Bod Péter Ákos: Hogyan finanszírozható ekkora államadósság?
Tavaly óriási mértékben nőtt az államadósság összege, amit skerült hazai forrásokból és devizakötvény kibocsátásból finanszírozni. Bod Péter Ákos írásában azt vizsgálja, hogy az államháztartási hiány hogyan alakulhat a jövőben, és azt miként lehet majd finanszírozni.
Volt már itt alkalmam írni arról a sokkról, amely a szakmai közösséget érte, amikor a Pénzügyminisztérium közzétette az államháztartás 2020-as hiányát. A központi költségvetés deficitje az év legvégére mintegy 5550 milliárd forintra rúgott, ami több mint 14-szerese a törvénybe foglalt hiánynak. Azt persze lehetett tudni minden hivatalos fogadkozás ellenére legkésőbb március végén, hogy recesszió lesz, és akkor kiesnek állami bevételek, fellépnek egészségügyi többletköltségek, valamint a kormányzat gazdaságpolitikai felfogásától függő módon és mértékben gazdaságvédelmi kiadások.
A novemberi 3300 milliárdos hiány híre felkészítette az elemzőket a várható nagyságrendre; a decemberi kiköltekezés azonban általános meglepetést keltett.
A PM időközben közzétette a részletes tájékoztatóját. Az elég jó képet nyújt az állami bevételek alakulásáról és így közvetve a gazdaság tényleges állapotáról, hiszen a magyar állam a létrehozott új érték mintegy felét elvonja; bevételei tükrözik a háztartások és vállalatok jövedelmi folyamatait. Az állami kiadási oldalról írottak viszont nem sokat segítenek a történtek értelmezésében. A kiadások között vannak automatizmusok, így például a családtámogatás: erre 400 milliárd forintot fordított a költségvetés 2020-ban, ami nominálisan is kevesebb, mint 2019-ben. A forint értékromlását is beszámolva az legalább négy százalékkal kisebb családi támogatást jelent reálértékben. Más tételeknél azonban nem volt ennyire takarékos a magyar állam, amint a végeredmény mutatja.
Rendkívül sok volt a diszkrecionális döntésekkel elköltött pénz. Ezekkel kapcsolatban a PM roppant szűkszavú; itt van például 193,2 milliárd forint "A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás" kiadási soron. Csak találgathatunk, hogy kiket, hogyan és miért támogattak, és miként nőtt ezzel a versenyképesség.
A kiadási tételek között nagy összeg, és nem meglepő módon a megelőző évit jóval meghaladja a kamatteher: 2019-hez képest 16 százalékkal, 980 milliárd forintra nőtt a kamategyenleg.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
14 napig ingyenesen hozzáférhet Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Adja meg bankkártyája adatait - a választott csomag díját csak a 14 napos próbaidőszak letelte UTÁN vonjuk le bankszámlájáról
+1: A 14 napos próbaidőszak alatt Profiloldalán bejelentkezve BÁRMIKOR LEMONDHATJA előfizetését
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
