A plázastopot alapvetően azért vezette be a kormány, hogy a kiskereskedelmi szereplők között erősítsék a magyar hátterű vállalkozásokat, főleg az élelmiszerkereskedelem terén. Most úgy látják, hogy változtatni kell a szabályokon, mert az érintettek megkerülik a plázastopot – összegezte a helyzetet Gáspár András. Hiába azonban a megkülönböztetés, a külföldi hátterű láncoktól inkább boltnyitásokról érkeznek hírek, miközben összességében a magyar kereskedelmi szektort sokkal inkább a boltbezárások jellemzik. A kormány egyeztetés nélkül szigorítja tovább az intézkedést, ezzel ismét növeli a bizonytalanságot – olyan szereplőket hátráltat, akik a nehezítések ellenére is hajlandóak és képesek lennének beruházásokat indítani. Ezen nem csak a kiskereskedelmi szektor, de az építőipar és általában véve a magyar gazdaság is veszíthet – véli a közgazdász.
Szóba került az izraeli-iráni háború gazdasági hatása is, ami első körben az olaj árán keresztül jelentkezett. Bár Irán olajtermelőként sem elhanyagolható szereplő, a szankciók miatt leginkább Kínával tud csak kereskedni – az olajár inkább amiatt az aggodalom miatt ugrott meg, hogy amennyiben sarokba szorítják, Irán a tengeri kereskedelemben kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárásával vághat vissza Izraelnek és támogatóinak. Bár első körben csak minimális áremelkedést okozott az olajár megugrása a magyar kutakon, Gáspár András szerint további drágulás várható a héten, amit az Mfor Üzemanyagár-figyelőjének legfrissebb része is alátámaszt.
Az üzemanyagárak emelkedése komoly fejtörést okozhat a kormánynak, mivel egyébként is nehéz küzdelmet folytatnak az infláció ellen – a legutóbbi adatközlés még úgy is a vártnál magasabb lett, hogy az üzemanyagok ára lefelé húzta az általános drágulást. Ha ez a trend hirtelen és radikálisan megfordul, akkor a hazai árszínvonal is nagyot ugorhat – véli Gáspár András.
A teljes beszélgetést alább hallgathatja meg - a riporter M. Szűcs Péter volt:
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
