Az IMF igazgatótanácsának egykori tagja, a jegybank korábbi főközgazdásza parlamenti jóváhagyást követően válhat az MNB negyedik alelnökévé Kandrács Csaba, Virág Barnabás és Kurali Zoltán mellett a jegybank törvény friss módosítása alapján – számol be róla az MTI.
Palotai Dániel meghallgatásán kiemelte: a magyar gazdaság kicsi és nyitott gazdaságként erősen kitett a világgazdasági folyamatoknak. A globális környezetet jelenleg lassuló növekedés, erősödő inflációs kockázatok és fokozódó bizonytalanság jellemzi. A nemzetközi kereskedelmi és vámügyi viták, valamint a geopolitikai feszültségek következtében a világgazdaság egyre protekcionistább irányba mozdul el, ez az ellátási láncokba integrált magyar gazdaságot is kihívások elé állítja – tette hozzá.
Fotó: MTI
Az árstabilitás az első
A jegybank alelnökjelöltje hangsúlyozta: az MNB elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek érdekében vissza kell szorítani az inflációt a jegybank középtávú 3 százalékos célszintjére.
A jegybank hármas mandátumáról szólva elmondta: a legfontosabb az árstabilitás elérése és fenntartása, majd a pénzügyi stabilitás megőrzése, továbbá az, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa az MNB a kormány gazdaságpolitikáját és a fenntartható növekedést, az elsődleges célok veszélyeztetése nélkül.
A jelenlegi 3 százalékos középtávú inflációs cél jól szolgálja a magyar gazdaság érdekeit – jelentette ki, megjegyezve: nem tartja szükségesnek, hogy a jegybank árfolyamcélt jelöljön ki.
A maginfláció és a piaci szolgáltatások áraiban mutatkozó tartós nyomás miatt kulcsfontosságú az inflációs várakozások lehorgonyzása. Az MNB transzparens döntéshozatallal, óvatosan kalibrált és előretekintő iránymutatással járulhat hozzá a pénzpiaci stabilitás erősítéséhez – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi globális környezetben a mérsékelt növekedés és a tartósan magas infláció nem csupán magyar sajátosság. A bizonytalan helyzetben a hagyományos tankönyvi válaszlépések helyett az adatvezérelt, rugalmas monetáris politika lehet célravezető. A döntéshozatalt a klasszikus makrogazdasági mutatók mellett előretekintő indikátorok és a pénzpiaci folyamatok alakulása is befolyásolja – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a monetáris politikai lépések a reálgazdaságban jellemzően késleltetve éreztetik hatásukat. Elkerülendő az átmeneti sokkokra a túlreagálás, de az alulreagálás is, ezért óvatos, türelmes és stabilitásorientált megközelítésre van szükség – szögezte le Palotai Dániel.
Fotó: Európai Bizottság
Nemzetközi kapcsolatok
Varga Mihály jegybankelnök előzetesen jelezte, hogy Palotai Dániel megválasztása esetén az MNB nemzetközi kapcsolataiért lenne felelős.
Fontosnak nevezte a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mélyítését. Úgy vélte, európai szinten elismerik a MNB kutatóinak teljesítményét, de érdemes javítani a jegybanki kutatómunka hatékonyságát és az intézményen belüli kooperációt.
A gazdasági bizottság ülésén, ugyancsak maghallgatást követően 12 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett támogatták, hogy Dancsó József, a kormánypártok jelöltje legyen a monetáris tanács új tagja. A Mi Hazánk jelöltje a posztra, Csath Magdolna 2 igen és 14 nem szavazatot kapott. A jegybanktörvény legutóbbi módosítása értelmében a monetáris tanács tagjainak száma 11-re emelkedik.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
