A Monetáris Tanács megítélése szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével – kezdődik a jegybank aktuális inflációs jelentése. Virág Barnabás igazgatója szerint a márciusi prognózishoz képest alapvető állításaik nem változtak a korábbi, márciusi jelentéshez képest, ez pedig egyfajta stabilitást jelent, s annak kapcsán különösen jó hír, hogy a magyar makrogazdaság helyzete stabil, hogy a környező országokban erősödtek a bizonytalansági tényezők.
| Az alappálya összefoglaló táblázata | |||
| 2014 | 2015 | 2016 | |
| Tény | Előrejelzés | ||
| Infláció (éves átlag) |
|||
| Maginfláció | 2,2 | 1,5 | 2,8 |
| Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció | 1,4 | 1,3 | 2,4 |
| Infláció | -0,2 | 0,3 | 2,4 |
| Gazdasági növekedés | |||
| Külső kereslet (GDP alapon) | 1,6 | 1,9 | 2,5 |
| Háztartások fogyasztási kiadása | 1,7 | 3,2 | 3,0 |
| Kormányzat végső fogyasztása | 2,1 | 0,6 | -0,2 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás | 11,7 | 2,2 | -2,1 |
| Belföldi felhasználás | 4,3 | 2,5 | 1,1 |
| Export | 8,7 | 8,0 | 7,9 |
| Import | 10,0 | 7,6 | 7,0 |
| GDP | 3,6 | 3,3 | 2,5 |
| Külső egyensúly |
|||
| Folyó fizetési mérleg egyenlege | 4,1 | 5,4 | 6,3 |
| Külső finanszírozási képesség | 8,3 | 9,5 | 7,6 |
| Államháztartás |
|||
| ESA-egyenleg (2014-re előzetes adat) | -2,6 | -2,4 | -2,2 |
| Munkaerőpiac |
|||
| Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset | 2,4 | 3,2 | 3,9 |
| Nemzetgazdasági foglalkoztatottság | 5,3 | 2,2 | 2,0 |
| Versenyszféra bruttó átlagkereset | 4,3 | 3,5 | 4,6 |
| Versenyszféra foglalkoztatottság | 4,6 | 1,7 | 1,1 |
| Munkanélküliségi ráta | 7,7 | 6,9 | 6,3 |
| Versenyszféra fajlagos munkaköltség | 4,3 | 0,5 | 2,9 |
| Lakossági reáljövedelem | 3,4 | 3,1 | 2,6 |
Kitekintve egyértelműen pozitív, hogy az eurózóna is élénkülni kezdett. Bár a görög-probléma itt komoly kérdéseket vet fel, Magyarország kitettsége rendkívül alacsony Görögországgal szemben. Ráadásul a forint immár kevésbé sebezhető egy olyan esetben, ha a menekülővaluták felé fordulnának a piacok egy esetleges grexit esetén. A külső kereslet élénkülése támogatja az export bővülését, amelyet az MNB 8 százalék körül mértékűre vár 2015-16-ban. E tekintetben fontos, hogy a szolgáltatás-export továbbra is jobban növekszik – a hazai kivitelen belül immár közel 50 százalékot ez a terület hoz.
|
Közel a kamatcsökkentés vége A "mindaddig csökkentjük a kamatot, amíg szükséges" megfogalmazást a Monetáris Tanács lecserélte és a mostani közleményben a "további kismértékű csökkentés" kitétel szerepel, ami komoly elmozdulást jelent. Az MNB ráadásul a kockázati forgatókönyvek között is több szigorítást okozó változóval számolt, Palitai Dániel szerint ez is a kamatcsökkentési ciklus közelgő végére utalhat. |
Nem meglepő a kicsit magasabb infláció
A jegybank márciushoz képest kissé magasabb inflációt tapasztalt – nyár helyett már májusban pozitív volt az inflációs mutató. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok növekedése továbbra is visszafogott – a vártnál gyorsabban erősödő inflációt a várnál magasabb olajárak okozták. Miután a határidős jegyzések nem változtak, ezért hosszabb távon az olajára visszatérhet az MNB által várt szintre.
A lakossági inflációs várakozások stabilak maradtak, bár kissé alacsonyabbak voltak, mint a 3 százalékos inflációs cél – ennek kapcsán indult újra az alapkamat-csökkentés.
A versenyszféra nominális bérdinamikája továbbra is visszafogott, az első félévben 3,5 százalékkal emelkedtek a versenyszféra bérei, azaz az alkalmazkodás látható, ez annak ellenére segítheti a visszafogott infláció fenntartását, hogy közben – a negatív inflációs mutatóknak köszönhetően – komoly reálbér-növekedést mutat. Ráadásul eközben növekedett a foglalkoztatás.
A kormányzatnak kell megtartani a beruházási rátát
A gazdaság növekedése továbbra is élénk, 3,5 százalék körüli volt, s a jegybank továbbra is hasonló élénkülésre számít, ám a húzóágazat az ipar lehet, miközben az építőipar az uniós pénzek átmeneti kipörgésével korrekció előtt áll. A munkanélküliségi ráta az idei évre várt 7 százalékról 6,5 százalék közelébe süllyedhet az MNB szerint.
Az idén még 5 százalék feletti kormányzati és EU-s beruházási ráta a GDP 4 százaléka alá esik majd 2016-ra – s ehhez is az kell a jegybank szerint, hogy a kormányzat fenntartsa a saját beruházások volumenét. A beruházási ráta összességében 20 százalékra lassulhat, de az MNB reméli, hogy a bővülő lakossági és a mérsékeltebben csökkenő vállalati beruházások 20 százalékos szint felett tartják majd a mutatót.
A jegybank továbbra is tovább szűkülő vállalati hitelállománnyal számol – a márciusban jelzettnél csekélyebb volt az állomány-bővülés -, ugyanakkor megítélésük szerint a kereslet növekedése a bankadó-kedvezménnyel és egyéb változásokkal középtávon megindíthatja a hitelbővülést.
|
Vészforgatókönyvek A Monetáris Tanács 3 kockázati forgatókönyvet is megvizsgált. A fejlett piaci hozamemelkedés tartóssá válása 0,2 százalékos gdp-csökkést és hasonló mértékű infláció-emelkedést hozhat. A geopolitikai feszültség ennél is kissé jelentősebb gdp-csökkenést és magasabb inflációt hozhat. A tartósan alacsony kamatkörnyezet 0,15 százalék körüli GDP-bővülést és közel 0,3 százalékkal alacsonyabb inflációs mutatót okozhat. |
Kopogtat a negatív reálkamat
Az MNB szerint átlagosan 1 százalékkal bővül a lakosság elkölthető jövedelme az új adójogszabályok kapcsán, kiemelten érződik ez majd a kétgyermekeseknél, ahol a hatás akár 3 százalék is lehet.
A lakossági oldalon a devizahiteles elszámolás és a forintosítás hatására átlagosan elértük az egészséges adósságrátát, azaz a hitel/rendelkezésre álló mutató már az optimális szinten áll. Miután a reáljövedelem 2-3 százalékkal bővülhet a következő években, oldódni fognak az óvatossági faktorok, ami a megtakarítások szerény olvadásához és komolyabb beruházási és fogyasztási aktivitást vezethet – ugyanakkor a megtakarítások a korábbiaknál magasabb szinten maradnak.
A jegybank számára az előretekintő reálkamat a fontos – kommentálta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója azt, hogy a folyamatok kapcsán a közeljövőben negatív reálkamat alakulhat ki.
Az ingatlanárak normalizálódása üdvözlendő, egyelőre messze vagyunk attól, hogy az árak változását pénzügyi-stabilitási szempontból kelljen értékelni. Nincs jele sem buboréknak, sem a lakosság túlzott eladósodásának, a jegybank ilyen módosulást látva kész azonnal beavatkozni.
2017 második felében érjük el a 3 százalékos inflációt
Összességében a fogyasztás növekedése 2016-ban is élénk marad, s az export is kedvezően oldalt erősíti. Ugyanakkor a beruházások korrekciója visszafogó tényező lehet, így a jegybank most 2,5 százalékos növekedést prognosztizál. A kereslet élénkülésével fokozatosan növekedhet a maginfláció. A jegybank szerint ugyanakkor a bérnövekedés már nem mutat olyan direkt nyomást az inflációra, mint a válság előtt. A költséghatások is tartósan alacsonyak maradhatnak, a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása (a sertéshús áfájának-csökkentése) továbbra is csekély, bár a 2016-os inflációs várakozásokat csökkenti A fentiek nyomán az MNB úgy számol, hogy az infláció 2017. első felének végére érheti el a 3 százalékos szintet.
Jövőre 2,2 százalékos lehet a hiány
A külső finanszírozási képességünk továbbra is 8 százalék körüli mértékű lehet, miközben az eloszlás egyre egészségesebb. A költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradhat – köszönhetően annak is, hogy a külső finanszírozás kamatterhe 1 százalékponttal csökkenhet. A jegybank idén 2,4, jövőre pedig a kormányzati 2 százalékos várakozásoknál jelentősebb, 2,2 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
| A kormány számaiVarga Mihály a költségvetésről szóló sajtótájékoztatón nemrég azt mondta, 2016-ban a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval számol. Varga a jegybanknál jóval alacsonyabb inflációt azzal indokolta, hogy arra számítanak, az olajárakban nem lesz jelentős változás, és a mezőgazdaságban sem történik olyasmi, ami kevesebb termést és így magasabb árakat okozhatna. |
Legutoljára nagyjából egy éve tűnt fel hasonló videón.
