Tavaly decemberben még úgy látta a Magyar Nemzeti Bank, hogy idén 3,5-3,6 százalék körül alakulhat az infláció, az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban a ma megjelent friss prognózisa szerint inkább 3,8-3,9 százalékos lehet az infláció mértéke.
Az okokról a Monetáris Tanács mai üléséről kiadott közleményből értesülhetünk (a részleteket pedig a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből ismerhetjük meg). Ezek szerint "az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul.... a következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek. A fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul."
Mindez nem túl jó hír a nyugdíjasok számára, akik az év elején 3 százalékos emelésben részesültek. Lapunk már azt megelőzően figyelmeztetett, hogy 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is alulbecsüli a várható inflációt a kormány, ezért év vége felé korrekcióra lesz szükség.
Az infláció megugrását főként kínálati és költségoldali tényezők okozzák - írja a közleményben a tanács, amely szerint 2022 első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak, így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik.
Ami a következő éveket illeti, az infláció jövőre 2,9-3 százalékos lehet, majd 2023-ban 3 százalékos (ami pont megfelel az inflációs célnak).
A másik, kiemelten figyelt gazdasági mutató a GDP. Idénre most 4-6 százalékos bővülést vár a jegybank, három hónapja még 3,5-6 százalékot mondtak, jobbnak látják tehát egy dinamikusabb bővülés esélyét. A rákövetkező évek előrejelzését is javították (2022-re 5-6 százalékot mondanak, 2023-ra 3,5 százalékot, az eddig jelzett 5-5,5 százalék és 3-3,5 százalékkal szemben).
A tanács értékelése szerint "a járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. 2020 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék 1,4 százalékkal bővült a harmadik negyedévhez viszonyítva, míg az év egészében 5,0 százalékkal csökkent éves alapon. 2020-ban Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál kevésbé esett vissza, így folytatódott a reálgazdasági felzárkózás."
Azt is írják továbbá, hogy "a magyar gazdaságot mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási potenciál jellemzi. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása is támogatja. A hazai oltási folyamat európai összevetésben kedvezően halad, alakulása nagymértékben meghatározza a gazdasági helyreállítás ütemét."
Az idei év optimizmusát pedig az táplálja, hogy "a belső kereslet az oltási folyamat előrehaladását követően élénkülhet. A gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú a beruházások folytatódó bővülése. A finanszírozási környezet továbbra is támogató marad, amiben kiemelt szerepet játszik a jegybank NHP Hajrá konstrukciója és Növekedési Kötvényprogramja. A vállalati beruházások növekedését a jelenleg futó kapacitásbővítések mellett új, külföldi működőtőkéből megvalósuló fejlesztési projektek is támogatják. A lakossági beruházásokat a kormányzat otthonteremtési programjai élénkítik. A GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható."
Összességében egy gyorsabban növekvő, ettől nem függetlenül erőteljesebb áremelkedéssel járó gazdasági környezetet látnak erre az évre, bízva a járványkezelés hatékonyságában és a beruházási aktivitás további felfutásában.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 28,3 pontos, 0,02 százalékos emelkedéssel 120 679,89 pontos történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
