Mint arról már beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa a mai ülésén nem változtatott sem a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatán, sem az egyéb monetáris kondícióin. A kamatdöntés közzétételét követően egy órával az is kiderült, hogy a jegybank a legfrissebb, csütörtökön megjelenő inflációs jelentésében az idei évre 0,3 százalékponttal magasabb pénzromlást vár, mint három hónappal korábban: 3,8-3,9 százalékot, a 2022-es és 2023-as előrejelzésén viszont nem változtatott. A 2021-es bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisának tavaly decemberben adott sávját szűkítette: most 4-6 százalékra számít, a három hónappal korábbi 3,5-6 százalékkal szemben. S ugyanígy tett a 2022-es várakozásával, ahol viszont a sáv felső szélét faragta le fél százalékponttal, aminek következtében az új érték 5-6 százalék. Míg 2023-ra 3,5 százalékos GDP-növekedést vizionál, árnyalatnyival erősebbet a tavaly decemberben felvázolt 3-3,5 százalékosnál.
Három feladatot látunk magunk előtt - kezdte Matolcsy György, az MNB elnöke az inflációs jelentést megvitató monetáris tanácsi ülést szokásosan követő sajtótájékoztatót. Ezek:
- le kell győzni a vírust,
- meg kell őrizni az árstabilitást, az inflációt kordában kell tartani,
- helyre kell állítani a magyar gazdaság növekedését.
Mint Matolcsy kihangsúlyozta, a vírus legyőzésében a kormány jól halad, ami gesztusnak tekinthető azt követően, hogy tegnap a jegybankelnök egy újabb, a kabinetet bíráló cikket jelentetett meg.
"Ahogy mi, más se hallgasson a szirénhangokra, amelyek azt sugallják, hogy nem számít a költségvetési deficit, az államadósság és az infláció emelkedése" - hangsúlyozta az MNB elnöke, utalva egyes közgazdászok - köztünk a lapunkban e véleményét kifejtő Pogátsa Zoltán - álláspontjára. Matolcsy szerint igenis kordában kell tartani ezeket a makrogazdasági tényezőket, s kijelentette, az MNB a maga részéről mindent elkövet, hogy az infláció ne szaladjon el. Márpedig szerinte ennek megvan az esélye, hiszen ugyan lesznek kiugrások az idén, de ezek csak egyszeri okból - üzemanyagárak megugrása és a kínálati sokkok miatt - következnek be, nem válnak tartóssá, s a hazai fogyasztóiár-index a jövő év első negyedévében a jegybank 3 százalékos középtávú célja közelében stabilizálódik.
Később a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás megerősítette, hogy az MNB célja az árstabilitás fenntartása. Hozzátéve: 2021 elején az infláció a jegybank várakozásainak megfelelően alakult, miszerint az a bázishatás (az előző év azonos időszakához képest magasabb üzemanyagárak), a jövedékiadó-emelés és a kereslet-kínálati súrlódás miatt nőtt. Ezek eredményeként a második negyedévben az infláció a jegybanki 4 százalékos tűréshatár fölé is mehet, de utána a kínálat erősödése, a kihasználatlan kapacitások oldódása és a külső környezet javulása hatására mérséklődhet.
Ami a gazdasági növekedést illeti, Matolcsy György szerint minden esély megvan arra, hogy Magyarország 2021 végére - ahogy a jegybankelnök fogalmazott - helyreállítsa a 2019-es GDP-teljesítményt. Döntő mértékben az üzleti szektor szereplőinek köszönhetően, akik részvétele nélkül szerinte nem működtek volna olyan sikeresen a jegybank forrásbővítő programjai.
A tavaly elindított NHP Hajrá! ugyanis még az MNB által vártnál is jobban teljesít. Annak keretében eddig 30 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) jutott 2 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, miközben az alapprogram, az NHP az elmúlt 8 évben eddig már 70 ezer kkv-t segített hozzá 5400 milliárdnyi forráshoz - ezt már Patai Mihály MNB-alelnök ismertette. Továbbá azt is, hogy a 2019 nyarától elérhető növekedési kötvényprogramban az idei első negyedévben 7 új kibocsátás keretében 160 milliárd forintot vontak be hazai vállalatok, amelyek következtében a 2019 nyarán indult program mérlege: 56 vállalat, 59 kibocsátás, összesen 1000 milliárd forint értékben.
2021 első negyedévének végén lényegesen jobb perspektívát láthatunk magunk előtt, akkor befelé mentünk a válságba, most kifelé jövünk - hangsúlyozta Matolcsy. Hozzátéve: kulcsfontosságú a beruházások fenntartható növekedése, miközben bíztató, hogy 2020-ban a folyó fizetési mérleg újra többletet mutatott, s ez tovább emelkedhet, s 2023-ra már elérheti a 2 százalékot.
Annak kapcsán, hogy a készpénzállomány évről évre növekszik, jelenleg már 7250 milliárd forint, 11,5 százalékkal több mint egy éve, Patai kijelentette: mindenki megnyugodhat, ez megfelel annak az ütemnek, amely egy válságban megszokott, amikor is megnő az igény a nagyobb címletek iránt. Hogy nincs vész, azt a hitelezésért felelős alelnök azzal érzékeltette, hogy a dolláros készpénz iránti igény az elmúlt egy évben a forintnál jobban, több mint 17 százalékkal bővült, de még az euróé is, 12 százalékot meghaladóan. A szűkebb, régiós pátriánkban pedig a csehek a magyarral azonos ütemet tudnak felmutatni, Lengyelországban viszont 33 százalékkal nőtt a készpénzállomány az elmúlt egy évben.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
