7p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar állam az év végén kiköltekezett, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen hatékonysággal költötték a pénzt. Az a tényadatokból látszik, hogy a gazdaság a várakozásoknál kisebb mértékben esett vissza, igaz a gyengülés így is jelentős volt. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke szerint közepes recessziót láttunk 2020-ban. Ezt persze mindenki saját szája íze szerint értelmezi, így kinek nagy, kinek kicsi.

Legutóbb szóvá tettem, hogy a közbeszédtől eltérően a gazdaság a járványhullám(ok) alatt sem állt le, így persze az sem várható, hogy az újabb hullám(ok)on túljutva majd beindul, pláne egy lendülettel. Nincs tehát érdemi alapja a „beindítjuk” szlogennek, különösen úgy, hogy a kormányzat a tavalyi recesszió elején nem kampányolt a „leállítottuk a gazdaságot” szöveggel. Egyébként pedig a gazdaság, mint olyan elvont fogalom, a gazdasági növekedés/csökkenés összesített statisztikai adat, ezzel szemben az élő gazdaság sokszínű organizmus, milliónyi érdekkel, törekvéssel, tervvel és időnkénti kudarccal, egészen eltérő teljesítményekkel.

Az persze lényeges, hogy milyen az általános miliő, noha minden egyes ágazat más és más, és még adott ágazaton belül is különbözik a gazdasági szereplők helyzete.

Minden vállalkozó, minden cég maga dönt, majd viseli döntéseinek örömteli vagy kellemetlen következményeit.

A nemzetgazdaság általános viszonyairól minden józan elemző tudhatta már tavaly tavasszal, hogy a járvány miatt nálunk is visszaesés következik be. Az persze nem volt egyértelmű, hogy szakmai területekként és egyénenként mit okoz majd a pandémia. Történelmi tapasztalat, hogy minden megpróbáltatás, legyen háború vagy járvány, valakiket igen rosszul érint, másokat kevésbé, és mint minden rendkívüli helyzetben, valakik igen jól járnak.

Nos, lassan megjönnek az adatok világszerte. A mi térségünk egészen a 2020-as év vége feléig kimaradt a legrosszabból, ami a járványt illeti, és a gazdasági veszteség is főként a zsúfolt, nagyvárosi és szolgáltatás-túlsúlyú európai régiokban lett nagy. A tavalyi esztendő mérsékelt visszaesést hozott a térségen belül a három balti országban, Lengyelországban, Szerbiában, úgy egy és három százalék közötti éves csökkenéssel. Ennél nagyobb, ötszázalékos recessziót szenvedett el hazánk vagy Németország. És lesznek, ahol 2020 nemcsak a halálozási adatok, hanem a gazdasági mutatók miatt is emlékezetesen rossz évként vonul be az évkönyvekbe.  

A KSH is közzétette a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatokat, részben felülvizsgálva a nem régen kiadott előzetes számokat, immár ágazatokra, felhasználási kategóriákra felbontva. A múlt, amint előre jeleztem, állandóan alakul: már most is egy kicsit változott: egy ezrelékkel kisebbnek mutatkozik a tavalyi visszaesés, a becsültnél valamivel jobb lett a negyedik negyedév. Ezek sem a végleges számok; hát igen, a múltbéli „tényadatok” csak addigra válnak megbízhatóvá, amikor a gazdaságtörténészeken kívül senkit nem érdekelnek.

Ami viszont minket most igencsak érdekel: vajon a meglevő adatok szerint miként is élte túl a gazdaság a tavalyi fura évet, és mi várható az idei ugyancsak különösnek ígérkező esztendőben. Azt már 2019 végén éreztük, tudtuk, hogy gyengült az ipari konjunktúra, főként a járműipart érintő technológiai, szabályozási és keresleti változások miatt. Erre a gyengülő folyamatra rakódtak rá 2020 februárjától a mind komolyabb ellátási gondok, amelyek nyomán, valamint az új autók iránti kereslet hirtelen befagyása következtében a magyar feldolgozóipari az év derekén súlyos visszaesést szenvedett el. A nemzetközi termelési láncok azonban hamar újra-rendeződtek, és az év második felében az ipar már nem húzta le az átlagot. A tavalyi 94,8 százalékos index (2019-hez mérve) olyan mérsékelt recessziót jelez, amely csaknem teljesen megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal.

Hát igen, a vendéglátás, szállítás, a szórakoztatóipar szenvedett a legtöbbet a járvány miatt. Még az egészségügyi ágazat is átlag alatti teljesítmény produkált, ami első hallásra különös lenne, ha nem tudnánk, hogy a szokásos egészségügyi ellátásokat mennyire megzavarták és beszűkítették a korlátozások. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ilyen erős társadalmi igények mellett mennyire kínálatkorlátos az egészségügyi ágazat – ezzel bizony végre stratégiai kérdésként kellene foglalkoznunk.

Ami szintén váratlan adat, az a mezőgazdasági termelés gyenge alakulása. A nemzetközi elemzések úgy szóltak tavaly ilyenkor, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatokat, a vidéki térségeket viszonylag kevéssé érinti a pandémia. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenését sem feltételezhettük. Itt talán a határok visszaszigorodása, az idénymunkások mozgásának megnehezedése és a kereslet szerkezetének átalakulása játszhatott szerepet.
Az építőipar egy igencsak túlfűtött több éves időszakot követően szenvedett el gyors visszaesést 2020 derekán, végig a korábbi csúcsterhelési szint alatt mozgott tavaly, majd a negyedik negyedév kicsit javított a képen.

Ezek tehát a termelési adatok: a megtermelt GDP a negyedik negyedévben mintegy négy százalékkal volt lejjebb, mint egy évvel korábban. Ha azt nézzük, hogy mi történt a keresleti oldalon, akkor az utolsó trimeszter nem sok váratlannal szolgál, de szintén felvet néhány kérdést. Ez a négy százalék körüli csökkenés a kereslet különféle komponenseit tekintve a negyedik negyedévben úgy jött ki, hogy volt benne növekvő tétel is: a közösségi fogyasztás 2019 utolsó hónapjaihoz képest 6,2 százalékkal nőtt.

Hát igen, az állam jól belehúzott a maga kiadásaival. A családok fogyasztása viszont 4,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az exportpiacok éledeztek, így a kiviteli többlet az év végén javított az adatokon.

Ahol viszont nagy visszaesés volt, az a bruttó felhalmozás, mínusz 8,1 százalékkal. A készletek változásáról és a beruházási folyamatok részleteiről jó lenne többet tudnunk. A negatív előjel nem meglepő, hiszen ilyen bizonytalanná vált helyzetben mind a háztartások, mind a cégek óvatosabbak a fejlesztésekkel, bővítésekkel. Az állami szektor mozgását viszont másféle szempontok befolyásolják.

Az előjel tehát nem különös, de a mérték igen. Ha arra gondolunk, hogy milyen óriási költségvetési hiányt halmozott fel a kormányzat a 2020-as év során, és az MNB is mindent megtett a beruházások finanszírozásáért, a tényadat (hacsak nem fejlődik még nagyot visszamenőleg) nem igazolja vissza a kormányzati szándékot és az annak nyomán kitóduló pénzbőséget. Erre a tényre egyébként az MNB-s megszólalók is utaltak, amikor az intézmény sokáig rózsaszínű prognózisainak a hátterét indokolták.

Ezen a ponton valóban nem tiszta a kép.

A magyar állam ritka nagy deficitet vállalt magára 2020 végén, mégpedig úgy, hogy a szociális kiadási tételeknél precízen betartotta a 2019-ben meghozott költségvetési törvényt: családi pótlékra kevesebbet, munkanélküli segélyezésre alig költött többet, mint addig. Mégis a GDP 9 százalékára rúg a tavalyi hiány;

ebből adódóan hatalmas méretű fiskális ösztönzésben részesült „a gazdaság”. No de amint mondtuk, a gazdaság, mint olyan csupán absztrakció. Az állam magára költött sokkal többet, és valamilyen mértékig támogatta a háztartásokat – a mértékre utal a lakossági fogyasztás igen szerény mértéke. Ám a beruházások sem „pattantak fel”, ahogy sokat emlegették egy időben. Megeshet, hogy az évvégi rohamban fejlesztésekre kiszórt pénzek zöme betétként pihen a számlákon.

Így meglehetősen bizonytalan az elemző abban, hogy miként hasznosult az elköltött közpénz a jövő megalapozásában. Az államadósság azonban - ebben viszont biztosak lehetünk – az adófizetők terhe marad. Ez az egyetlen fix pont a gyorsan változó világban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG