A Monetáris Tanács megítélése szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével – kezdődik a jegybank aktuális inflációs jelentése. Virág Barnabás igazgatója szerint a márciusi prognózishoz képest alapvető állításaik nem változtak a korábbi, márciusi jelentéshez képest, ez pedig egyfajta stabilitást jelent, s annak kapcsán különösen jó hír, hogy a magyar makrogazdaság helyzete stabil, hogy a környező országokban erősödtek a bizonytalansági tényezők.

Kitekintve egyértelműen pozitív, hogy az eurózóna is élénkülni kezdett. Bár a görög-probléma itt komoly kérdéseket vet fel, Magyarország kitettsége rendkívül alacsony Görögországgal szemben. Ráadásul a forint immár kevésbé sebezhető egy olyan esetben, ha a menekülővaluták felé fordulnának a piacok egy esetleges grexit esetén. A külső kereslet élénkülése támogatja az export bővülését, amelyet az MNB 8 százalék körül mértékűre vár 2015-16-ban. E tekintetben fontos, hogy a szolgáltatás-export továbbra is jobban növekszik – a hazai kivitelen belül immár közel 50 százalékot ez a terület hoz.

Nem meglepő a kicsit magasabb infláció

A jegybank márciushoz képest kissé magasabb inflációt tapasztalt – nyár helyett már májusban pozitív volt az inflációs mutató. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok növekedése továbbra is visszafogott – a vártnál gyorsabban erősödő inflációt a várnál magasabb olajárak okozták. Miután a határidős jegyzések nem változtak, ezért hosszabb távon az olajára visszatérhet az MNB által várt szintre.

A lakossági inflációs várakozások stabilak maradtak, bár kissé alacsonyabbak voltak, mint a 3 százalékos inflációs cél – ennek kapcsán indult újra az alapkamat-csökkentés.

A versenyszféra nominális bérdinamikája továbbra is visszafogott, az első félévben 3,5 százalékkal emelkedtek a versenyszféra bérei, azaz az alkalmazkodás látható, ez annak ellenére segítheti a visszafogott infláció fenntartását, hogy közben – a negatív inflációs mutatóknak köszönhetően – komoly reálbér-növekedést mutat. Ráadásul eközben növekedett a foglalkoztatás.

A kormányzatnak kell megtartani a beruházási rátát

A gazdaság növekedése továbbra is élénk, 3,5 százalék körüli volt, s a jegybank továbbra is hasonló élénkülésre számít, ám a húzóágazat az ipar lehet, miközben az építőipar az uniós pénzek átmeneti kipörgésével korrekció előtt áll. A munkanélküliségi ráta az idei évre várt 7 százalékról 6,5 százalék közelébe süllyedhet az MNB szerint.

Az idén még 5 százalék feletti kormányzati és EU-s beruházási ráta a GDP 4 százaléka alá esik majd 2016-ra – s ehhez is az kell a jegybank szerint, hogy a kormányzat fenntartsa a saját beruházások volumenét. A beruházási ráta összességében 20 százalékra lassulhat, de az MNB reméli, hogy a bővülő lakossági és a mérsékeltebben csökkenő vállalati beruházások 20 százalékos szint felett tartják majd a mutatót.

A jegybank továbbra is tovább szűkülő vállalati hitelállománnyal számol – a márciusban jelzettnél csekélyebb volt az állomány-bővülés -, ugyanakkor megítélésük szerint a kereslet növekedése a bankadó-kedvezménnyel és egyéb változásokkal középtávon megindíthatja a hitelbővülést.

Kopogtat a negatív reálkamat

Az MNB szerint átlagosan 1 százalékkal bővül a lakosság elkölthető jövedelme az új adójogszabályok kapcsán, kiemelten érződik ez majd a kétgyermekeseknél, ahol a hatás akár 3 százalék is lehet.

A lakossági oldalon a devizahiteles elszámolás és a forintosítás hatására átlagosan elértük az egészséges adósságrátát, azaz a hitel/rendelkezésre álló mutató már az optimális szinten áll. Miután a reáljövedelem 2-3 százalékkal bővülhet a következő években, oldódni fognak az óvatossági faktorok, ami a megtakarítások szerény olvadásához és komolyabb beruházási és fogyasztási aktivitást vezethet – ugyanakkor a megtakarítások a korábbiaknál magasabb szinten maradnak.

A jegybank számára az előretekintő reálkamat a fontos – kommentálta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója azt, hogy a folyamatok kapcsán a közeljövőben negatív reálkamat alakulhat ki.

Az ingatlanárak normalizálódása üdvözlendő, egyelőre messze vagyunk attól, hogy az árak változását pénzügyi-stabilitási szempontból kelljen értékelni. Nincs jele sem buboréknak, sem a lakosság túlzott eladósodásának, a jegybank ilyen módosulást látva kész azonnal beavatkozni.

2017 második felében érjük el a 3 százalékos inflációt

Összességében a fogyasztás növekedése 2016-ban is élénk marad, s az export is kedvezően oldalt erősíti. Ugyanakkor a beruházások korrekciója visszafogó tényező lehet, így a jegybank most 2,5 százalékos növekedést prognosztizál. A kereslet élénkülésével fokozatosan növekedhet a maginfláció. A jegybank szerint ugyanakkor a bérnövekedés már nem mutat olyan direkt nyomást az inflációra, mint a válság előtt. A költséghatások is tartósan alacsonyak maradhatnak, a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása (a sertéshús áfájának-csökkentése) továbbra is csekély, bár a 2016-os inflációs várakozásokat csökkenti A fentiek nyomán az MNB úgy számol, hogy az infláció 2017. első felének végére érheti el a 3 százalékos szintet.

Jövőre 2,2 százalékos lehet a hiány

A külső finanszírozási képességünk továbbra is 8 százalék körüli mértékű lehet, miközben az eloszlás egyre egészségesebb. A költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradhat – köszönhetően annak is, hogy a külső finanszírozás kamatterhe 1 százalékponttal csökkenhet. A jegybank idén 2,4, jövőre pedig a kormányzati 2 százalékos várakozásoknál jelentősebb, 2,2 százalékos költségvetési hiánnyal számol.