynevezett másodkörös hatások mennyire lesznek erősek. Ezek:

• az adószűrt maginfláció,
• a piaci szolgáltatások áralakulása,
• a munkaerőpiaci folyamatok és a bérezés alakulása,
• a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.

Az MNB-nél abban reménykednek, hogy a kamatdöntéseknél kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a dezinflációs hatások következtében mérséklődhet. Optimizmusra adhat okot, hogy a járvány hatására a piaci szolgáltatások árváltozása jelentősen csökkent, s a szolgáltatók várakozásai is visszafogottak. Ugyancsak fontos tényező a munkaerőpiac. A bérköltségek 2016-tól jelentősen emelkedtek, 2021-ben azonban e dinamika elérheti a mélypontját – alapvetően annak köszönhetően, hogy a minimálbér-emelést konzervatívan határozta meg a kormány.

A GDP-deflátor alapján 2021-ben nem is lesz reálbér-emelkedés - mutatott rá az MNB igazgatója.

Balatoni megemlítette még, hogy a Reuters elemzői konszenzusa alapján az inflációs várakozások mérsékeltek, igaz, a lakosság az elmúlt időszakban az árak emelkedésére számít.

Áttérve a gazdasági növekedésre, a tavalyi, 5 százalékos mértékű recesszió ellenére az MNB-ben úgy vélik,  a magyar gazdaságban jelentős helyreállítási potenciál van. Mindenekelőtt abból kiindulva, hogy a beruházási ráta a jelentős visszaesés dacára is 27,5 százalék volt 2020-ban, ez EU-szinten a harmadik legmagasabb szint. A munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de csak minimális mértékben, ráadásul jóval kevésbé, mint a 2008-as válság kitörését követő évben - mutatott rá a jegybank igazgatója, hozzátéve: nem veszítették el sokan a munkájukat, így kínálati oldalról e tényező is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez.

Valamint a gazdaság tőkevonzó képessége, ami jelentős. Ezt mutatja, hogy komoly működőtőke-beruházások történtek, elég csak megemlíteni, hogy az SK Innovation 680 milliárd forintból húzza fel  a harmadik gyárát.

A háztartások reálbére emelkedett, a megtakarításaik jelentősen emelkedtek. Ha ezeknek csak egy kis része megmozdul a járvány lefutása után, az a keresletet jelentősen növelheti - emelte ki Balatoni. Fontos szempont az is, hogy adott a finanszírozási forrás, a vállalati hitelezés is bővül – egyebek mellett a két jegybanki program (NHP Hajrá!, növekedési kötvényprogram) következtében.

Két ellentétes hatás befolyásolja az MNB prognózisát. Pozitívan hat az erős múlt év végi teljesítmény, az ipari konjunktúra javulása, valamint  a lakásépítések és beruházások felfutása a negyedik negyedévben, negatívan azonban a harmadik hullám. Míg a 2020 végi erős gazdasági teljesítmény historikusan erős áthúzódó hatást eredményezhet, addig az online pénztárgépek forgalma alapján az idei első negyedév sem lesz acélos, miközben az év eleji ipari termelést negatívan befolyásolta a chiphiány.

Az MNB most úgy számol, hogy a gazdasági nyitás a korábban feltételezettnél kissé később érhető el, amiatt, hogy az átoltottság elhúzódhat, ennek az idejétől függ, hogy a GDP idei növekedése a jegybank által felrajzolt 4-6 százalékos sávban hol lehet.. 

A következő egy-két negyedévben csökkenhet a foglalkoztatás, de a gazdaság dinamizálásával 2022 második felében a teljes foglalkoztatás elérhető - tartják a jegybankban. A reáljövedelmek tovább bővülhetnek, s bár a megtakarítások is gyarapodhatnak még, közben azért a járvány levonulásával a fogyasztás is enyhén emelkedhet, a beruházások pedig intenzívebben, aminek következtében a beruházási ráta 28-29 százalékos lehet.

A kilábalás beruházásvezérelt lehet - hangsúlyozta Balatoni.

Ennek kedvező hatása lehet 2022-23-ban mutatkozhat meg Magyarország exportpiaci részesedésében. Gyorsabban nőhet a hazai kivitel, mint az exportpartnerek importja, miután a globális termelési ciklusban egyre fontosabb szerepet tölt be Magyarország. A folyó fizetési mérleg egyenlege már 2020-ban is váratlanul jól alakult, a beáramló működö tőke miatt pedig a többlet még magasabb lehet.

A költségvetés GDP-arányos hiánya tavaly 8 százalék volt, míg az államadóssági ráta 80 százalék fölé ugrott. Az MNB arra számít, hogy ezek is csökkenésnek indulhatnak, igaz, az államadósság-ráta 2023-ra még így is csak 75 százalékra mehet le.