A legutóbbi Kormányinfón a nyugdíjkötvényekről is kapott kérdést Gulyás Gergely miniszter. E termék bevezetését évek óta tervezi a kormány, de mindig közbejött valami: hol egy másik termék, a Magyar Állampapír Plusz iránti óriási érdeklődés tette szükségtelenné a nyugdíjkötvény bevezetését, az elmúlt egy évben pedig a koronavírus-járvány tette lehetetlenné a kibocsátást.
Ez persze nem jelentette azt, hogy ebben az időben teljesen kiszáradt volna a kötvénypiac, Magyarország is sikeresen bocsátott ki devizakötvényt. A nyugdíjkötvény azonban nem intézményeket, hanem más befektetőket céloz: azokat az állampolgárokat, akik tudatosan szeretnének takarékoskodni idős éveikre. Ebből kiindulva logikusnak tűnt, hogy nem dobták piacra a nyugdíjkötvényt tavaly, mivel arra lehetett számítani, hogy a járvány miatt összeomló gazdaság érzékeny csapást fog mérni a keresetekre.
Van itt pénz, kérem
Azonban nem ez történt. S ez nem csak abból derült ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly is lendületesen, 10 százalék felett tudtak emelkedni a keresetek. Ezt az adatot amúgy is érdemes óvatosan kezelni, mert csak a gazdasági szervezetek egy körét fedi le, az 5 főnél kisebb vállalkozások adatai nem szerepelnek benne. Ezért nem ad teljes képet a hazai bérhelyzetről.
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a körülményekhez képest rendkívüli ütemben emelkedtek a megtakarítások az előző évben (erről a napi.hu számolt be). Vagyis volt forrás a vagyon növelésére, ami nyilván azzal áll összefüggésben, hogy a korlátozó intézkedések miatt egy sor kiadásról - mint az utazás, élvezeti cikkek felhalmozása, kulturális, gasztronómiai élmények gyűjtése - le kellett mondaniuk az embereknek.
A KSH és a jegybank adatait összeolvasva tehát arra a következtetésre jutunk, hogy akinek nem, vagy csak kismértékben sérült a fizetése a járvány alatt, jó befektetést próbált keresni az el nem költhető bevételeinek. Ez lehetett kötvény, vagy részvény: utóbbiak egész szép rallit hoztak össze tavaly, az élelmesebbek, akik időben szálltak fel a vonatra, vagy szálltak le onnan, komoly hozamokat tudtak elérni.
Egy ilyen piaci környezetben tehát nem biztos, hogy le kell mondani egy új termék kibocsátásáról, azonban a nyugdíjkötvény pont nem ez az instrumentum. Válságos időkben az emberek a rövidebb távú befektetéseket keresik, még az 5 éves futamidejű MÁP is rizikós befektetésnek számítana, ha nem kínálna a minimálisnál is alacsonyabb kockázat mellett egész szép kamatot (ebben az esetben az egyedüli kockázat az államcsőd). De mivel azt kínálja, vonzó maradt a nehéz hónapokban is, még a rövidebb futamidőket is beáldozták a kisbefektetők, hogy MÁP Pluszba tehessék megtakarításaikat. Persze voltak más termékek a piacon, amelyek még ennél is vonzóbb hozamot ígértek, de ott a kockázat is magasabb volt.
Márpedig a nyugdíjkötvényt elsősorban nem a profiknak akarja eladni az állam, hanem a kisbefektetőknek, illetve azoknak, akiknek ez még ismeretlen terep. Azokat (is) célozzák, akik utoljára a beszántott magány-nyugdíjpénztárakban voltak tagok - mert a törvény erre kötelezte őket - de azóta semmilyen kapcsolódásuk nincs a befektetési piachoz.
Arról, hogy kifejezetten a magánszemélyeknek szánják a nyugdíjkötvényt, bő egy éve beszélt lapunknak adott nyilatkozatában Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor azt mondta, hogy "olyan konstrukciót szeretnének bevezetni, amelyik annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba". Kedvező hozamot, kedvező kamatozást, kellő rugalmasságot biztosítva, ami lehetővé teszi, hogy bármikor ki lehessen egészíteni a megtakarítást, az ügyfél igényétől függően.
A pénzügyminiszter szerint olyan vonzó papírt akartak kínálni, amely kamatozását, hozamát tekintve akár a MÁP Plusszal is versenyképes lehet. Mint mondta: "Az utolsó simítások zajlanak az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás".
Az is elhangzott az interjúban, hogy legalább 10 éves lekötési időszakkal kell számolniuk a befektetőknek, valamint azzal, hogy e termék mellé nem jár adókedvezmény (mint más, nyugdíjcélú megtakarítás mellé).
Nem lesz... vagy mégis?
Mindebből végül semmi nem valósult meg tavaly, s a legutóbbi kormányzati jelzés szerint már nem is fog. Mint említettük, a legutóbbi Kormányinfón szóba került a téma. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kérdésre - Hogy áll a nyugdíjkötvények bevezetésének folyamata? - azt válaszolta, hogy a kormány nem akar nyugdíjkötvényt bevezetni.
A sajtóban rögtön körbement a hír, hogy a kormány letett a nyugdíjkötvény kibocsátásáról, de ez így elég sarkos állításnak hangzott, tekintettel arra, hogy a kormány mennyi munkát ölt az előkészítésbe. Ezért kérdéssel fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, valóban végleg elengedték-e a nyugdíjkötvények bevezetését, és mi ennek az oka? A tárca erre azt válaszolta, hogy
jelenleg nincs napirenden a nyugdíjkötvény bevezetése. Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) és a Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja az állampapír-piaci folyamatokat, új termékek bevezetésének lehetőségét és szükségességét.
Vagyis nincs szó arról, hogy végleg lekerült a napirendről a nyugdíjkötvény, a pénzügyi kormányzat a megfelelő alkalomra vár, hogy ismét elővehesse a befektetési terméket. A minimum 10 éves lekötési időszak, illetve a termék jellege (nyugdíjtakarékosság) teszi egyértelművé, hogy miért is kell kivárnia a kedvezőbb gazdasági környezetig az államnak: a hosszú távú lakossági befektetéseknek nincs itt az ideje. És rövid távon nem is látszik, mert a tárca a bevezetés lehetséges időpontjára vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt. De egyszer el fog jönni az ideje.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
