„Ha most lett volna 2-3 ezer megawattnyi tárolókapacitásunk, akkor semmi bajunk sem lett volna” – ezt Magyar Péter miniszterelnök mondta a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, miután a Paksi Atomerőmű majdnem teljes leállásából fakadó energiakrízis legnehezebb napjait túlélve már sem a vállalatoknak, sem a lakosságnak nem kellett önkéntes fogyasztáscsökkentést vállalniuk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Az energiával való spórolás mellett a költségvetésnek fájdalmasan sokba kerülő áramimport felpörgetésével sikerült az országnak úrrá lennie az energiavészhelyzeten. A Portfolio.hu számításai szerint a magyarországi villamosenergia-import értéke a július 25-i 600 millió forintról (amikor még 30 fok körüli hőmérséklet mellett a Paksi Atomerőmű teljes kapacitáson termelt) augusztus 4-re (ekkor csak néhány milliméteren múlt, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt az utolsó paksi turbinát is le kelljen állítani) 4 milliárd forintra ugrott.
Ráadásul mivel a szárazság és a villamosenergia-rendszereket ért extraterhelés nemcsak Magyarországon, hanem több európai országban is problémát okozott, az áram átlagos fajlagos piaci ára a meglóduló kereslet miatt augusztus 4-én 218 euró/megawattra emelkedett, szemben a július 25-i 93 euró/megawattórával. Hogy a jövőben ne érjék ilyen sokkhatások a költségvetést, az energiatárolási kapacitásunk rohamos fejlesztésére van szükség. Az ugyanis még nagyon messze áll a Magyar Péter által említett 2-3 ezer megawatttól.
Így állunk most
A miniszterelnök szerint kevesebb mint 1 gigawatt (ezer megawatt) tárolókapacitással rendelkezünk, de a tervek szerint 2030-ra több mint megháromszorozódhat az ipari akkumulátoros áramtárolás (BESS) mérete idehaza. Vagyis 3 gigawattra emelkedhet.
A korábban elmaradt fejlesztések leginkább európai uniós forrásból valósulhatnának meg. Miként a kormány átfogó energiafejlesztési programjának másik két fő pillére, a hálózatfejlesztés, valamint a szél- és geotermikus energia fejlesztése is jelentős mértékben támaszkodna az EU-s pénzekre.
„Valójában az ipari energiatárolási kapacitások növelésével kapcsolatos magyarországi célkitűzések nem is tűnnek olyan ambiciózusnak. Európában jelenleg nagyjából 50 gigawatt tárolókapacitás áll rendelkezésre, a 2030-as célok pedig a 200 gigawattot környékezik” –
reagált a kormányzati elképzelésekre lapunk megkeresésére Szilva Attila fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője. A számok és a várható tendenciák alapján az európai energiatárolási forradalom gyorsabb ütemű lehet a magyarnál, még ha természetesen idehaza is robbanásszerű fejlődés következne be.
Ha az egyes országokat vizsgáljuk, akkor az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának előrejelzése szerint a legnagyobb százalékos fejlődés az akkumulátoros tárolókapacitásokban 2030-ig Görögországban, Dániában, Portugáliában és Lengyelországban következhet be.
Itt is Kína viszi a prímet
Az ipari akkumulátoros energiatárolási piac ahhoz képest, hogy mennyire fiatal iparágról beszélünk, nagyon gyorsan fejlődik: a 2020-as éveket megelőzően még egyáltalán nem volt kézenfekvő, hogy az áramot el lehet tárolni. Mostanra Európában Németország és Olaszország járnak az élen ezen a területen, világszinten pedig Kína diktálja a tempót, amit ki is használ arra, hogy függőségi viszonyokat alakítson ki.
A kínai előretörésre jó példa a Northvolt svéd akkumulátorgyártó esete, amely 2025-ben részben a távol-keleti konkurencia hatására ment csődbe. Illetve azért, mert az orosz–ukrán háború kitörése utáni energiaválság idején nem jutott olyan állami támogatásokhoz, mint amilyen szubvencióban a kínai, stratégiai jelentőségű vállalatok, így a legnagyobb akkumulátorcégek részesülnek.
„Bár nagyon gyorsan változik a helyzet, jelenleg nagyjából 300 gigawattra tehető globálisan az ipari akkumulátoros kapacitás mérete (aminek egyhatod része van Európában). Ebből az összes tároló több mint fele található Kínában. Ráadásul a nikkel–mangán–kobalt akkumulátorokat folyamatosan szorítják ki a lítium–vas–foszfát akkumulátorok, amelyek fejlesztésében az olyan kínai cégeknek van előnyük, mint a CATL. Az akkumulátortechnológiával kapcsolatos kutatásokban pedig a kínai egyetemek viszik a prímet”
– tette hozzá a szakértő.
Az említett technológiaváltást a magyar gazdaság is erősen megérezte. A 2020-as évek legelején a Samsung gödi gyára még masszívan nyereséges volt, a vállalat szerint volt olyan év, amikor nagyjából a magyar GDP 1 százalékát termelték meg a magasabb energiasűrűségű nikkel–mangán–kobalt akkumulátorok előállításával. Ahogy azonban a lítiumos akkuk elkezdték átvenni a vezető szerepet, a dél-koreai vállalat gödi üzeme is jelentős visszaesést szenvedett el. Tavaly már a százmilliárd forintot is meghaladó mínuszban zárt az üzem, míg a bevétele harmadával zuhant.
Fotó: DepositPhotos.com
A CATL viszont napjaink legkeresettebb akkumulátoros technológiáját hozta el Debrecenbe, amikor több mint 7 milliárd euró értékben kezdte el kiépíteni üzemét a hajdúsági megyeszékhelyen. Joggal merül fel a kérdés, hogy ebből, vagy más kínai akkumulátorgyárból miért nem tud hasznot húzni Magyarország az energiatárolás területén?
Szilva Attila szerint ez egy olyan kérdés, amire nagyon jó lenne választ kapni. Mindenesetre az Orbán-kormány egyik nagy hibája volt, hogy az akkumulátorgyártás úgy kapott ekkora gazdasági fókuszt idehaza, hogy sem elegendő víz, sem elegendő áram nem áll az ország rendelkezésére. Miközben a Magyarországra települt kínai akkumulátorgyárak dedikáltan az elmúlt években szintén válságba került, és csak lassan kilábaló európai elektromosautó-gyártást szeretnék kiszolgálni.
A Kínától való függést az Európai Unió egykönnyen nem tudja megszüntetni az akkumulátorosenergia-tárolás területén. Egyes részterületeken viszont törekedhet az autonómiára. „Az EU célja az lehet, hogy legalább az akkumulátorok által tárolt egyenáramot váltakozó (és így az elektromos hálózatba betáplálható) árammá alakító invertereket Európában gyártsák” – mondta Szilva Attila.
Csak részben használjuk ki, hogy napenergia-nagyhatalom vagyunk
Az akkumulátorok nemcsak az energiatárolásban, hanem a hálózat stabilizálásában is fontos szerepet játszanak. Amikor az áramfogyasztás hirtelen megnő, az akkumulátorok képesek teljesítményt adni a hálózatnak. Ha pedig túl sok a termelés (mondjuk napközben), akkor töltődni kezdenek, vagyis teljesítményt vesznek fel a hálózatról. Ez segíthet abban, hogy a hálózat frekvenciája az 50 hertz (Hz) körüli, ideális szinten maradhasson.
A tárolókapacitások rohamos fejlesztésére azért is égető szükség lenne, mert bár kevés szó esik róla, de Magyarország igazi világhatalomnak számít napenergiában.
„A tavalyi egész éves napelemtermelési arány 27 százalék volt a magyar energiamixben, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, itt viszont a tárolókapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni”
– tette hozzá Szilva Attila.
A hazai napelemtermelés egy verőfényes, napsütéses időszakban akár a 6-7 gigawattot is elérheti (a névleges beépített kapacitásunk 8 gigawattra rúg). Ilyenkor a hazai villamosenergia-rendszerben bőséges túltermelés tapasztalható, az „el nem fogyasztott”, betáplált energiát pedig a hálózat kiegyenlítése érdekében exportálnunk kell.
A túlkínálat miatt ezt napközben nagyon olcsón, vagy akár pluszpénzt fizetve tudjuk csak megtenni. Este és éjszaka pedig, amikor nullára, vagy annak közelébe esik a napelemek termelése (pedig nyáron a háztartások fogyasztása a munkából hazaérve épp ekkor, 17-22 óra között ugrik meg), a megfelelő tárolókapacitások híján az országos villamosenergia-hálózat nem sokat profitál a világszinten is kiemelkedő hazai napelemes ellátottságból.
Érdekesség, hogy napközben még akkor is nettó villamosenergia-exportőrnek számítunk, amikor Paks csak a névleges, 2 gigawattos teljesítményének a felén üzemel. Ezért is lenne szükséges, hogy a megújulóenergia-beruházások együtt járjanak az energiatárolási kapacitások kiépítésével.
A nukleáris energia és Paks 2 jövője
Szilva Attila szerint a magyarországi napelemkapacitás akkor is dinamikusan bővülhet a következő években, ha a kormány 2030-ig a megújulók közül egyértelműen a szélenergiára helyezi a fő hangsúlyt (a cél a 4 gigawatt elérése a ciklus végére, ami a jelenlegi beépített szélerőművi kapacitásnak nagyjából a tízszerese lenne).
Mint mondja: „Konzervatív becslések szerint is a mostani nyolcról 11-12 gigawattra emelkedhet a napelemek termelési kapacitása. A szélerőművek fejlesztése pedig azért lehet jó irány, mert általában pont éjszaka termelnek a leginkább, amikor a napenergia kiesik a számításból.”
A megújuló energia részarányának növekedése ellenére az atomenergiára ugyanúgy szükség lesz, azonban a klímaváltozás és a fokozódó szárazság hatására érdemes lehet szemléletet váltani.
„A nukleáris energiát is lassan betehetjük az időjárásfüggő kategóriába. A jövő nyár várhatóan az ideinél is melegebb lesz, ami alacsonyabb vízszintet és vízhozamot eredményezhet. Ez, ahogy most is láthattuk, a Paksi Atomerőmű termelését is majdnem teljesen ellehetetleníti”
– magyarázta Szilva Attila.
Amikor megfelelőek az időjárási viszonyok, akkor viszont óriási szükség van a paksi erőmű 2000 megawattos teljesítményére, amit szinte folyamatosan, napszaktól függetlenül képes leadni a hálózatra. Ennek a szerepe különösen télen felbecsülhetetlen, amikor a naperőművek nagyon alacsony szinten termelnek. Paks 2 sorsa viszont már egyáltalán nem ilyen egyértelmű.
Az általunk megkérdezett kutató szerint „bár 2030-ra a megújulóenergia-termelésben és az energiatárolásban még valószínűleg nem állunk majd ott, hogy kiváltható legyen a nukleáris energia, de 2035-re ebben már egyáltalán nem vagyok ennyire biztos. Az sem véletlen, hogy Kína sokkal gyorsabban növeli a megújulók termelését, mint az atomenergia kapacitásait.”
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a háború miatt igencsak kérdéses, hogy orosz beruházókkal fel lehet-e építeni egy ilyen nagyszabású projektet az Európai Unió területén. Egyébként épp a napokban érkezett a hír, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett a Paks 2 beruházás, miután megkezdődött az 5. blokki reaktorépület alaplemezének kivitelezése. Eközben továbbra is zajlik a projekt kormányzati felülvizsgálata. Magyar Péter szerint mindenképp meg kell várni az átvilágítás végét, jelenleg többféle megoldás is felmerülhet a folytatással kapcsolatban.
Csomó mindent pedig még nem is látunk
A villamosenergia tárolásával kapcsolatban az egyik legfontosabb kihívás, hogy miként lehet meghosszabbítani azt az időt, amíg egy akkumulátor képes elraktározni, majd a hálózatnak leadni az áramot. Jelenleg jellemzően 2-4 órás ez az időablak, ami azért még jócskán elmarad a szivattyús-tározós tárolási időhöz képest."
„Ez egy olyan energiatároló létesítmény, amely villamosenergia-többlet idején vizet szivattyúz egy alacsonyabban fekvő tározóból egy magasabban fekvőbe, majd amikor nagyobb az áramigény, a vizet turbinákon keresztül visszaengedi, és villamos energiát termel. Lényegében helyzeti energiává alakítva tárolja a villamos energiát” – magyarázta el a technológia működését Szilva Attila.
Jelenleg Európában még a szivattyús-tározós vízerőművek vezetnek az összes ténylegesen eltárolt energia mennyiségében. A várakozások szerint azonban a 2030-as évekre az ipari akkumulátoros tárolás költsége annyira csökkenhet, hogy a hosszabb időtartamú energiatárolásban is gazdaságilag versenyképes lehet a szivattyús-tározós megoldásokkal.
„A napenergia pedig tárolással együtt is kifejezetten olcsó, még az Egyesült Államokban is versenyképes, ahol relatíve olcsó a gáz”
– tette hozzá a szakértő.
Persze az akkumulátoros technológiák is folyamatosan fejlődnek, és a jelenlegi első számú lítiumos tárolást is felválthatja valami más. Például a nátriumionos akkumulátor, ami ugyan drágább, de kevésbé terheli meg a környezetet, mint a lítiumos megoldás.
Szilva Attila hozzátette, hogy az összképet tekintve Európa sajnos több zöldipari területen elveszítette a korábbi előnyét. „Lényegében csak a szélturbinák fejlesztésében és gyártásában maradt még mindig jelentős technológiai tudása és versenyképes vállalata. A siker mögött ott van a tudatos dán fejlesztő állami stratégia, miközben Kína a szélturbinák gyártásában is rohamosan zárkózik fel” – mutatott rá. Fel van tehát adva a lecke nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is.
Elon Musk cége új AI-modellt mutatott be. 
