Nem fest rózsás képet a magyar gazdaság helyzetéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb Inflációs jelentésében. A kiadványból kiderül, miközben a világ nagyobbik részében csökkent az infláció májusban, és a gazdaság is élénkült az első negyedévben, Magyarországon májusban 4,4 százalékos éves szintű áremelkedést mértek az áprilisi 4,2 százalék után, igaz, a maginfláció 4,8 százalékosra mérséklődött.
A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, de más területeken – iparcikkeknél, szolgáltatásoknál – nagyobb az áremelkedés. Az év hátralévő részében emiatt várhatóan továbbra is a 2-4 százalék közötti toleranciasáv felett alakul az infláció. Középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika az inflációs alapfolyamatok gyorsulásának irányába hatnak. Az áremelkedés üteme a jegybank szerint csak 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
Tényleg hosszú a kifutópálya
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált, s a második negyedévben továbbra is visszafogott maradhat a hazai konjunktúra. A lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutattak. A bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A bérdinamika lassult 2025 első hónapjaiban. A foglalkoztatottak száma nem változott érdemben, így a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten alakul. A munkanélküliségi ráta változatlanul alacsony, ugyanakkor a munkaerőpiac feszessége tovább enyhült az elmúlt negyedévekben.
Összességében az idei évben a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülést vetít előre az MNB, de jövőre már optimistább a becslése.
A magyar GDP 2026-ban 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet a jegybank szerint. Ennek egyik oka a fogyasztás növekedése, amit a bérek emelkedése és a kormányzati intézkedések – például szja-mentesség az édesanyáknak, a családi adókedvezmény emelése – is támogatnak. Az elmúlt évek nagy kapacitásbővítő beruházási projektjei fokozatosan megkezdik a termelést, és az európai konjunktúra élénkülésével az export is bővülhet.
A vállalati hitelezés nem kelt fel a padlóról
A reálgazdasági teljesítmény kettőssége a hazai hitelpiacon is tükröződik: a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati szegmensben még nem történt fordulat. A teljes pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállománya 9,8 százalékkal bővült éves összevetésben az első negyedév végére. A hitelintézetek által az első negyedévben szerződött lakáshitelek értéke 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a személyi hitelek kibocsátása pedig 51 százalékkal volt magasabb. Ráadásul a háztartások hitelkereslete a bankok előrejelzése szerint a második félévben is élénk maradhat. Az egyre drágább lakásokra egyre több hitel kell, emellett a munkáshitel-program is vonzó a fiatalok számára.
A teljes vállalati hitelállomány éves növekedése viszont csupán 2,6 százalékos volt 2025 első negyedévének végén. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 1,3 százalékkal növekedett éves összehasonlításban. A bankok hitelezési kapacitása pedig bőséges, de a vállalatok nem akarnak hitelt felvenni, és a bankok arra számítanak, ez a trend a második félévben sem fog megváltozni. A vállalati hitelállomány 2025-ben 4,5, 2026-ban és 2027-ben pedig 9,0-9,0 százalékkal emelkedhet.
Így hatnak majd az árstopok
A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések éves átlagban 0,8 százalékponttal mérsékelhetik az idei inflációt, amit részben ellensúlyozhat, ha a kereskedők a korlátozás hatálya alá eső termékeken elszenvedett veszteséget a többi termék árrésének emelésével igyekeznek kompenzálni. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az idei évben 5,7 százalék körüli, míg a jövő évben 5,5, 2027-ben pedig 4,7 százalékos áremelkedést vár a jegybank.
A járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára idén éves átlagban 0,3 százalékkal csökkenhet, majd jövőre 1,5, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal emelkedhet. A kőolaj ára ugyan ingadozik a geopolitikai feszültségek, a vámbejelentések és egyéb tényezők miatt, de a forint a dollárhoz képest erős, ez mérsékli a hatást.
Forintban számolva most is annyiba kerül a kőolaj, mint márciusban.
Az árréskorlátozások az aktuális szabályozás szerint idén nyár végéig lesznek érvényben, míg az önkéntes árkorlátozások – banki, telekommunikációs szolgáltatások és lakásbiztosítások – hatálya a jövő év közepéig tart. A jegybank becslése szerint az intézkedések éves átlagban 0,8 százalékponttal mérsékelhetik az idei inflációt, amit részben ellensúlyozhat más termékek keresztárazása. A 0,8 százalékpontból 0,5 százalékpont az élelmiszerek árréskorlátozásából fakad, ami magába foglalja az intézkedés augusztus végéig tartó meghosszabbítását is.
A háztartási cikkek árréskorlátozása, valamint a banki és telekommunikációs szolgáltatások önkéntes árkorlátozása intézkedésenként 0,1-0,1 százalékponttal mérsékelheti a 2025. évi áremelkedési ütemet. Az intézkedések várhatóan a nyári hónapokban éreztetik a leginkább a hatásukat. A dezinflációs hatást mérsékelheti, ha a kereskedők a korlátozás hatálya alá eső termékeken elszenvedett veszteséget a többi termék árrésének emelésével igyekeznek kompenzálni.
Minél tovább tart, annál több áremelés várható máshol
Az árrésstopok meghosszabbításával ugyanakkor megnő a kockázata annak, hogy a negyedévenként 50-60 milliárd forintra becsülhető, ágazati szintű veszteséget a kereskedők részben áthárítják a fogyasztókra, ami mérsékli az intézkedésből fakadó dezinflációs hatást. Az árréskorlátozás másik negatív következménye lehet az akciózások számának és mértékének csökkenése. Az Árfigyelő adatai szerint az akciós termékek aránya és az akciók átlagos mértéke is csökkent a korlátozás bevezetése óta az érintett termékkörök esetén. Ezzel egyidőben nem regisztráltak hasonló csökkenést a korlátozás hatályán kívül eső termékkörökben. Ha az árréskorlátozások hatására összességében kevesebb az akció, az mérsékelheti az intézkedések dezinflációs hatását – figyelmeztet az MNB.
A háztartási cikkek árréskorlátozása gyorsan megjelent a drogériák árazásában, míg a rendelet hatályán kívül eső üzletek nem vezették be. A drogériákban átlagosan 23,1 százalékkal mérséklődtek az árak az árrésstop életbe lépésének első hetében. A háztartási cikkeket árusító, nem drogéria üzletláncokban (amelyekre nem vonatkozik a rendelet) ezzel szemben csak enyhén csökkentek az árak (-2,1 százalék).
A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásait követően a gyártók, a nagykereskedők, valamint a patikák is vállalták egyes gyógyszerek önkéntes árkorlátozását. A megállapodások értelmében 25 gyógyszer ára a 2024. december 31-i árszintre mérséklődik. Az árkorlátozások júniusban és júliusban lépnek életbe, a végleges hatályról még nem érkezett egyértelmű bejelentés, de bizonyos gyógyszeripari szervezetek egy éves időtartamot említettek közleményeikben. Májusban a nem támogatott gyógyszerek ára éves összevetésben 6,7, a támogatott gyógyszereké pedig 4,1 százalékkal emelkedett. A gyógyszereket érintő önkéntes árkorlátozás inflációmérséklő hatása – a lakásbiztosításokhoz hasonlóan – nem éri el a 0,1 százalékpontot.
Nem lesz tartós hatása az árstopoknak
Az MNB azt is megállapítja: míg az árkorlátozások bevezetése az idei évi inflációt mérsékli, addig az intézkedések kivezetése a következő évek inflációs rátáját emelheti meg hasonló mértékben. A kivezetéskor az intézkedések előtti árszint visszaállítása már önmagában is inflációt emelő hatásként jelenik meg, aminek mértéke közelítőleg megegyezik az idei évi, 0,8 százalékpontosra becsült dezinflációs hatással. Az árkorlátozó intézkedések inflációmérséklő hatása tehát nem tartós, ami visszafoghatja az inflációs várakozásokra kifejtett hatását.
