6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit - tette közzé a KSH. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.

Ha a koronavírus-válságot megelőző években jön ki a KSH ilyen februári inflációs adatokkal, akkor az ember bólint, legfeljebb azon húzza fel a szemöldökét, hogy az unalmasnak számító februárban a januárihoz képest átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az árak. Ma már ugyan nem annyira jellemző az általános januári átárazás, de mégis inkább az év eleje az érdekesebb a tartós fogyasztási cikkek árának, a szolgáltatási tarifáknak az alakulása szempontjából. Februárhoz képest kissé nagy az index.

De most nem gyors növekedésű, „békebeli” időket élünk. A vírusválsággal küzdő magyar gazdaság árviszonyait vetjük össze a 2020 februári helyezettel, így kell megítélnünk a három százalékot meghaladó éves fogyasztói árindexet, és az évkezdethez mért további pénzromlást. Vannak ebben egyedi magyarázó tényezők, ezúttal a jövedéki cikkek drágulása formájában, de érdemes ránézni a főbb termékcsoportok áralakulására.

Az élelmiszerek, italok árai 2020-ban hét százalékkal nőttek, és eszerint most tovább drágultak. A korábbi években a tartós fogyasztási javak (elektronikai cikkek, autók) tartották féken az áremelkedési ütemet az erős importverseny viszonyai között, mivel ezeknek, valamint a ruházati termékeknek az árszintje nem igen növekedett. Most azonban nem segítettek a tartós cikkek.

Megdrágulásukban bizonyosan nagy szerepe volt a forint tartós és jelentős értékvesztésének. Az euróval, dollárral szemben gyengülő hazai valuta szükségszerűen felfele viszi ezek árszintjét. Ekkora importfüggőség esetén egyébként minden fogyasztási területen, de kiemelten az üzemanyagok és a tartós lakossági javak esetében erős az árfolyamhatás. Természetesen a termelés folyamatokat is érinti a forintgyengülés az importált javak drágulása révén. És valóban, idén januárban 6,6 százalékkal volt magasabb az ipari árindex, mint egy évvel korábban – emögött nyilvánvalóan ott az a tény, hogy tavaly igen sokat romlott a forint árfolyama.

A másik figyelemre méltó csoport az élelmiszer. Növekedése most is meghaladja az átlagos ütemet. Mivel ezzel a termékkörrel mindenki találkozik, a napi cikkeknél tapasztalt áremelkedési ütem jelentősen befolyásolja a fogyasztói várakozásokat.

Kimondható tehát, hogy jelen van és minden bizonnyal velünk is marad az infláció, hacsak...

... a forintvaluta utóbbi időkben elszenvedett értékvesztését vissza nem korrigálja a valuta erősödése. Ahhoz azonban az MNB kamatpolitikájának módosítása lenne szükséges.

Csakhogy a jegybank, melynek vezetése nem titkoltan a gazdasági növekedés szempontjait tartotta szem előtt döntéseiben, a nyilvánvalóan túlfűtött időszakokban sem törekedett egyensúlyi kamatokra, vagyis amelyek mellett nem érvényesül inflációs nyomás, és nem gyengül tendenciaszerűen a fizetőeszköz. Jelenleg viszont valóban rászorul a gazdaság a laza monetáris politikára és a támogató költségvetési politikára, hiszen jóval a potenciális termelési szint alatti a jelenlegi kibocsátás. Ilyenkor tényleg indokolt a jegybanki kamatszint mélyen tartása. Ezzel viszont odavész az inflációt féken tartó gazdaságpolitikai eszköz. Sőt a növekedési szempontoknak alárendelt jegybanki felfogásból egyenesen következik a tartósan gyenge és a későbbiekben is gyengülő forint-árfolyam, holott abból újabb áremelési impulzus fakad.

A hivatalos megszólalók arra mutatnak rá, hogy az index még így sem lépi túl (egyelőre) a jegybank középtávú 3 százalékos inflációs középértékéhez adott egy százalékkal a négy százalékos felső határt: nem lépett ki a tolerancia-sávból, nincs tehát döntési kényszer. Ez formailag így van, noha a maginfláció már meghaladta a 4 százalékos értéket – de az MNB a fogyasztói árindexre hivatkozik.

Ám ehhez két megjegyzést kell tenni.

Az egyik: a sok évvel ezelőtt kitűzött 3 százalékos inflációs cél már annak idején sem volt túl ambíciózus, és ma már a legnagyobb a térségünkben.

Amikor pedig a célértékhez plusz és mínusz egy százalék toleranciasávot rendeltek, ezzel az intézkedéssel az árstabilitás fogalmát egészen a 3,99 százalékos fogyasztói árindexig felengedték, ráadásul olyan időszakban, amikor gazdaságszerkezeti okokból történelmi mélypontra süllyedt az európai infláció.

Másodszor pedig az árszint alakulásának megítélésénél nem lehet elvonatkoztatni az általános gazdasági helyzettől, a konjunktúraciklus állapotától.

Pörgő gazdaság mellett a három százalék a „kissé sok, de elmegy” kategóriába esik; ugyanilyen árindex igen magasnak számít stagnálás vagy recesszió esetén, amikor a tényleges output jóval a potenciális szint alatt van, azaz a gazdaságban kihasználatlan kapacitások gyűlnek fel, a lakossági fogyasztás gyenge, vagy egyenesen csökkenő. Ilyen volt 2020: a magyar GDP csökkent 5 százalékkal, a lakossági fogyasztás is jócskán elmaradt a megelőző évitől.

2020 recessziós év volt a legtöbb tagállamban, így nem csoda, ha az EU átlagos éves inflációja az éves egy százalék alatt maradt. Ehhez kell hozzámérni a magyar (meg a cseh, lengyel) inflációs indexet. Nem véletlenül olyan országokról van szó, amelyek még nem szánták el magukat az euróövezeti belépésre, illetve (mint a magyar esetben) nem is lennének képesek teljesíteni a belépési ismérveket, ezek között az infláció féken tartását. Ugyanakkor nyitott, kis gazdaságként különösen ki vannak téve a külső gazdasági és pénzügyi hatásoknak, nemzeti valutájuk nehéz időkben sokat veszíthet értékéből. Ez történt tavaly, és bizony a spekulációnak továbbra is ki vannak szolgáltatva a visegrádi hármak, közöttük pedig leginkább éppen hazánk. A gyenge valuta pedig tovább gerjeszti a pénzromlást, amíg valamikor és valahogyan meg nem törik ezt a veszedelmes kört.

Folyik a találgatás elemzői körökben, hogy az MNB már most márciusban tesz-e lépést a negatív folyamatok lefékezése érdekében, vagy sem. Hamarosan meglátjuk. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi komoly recesszió és a mostani elhúzódó kilábalás közgazdasági viszonyai mellett túl nagy a pénzromlás üteme, és ezt érzik az emberek, tudják a gazdasági szereplők, nyilván észlelik a nemzetközi és hazai pénzügyi körökben is. Kockázatos szakaszba kerültünk – ismét.

Címkék: Benchmark Infláció

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Jönnek a hitelminősítések – és van ok az aggodalomra
Bod Péter Ákos | 2025. október 2. 05:46
A három nagy nemzetközi hitelminősítő – az EU korábbi erőteljes nyomására – elfogadta, hogy az országok („szuverének”) hitelkockázati besorolását megadott ütemterv szerint vizsgálja felül. Az idei naptár szerint a Standard and Poor's október 10-én, pénteken, a banki órák után teszi közzé a döntését, a Moody's november 28-án, a Fitch pedig – amely legutóbb júniusban nézett rá a magyar ratingre – december 5-én.
Benchmark Bod Péter Ákos: lesz beruházás EU-forrásokból?
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 26. 05:44
A magyar beruházási adatok rendkívül rosszul alakulnak, a 2022 nyári szint 70 százalékára esett vissza a volumen. A dinamika megtörésének több oka van, ezek között az egyik nyilvánvalóan az EU-forrásokhoz való hozzájutás megnehezülése, elakadása.
Benchmark Bod Péter Ákos: keresetek, adók – és az IMF tanácsa
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 18. 05:44
A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, például a személyi jövedelmek progresszív adóztatása. 
Benchmark Bod Péter Ákos: a rendszerváltozás óta talán sosem volt ilyen mély és tartós a visszaesés
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 5. 05:44
Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.
Benchmark Bod Péter Ákos: Bulgária az euróövezetben – természetesen
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 29. 05:44
A közgazdasági-pénzügyi logika és az uniós szabályrendszer értelmében magától értetődik, hogy Bulgária belép az euróövezetbe, 2026-tól felváltja a levát a közös európai fizetőeszköz. Ahhoz képest azonban, hogy az euróátvétel folyamata milyen régen megkezdődött Bulgáriában, elég késői az esemény, amely az EU-tagság 19. évében következik be. Hozzánk képest persze korán.  
Benchmark Tanulságos eset: mi történt Romániával, a bezzegországgal?
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 22. 05:49
Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A csodás újraindulás még arrébb van
Bod Péter Ákos | 2025. július 10. 05:44
A friss makrogazdasági adatok után sem sokat változott az összkép: beragadt az infláció, és beragadt a gazdasági teljesítmény – írja legfrissebb elemzésében lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem kell hivatalos pénz, ha van piaci kölcsön (drágán)
Bod Péter Ákos | 2025. június 25. 05:42
A magyar államháztartás évtizedek óta mindig deficites, 2020 után azonban különösen nagy az éves hiány. Mindez pedig felveti a finanszírozhatóság kérdését, különösen úgy, hogy a magyar állam kockázati megítélése egy vagy maximum kettő lépcsővel van csak feljebb a bóvli-kategóriánál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump kupeckedési eljárásában egyre láthatóbb a minta
Bod Péter Ákos | 2025. május 30. 05:44
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy miként reagálhat a világban zajló változásokra Európa. Bod Péter Ákos szerint Európa jól teszi, ha lehetőleg mérsékli kitettségét Amerikával szemben, de a Kínával való kapcsolatokban is javasolt a nagyfokú óvatosság, kockázatmérséklés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG