„A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. A koronavírus első hullámával szemben Magyarország sikeres egészségügyi védekezést hajtott végre. Ugyanakkor a járvány második hullámának következményeként a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg.”
Ekként összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai helyzetet a legfrissebb, ma publikált inflációs jelentésében. Lássuk a fontosabb részleteket.
A járvány második hulláma és a vakcina széleskörű elérésének várható időpontja érdemi bizonytalanságot eredményez atekintetben, mikor lábalhat ki a gazdasági a válságból. Mint ahogy arról már beszámoltunk, az MNB megítélése szerint a magyar gazdaság az idén várhatóan 6-6,5 százalék közötti mértékben zsugorodik, majd 2021-ben 3,5-6 százalék, 2022-ben 5-5,5 százalék, 2023-ban pedig 3-3,5 százalék közötti ütemben bővül.
A lakossági fogyasztás az év végén ismét mérséklődik, a szolgáltatások iránti keresletet a korlátozó intézkedések mellett a lakosság önkorlátozó magatartása is csökkenti.
Magyarul, mivel az emberek nem is sejtik (mint ahogy ma földkerekségen senki), meddig húzódhat el a Covid és annak milyen hatásai lesznek még a jövedelmükre, visszafogják a költéseiket és inkább megtakarítanak – mondjuk a korlátozások, például a vendéglátó- és szórakozóhelyek látogatottságától való eltiltás és az utazások lehetőségének gyakorlatilag nullára redukálódása miatt nem is nagyon van mód fékevesztett fogyasztásra.
A vállalatok a bizonytalan világgazdasági környezet miatt egyes beruházásaikat elhalasztják, míg másokat nem valósítanak meg. A jövő évtől azonban a beruházási aktivitás a lakossági, a vállalati és a kormányzati szektorban is egyaránt újra emelkedésnek indul – tekintenek optimistán a jövőbe az MNB-ben. Ehhez a vállalati hitelek érdemi bővülése mellett az elhalasztott céges beruházások jelentős részének pótlása és a már bejelentett nagyberuházások is hozzájárulnak.
A lakossági beruházások élénkülését pedig 2021-től a kormányzati otthonteremtési programok is támogatják. A babaváró hitelek a program lezártáig támaszt nyújthatnak a háztartási hitelezésnek. A háztartási hiteldinamika 2021 második feléig az általános moratórium megszűnése és az elhúzódó járványhelyzet miatt 10 százalék körüli szintre lassul, azonban 2022 végére újra 13 százalékra emelkedik.
Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy az MNB azzal számol, 2021. június 30-a után már nem folytatódik a január 1-jétől amúgy is már csak rászorultsági alapon járó törlesztési moratórium. Ez mondjuk következik abból a feltevésből, hogy a második negyedévtől a gazdasági helyzet fokozatosan normalizálódik.
Az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index 2021 tavaszi hónapjaiban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul. Az új intézkedésekből eredő adóhatások az inflációt 2021-ben 0,4, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Az inflációs alapfolyamatok esetében a gazdasági kilábalás elhúzódása a dezinflációs hatások tartós fennmaradását okozza az MNB szerint. A mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat.
Összességében az infláció 2021-ben a 3,5-3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a 3 százalékos középtávú jegybanki cél körül alakul. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosság indokolt – figyelmeztet az MNB.
Már csak azért is, mert a külső konjunktúra alakulását továbbra is érdemi bizonytalanság jellemzi, így a gazdasági kilábalást Magyarország felvevőpiacai helyreállásának sebessége is befolyásolja. A visszafogott külső kereslettel összhangban a nettó export az idén alacsonyabb lehet a 2019-esnél. 2021-től azonban a koronavírus elleni vakcina várhatóan egyre szélesebb körű alkalmazásának, valamint Magyarország exportpartnerei meginduló gazdasági bővülésének köszönhetően ismét pozitívvá válhat.
A nettó exportot a járvány miatt mérséklődő külső kereslet mellett a lezárások következtében visszaeső turisztikai bevételek is csökkentik. Emellett a járvány elleni védekezéshez és a honvédelmi fejlesztésekhez kapcsolódó kiadások is a külkereskedelmi egyenleg romlása irányába mutatnak. Ugyanakkor ezt részben ellensúlyozza az alacsonyabb belső felhasználás hatására mérséklődő importkereslet és a cserearányok javulása.
A külső és belső kereslet visszaesésével a külföldi vállalatok nyereségének csökkenése mérsékli a jövedelemegyenleg hiányát, valamint javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Az MNB előrejelzési horizonton a javuló külső kereslet és a gazdasági növekedés helyreállása következtében emelkedik a folyó fizetési mérleg egyenlege és fennmarad a gazdaság külső finanszírozási képessége, amelyhez a transzferegyenleg többlete is hozzájárul. Ennek következtében a külső adósságráták mérséklődése a következő években tovább folytatódik.
Ami a költségvetést illeti, annak hiánya a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulása következtében csökkenő adóbevételek miatt a GDP 8-9 százalékára emelkedik a jegybankárok szerint. Akik szükségesnek tartották megjegyezni, hogy ez a ráta várhatóan a nemzetközi átlag közelében alakul. 2021-től a költségvetési deficit csökken.
A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg, 80 százalék környékére emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll – állapítja meg az MNB a legfrissebb inflációs jelentésében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
