<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar állam az év végén kiköltekezett, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen hatékonysággal költötték a pénzt. Az a tényadatokból látszik, hogy a gazdaság a várakozásoknál kisebb mértékben esett vissza, igaz a gyengülés így is jelentős volt. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke szerint közepes recessziót láttunk 2020-ban. Ezt persze mindenki saját szája íze szerint értelmezi, így kinek nagy, kinek kicsi.

Legutóbb szóvá tettem, hogy a közbeszédtől eltérően a gazdaság a járványhullám(ok) alatt sem állt le, így persze az sem várható, hogy az újabb hullám(ok)on túljutva majd beindul, pláne egy lendülettel. Nincs tehát érdemi alapja a „beindítjuk” szlogennek, különösen úgy, hogy a kormányzat a tavalyi recesszió elején nem kampányolt a „leállítottuk a gazdaságot” szöveggel. Egyébként pedig a gazdaság, mint olyan elvont fogalom, a gazdasági növekedés/csökkenés összesített statisztikai adat, ezzel szemben az élő gazdaság sokszínű organizmus, milliónyi érdekkel, törekvéssel, tervvel és időnkénti kudarccal, egészen eltérő teljesítményekkel.

Az persze lényeges, hogy milyen az általános miliő, noha minden egyes ágazat más és más, és még adott ágazaton belül is különbözik a gazdasági szereplők helyzete.

Minden vállalkozó, minden cég maga dönt, majd viseli döntéseinek örömteli vagy kellemetlen következményeit.

A nemzetgazdaság általános viszonyairól minden józan elemző tudhatta már tavaly tavasszal, hogy a járvány miatt nálunk is visszaesés következik be. Az persze nem volt egyértelmű, hogy szakmai területekként és egyénenként mit okoz majd a pandémia. Történelmi tapasztalat, hogy minden megpróbáltatás, legyen háború vagy járvány, valakiket igen rosszul érint, másokat kevésbé, és mint minden rendkívüli helyzetben, valakik igen jól járnak.

Nos, lassan megjönnek az adatok világszerte. A mi térségünk egészen a 2020-as év vége feléig kimaradt a legrosszabból, ami a járványt illeti, és a gazdasági veszteség is főként a zsúfolt, nagyvárosi és szolgáltatás-túlsúlyú európai régiokban lett nagy. A tavalyi esztendő mérsékelt visszaesést hozott a térségen belül a három balti országban, Lengyelországban, Szerbiában, úgy egy és három százalék közötti éves csökkenéssel. Ennél nagyobb, ötszázalékos recessziót szenvedett el hazánk vagy Németország. És lesznek, ahol 2020 nemcsak a halálozási adatok, hanem a gazdasági mutatók miatt is emlékezetesen rossz évként vonul be az évkönyvekbe.  

A KSH is közzétette a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatokat, részben felülvizsgálva a nem régen kiadott előzetes számokat, immár ágazatokra, felhasználási kategóriákra felbontva. A múlt, amint előre jeleztem, állandóan alakul: már most is egy kicsit változott: egy ezrelékkel kisebbnek mutatkozik a tavalyi visszaesés, a becsültnél valamivel jobb lett a negyedik negyedév. Ezek sem a végleges számok; hát igen, a múltbéli „tényadatok” csak addigra válnak megbízhatóvá, amikor a gazdaságtörténészeken kívül senkit nem érdekelnek.

Ami viszont minket most igencsak érdekel: vajon a meglevő adatok szerint miként is élte túl a gazdaság a tavalyi fura évet, és mi várható az idei ugyancsak különösnek ígérkező esztendőben. Azt már 2019 végén éreztük, tudtuk, hogy gyengült az ipari konjunktúra, főként a járműipart érintő technológiai, szabályozási és keresleti változások miatt. Erre a gyengülő folyamatra rakódtak rá 2020 februárjától a mind komolyabb ellátási gondok, amelyek nyomán, valamint az új autók iránti kereslet hirtelen befagyása következtében a magyar feldolgozóipari az év derekén súlyos visszaesést szenvedett el. A nemzetközi termelési láncok azonban hamar újra-rendeződtek, és az év második felében az ipar már nem húzta le az átlagot. A tavalyi 94,8 százalékos index (2019-hez mérve) olyan mérsékelt recessziót jelez, amely csaknem teljesen megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal.

Hát igen, a vendéglátás, szállítás, a szórakoztatóipar szenvedett a legtöbbet a járvány miatt. Még az egészségügyi ágazat is átlag alatti teljesítmény produkált, ami első hallásra különös lenne, ha nem tudnánk, hogy a szokásos egészségügyi ellátásokat mennyire megzavarták és beszűkítették a korlátozások. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ilyen erős társadalmi igények mellett mennyire kínálatkorlátos az egészségügyi ágazat – ezzel bizony végre stratégiai kérdésként kellene foglalkoznunk.

Ami szintén váratlan adat, az a mezőgazdasági termelés gyenge alakulása. A nemzetközi elemzések úgy szóltak tavaly ilyenkor, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatokat, a vidéki térségeket viszonylag kevéssé érinti a pandémia. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenését sem feltételezhettük. Itt talán a határok visszaszigorodása, az idénymunkások mozgásának megnehezedése és a kereslet szerkezetének átalakulása játszhatott szerepet.
Az építőipar egy igencsak túlfűtött több éves időszakot követően szenvedett el gyors visszaesést 2020 derekán, végig a korábbi csúcsterhelési szint alatt mozgott tavaly, majd a negyedik negyedév kicsit javított a képen.

Ezek tehát a termelési adatok: a megtermelt GDP a negyedik negyedévben mintegy négy százalékkal volt lejjebb, mint egy évvel korábban. Ha azt nézzük, hogy mi történt a keresleti oldalon, akkor az utolsó trimeszter nem sok váratlannal szolgál, de szintén felvet néhány kérdést. Ez a négy százalék körüli csökkenés a kereslet különféle komponenseit tekintve a negyedik negyedévben úgy jött ki, hogy volt benne növekvő tétel is: a közösségi fogyasztás 2019 utolsó hónapjaihoz képest 6,2 százalékkal nőtt.

Hát igen, az állam jól belehúzott a maga kiadásaival. A családok fogyasztása viszont 4,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az exportpiacok éledeztek, így a kiviteli többlet az év végén javított az adatokon.

Ahol viszont nagy visszaesés volt, az a bruttó felhalmozás, mínusz 8,1 százalékkal. A készletek változásáról és a beruházási folyamatok részleteiről jó lenne többet tudnunk. A negatív előjel nem meglepő, hiszen ilyen bizonytalanná vált helyzetben mind a háztartások, mind a cégek óvatosabbak a fejlesztésekkel, bővítésekkel. Az állami szektor mozgását viszont másféle szempontok befolyásolják.

Az előjel tehát nem különös, de a mérték igen. Ha arra gondolunk, hogy milyen óriási költségvetési hiányt halmozott fel a kormányzat a 2020-as év során, és az MNB is mindent megtett a beruházások finanszírozásáért, a tényadat (hacsak nem fejlődik még nagyot visszamenőleg) nem igazolja vissza a kormányzati szándékot és az annak nyomán kitóduló pénzbőséget. Erre a tényre egyébként az MNB-s megszólalók is utaltak, amikor az intézmény sokáig rózsaszínű prognózisainak a hátterét indokolták.

Ezen a ponton valóban nem tiszta a kép.

A magyar állam ritka nagy deficitet vállalt magára 2020 végén, mégpedig úgy, hogy a szociális kiadási tételeknél precízen betartotta a 2019-ben meghozott költségvetési törvényt: családi pótlékra kevesebbet, munkanélküli segélyezésre alig költött többet, mint addig. Mégis a GDP 9 százalékára rúg a tavalyi hiány;

ebből adódóan hatalmas méretű fiskális ösztönzésben részesült „a gazdaság”. No de amint mondtuk, a gazdaság, mint olyan csupán absztrakció. Az állam magára költött sokkal többet, és valamilyen mértékig támogatta a háztartásokat – a mértékre utal a lakossági fogyasztás igen szerény mértéke. Ám a beruházások sem „pattantak fel”, ahogy sokat emlegették egy időben. Megeshet, hogy az évvégi rohamban fejlesztésekre kiszórt pénzek zöme betétként pihen a számlákon.

Így meglehetősen bizonytalan az elemző abban, hogy miként hasznosult az elköltött közpénz a jövő megalapozásában. Az államadósság azonban - ebben viszont biztosak lehetünk – az adófizetők terhe marad. Ez az egyetlen fix pont a gyorsan változó világban.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Infláció, kamatlábak: megismételjük a hetvenes éveket?
Pogátsa Zoltán | 2021. november 25. 05:31
"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.
Benchmark Bod Péter Ákos: az üzemanyag politikai termékké vált
Bod Péter Ákos | 2021. november 18. 05:10
Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.
Benchmark Munkaerőmozgás: innen nyugatra, pótlás keletről?
Bod Péter Ákos | 2021. november 4. 05:22
A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.
Benchmark Helyreállítás akadályokkal: ahogy az IMF a magyar és az európai gazdaságot látja
Bod Péter Ákos | 2021. október 28. 05:37
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.
Benchmark Sikerült megvédeni a magyar érdekeket, amelyek nem forogtak veszélyben
Bod Péter Ákos | 2021. október 14. 05:38
Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.
Benchmark Munkaerőpiaci felfordulás – az angol sofőrhiány csak a jéghegy csúcsa
Bod Péter Ákos | 2021. október 7. 05:37
Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.
Benchmark Bod Péter Ákos a felminősítésről: maradunk a bóvli szint felett két fokozattal
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 30. 05:34
Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.
Benchmark Minimálbér: költségelem, jóléti kérdés, munkaerőpiaci ügy? Vagy egyszerűen politika?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 10. 05:14
A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.
Benchmark Becsengetnek az iskolákban: mit kapnak a fiatalok a versenyképességhez?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 1. 05:42
Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?
Benchmark Bod Péter Ákos: a gazdasági modellel van gond, nemcsak a forinttal
Bod Péter Ákos | 2021. augusztus 5. 05:20
A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló