5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Transparency International, a korrupció felmérésével és elemzésével foglalkozó nemzetközi civil, nem-kormányzati szervezet (NGO) közzétette legújabb felmérését a világ állapotáról. Ezzel foglalkozott a magyar sajtó (egy része) is.

Volt is mivel: a felmérésből kiderült, hogy hazánk tavaly egy országot sem utasított maga mögé az Európai Unióban a korrupciós listán. Transzparens, azaz tisztességes és átlátható viszonyok leginkább Európa északi országait jellemzik. A valamikori tervgazdaságok között e vonatkozásban is nagyok a különbségek: Észtország lényegében skandináv jellegű, hosszabb távon javultak a litvánok, lettek pozíciói. Található viszont romló pontszám és így előnytelenebb nemzetközi helyezés is: ilyen eset a lengyel, de főként – ami nekünk a legfontosabb – a magyar.

Hogy a hazai korrupciós viszonyok rosszul alakulnak, az csak annak újság, aki szántszándékkal elzárja magát a valóság tényeitől, vagy ideológiai magyarázatot talál arra, hogy amit mindannyian látunk, az nem korrupció, ha pedig mégis az, akkor annak magasabb rendű okai vannak. Esetleg az szokott még elhangzani, mint rossz vizsgajegy esetén gyakorta, hogy hibás a mérce vagy pikkel a tanár. (Relatív javulás esetén ilyet nem hallani).
Az egyszerűbb ügy a mérés. A komolyabb és fontosabb kérdés, hogy mi a jelentősége a korrupciós mutató alakulásának.

Benchmark. Ezen a néven immár rendszeresen jelennek meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

Kezdve a méréssel, sokszor elmondják, hogy ez csak vélemény, szubjektív dolog, érzékelés, amint a mutató neve is jelzi: corruption perception index (CPI), azaz korrupció-érzékelési mutató. Az valóban igaz, hogy a mutatótól nem lehet olyan pontosságot elvárni, mint hivatalos adatgyűjtéseknél, mert a vétek és bűn esetén erős a látencia, a vizsgáló szem előli rejtezés. Azt viszont sokan tévesen gondolják, hogy a mutató a közvélemény érzéseit mérni, és hogy nincs nálunk újabban több korrupció, „csak többet beszélnek róla”. Nem így van; a korrupció elterjedtségéről, megítélésről, a megismert esetek jelentési hajlandóságról készülnek közvéleménykutatások, értékvizsgálatok, a CPI azonban más. Minden országban a TI jól kidolgozott módszerét követve a gazdaságot közelről ismerők széles körétől származnak az információk a tényleges üzleti gyakorlatról. Ezek alapján foglalják pontszámba az adott ország viszonyait, így áll elő a nemzetközi sorrend.  

Ám érdekel-e bárkit is az üzleti életben, a pénzpiacon, hogy mennyi a CPI-mutatónk és hányadik helyen vagyunk a glóbuszon? Ez a kérdés hasonló formában feltehető a Világbank "Doing business" mutatója vagy a kormányzati működés hatékonysági indexe (World government indicators - WGI) kapcsán. Az előbbi azt méri fel, szintén kialakult, nemzetközileg tesztelt mutatókkal, hogy könnyű-e az adott országban üzletbe fogni, leróni az adókat, betartatni a szerződéseket, per végéig eljutni. Az utóbbi a jogbiztonságot, az állam szabályozási színvonalát, az állami szolgáltatások minőségét méri, szintén kiforrott nemzetközi módszertan alapján, számos szakértő bevonásával.

Hogy számítanak-e? Persze, azért is készítik el komoly munkával. A közzétett mutatószámok persze csupán adalékok, amelyek nyújtanak bizonyos támpontot annak, aki még nem járatos az adott országban. Komoly ügyletbe nem ugrik senki előzetes tájékozódás nélkül. Van, aki bele sem kezd üzletbe korruptnak elkönyvelt országban. Ám az üzletemberek többsége realista. Belép nehéz piacra akkor is, ha a helyi kapcsolatai emlegetik az "alkotmányos költséget". Többlet-költség ez, persze, amit majd az árazásban is érvényesíteni kell.  Az üzlet az üzlet, csak éppen annyival drágább így, mint lenne transzparens országban.  

Ne áltassuk magunkat: amikor egy ország tőkevonzó képességéről van szó, akkor abban az infrastruktúra állapotán, a munkaerő rendelkezésre állásán és költségein, az adómértéken kívül egyértelműen benne van a korrupciós kockázat is, részben sajátos költségtényezőként, részben pedig reputációs rizikóként. Az ilyen országba belépő a szokásosnál nagyobb adókedvezményt vagy bőségesebb állami támogatást vár el, mintha transzparens viszonyok közé kerülne.

Az emberek szerint mindennapos dolog a korrupció Magyarországon (Illusztráció - Forrás: Depositphotos.com)
Az emberek szerint mindennapos dolog a korrupció Magyarországon (Illusztráció - Forrás: Depositphotos.com)

És ez csak a külföldi gazdasági szereplők ügye. A korrupció igazi terhe a hazai cégekre nehezedik, minálunk főként. Nem biztos, hogy a helyiek a korrupciós játszmát jobban játsszák és több kártyával, mint a külföldiek. Azok végső soron elmehetnek, sőt eleve be sem lépnek a piacra; ez a szabadság sokkal kevésbé adatik meg a hazaiaknak. Majd végül a jól korrumpálónak adott kedvezményt a többi cégnek és a fogyasztóknak kell összeadniuk a szokásosnál nagyobb adóteher formájában.

Ezt eddig is tudtuk. Akár azt is gondolhatnánk, hogy a világ szép lassan ehhez is hozzászokik, lám, az olaszoknál és a Balkánon sokkal rosszabb a helyzet. Nos, egyfelől a friss adatok nem ezt mutatják: rossz náluk is, de melléjük romlottunk. És van egy új elem. Az EU-pénzek megemelt mértéke izgalmas fejlemény az európai közösségben – de nem mindenki boldog ott sem emiatt. A nagy nettó befizető országok közvéleménye aligha fogja az eddigi nagyvonalúsággal szemlélni a támogatások és kamatmentes hitelek felhasználását. Biztos, hogy a befizető nemzetek sajtójában fontos témának tekintik majd a peremvidéki országokban kibukó nagyobb visszaéléseket. Az pedig, hogy kis számú ország, köztünk hazánk, a nemzeti szuverenitás ürügyén nem vesz részt az európai ügyészségben – ez bizony a megismert adatok alapján legalább is elgondolkoztató. De mondhatjuk ön-feljelentésnek is.
Az ügy nem csekélység tehát; a CPI a mai viszonyok között kemény gazdasági adat.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG