Az infláció kapcsán sok pozitívumot nem tartalmaz az MNB friss anyaga, hiszen a jegybank szakértői továbbra is erőteljes drágulással számolnak. A csütörtökön bemutatott Inflációs jelentés szerint tartósan magas lehet a fogyasztói árak növekedése, és csak az ősz folyamán fog tetőzni az infláció. Azt is elmondták a jegybank vezetői, hogy a második félévben jóval magasabb ütemű inflációt várnak, mint amit az első félévben tapasztaltunk. Noha a folyamat nem valami magyar sajátosság, hiszen globálisan hasonló történéseket láthatunk, a hazai lakosság mégis nehéz hónapok előtt áll. Már csak azért is, mert a jegybank anyaga szerint az élelmiszerárak továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben fognak emelkedni, a következő hónapok 20 százalék feletti drágulásának elviselése pedig nem lesz könnyű az üzletekben. A jegybank Inflációs jelentése szerint az élelmiszerek esetében az éves átlagos árindex idén 21,8 százalékos lehet, ezen belül a feldolgozatlan élelmiszereké 19,9, a feldolgozottaké pedig 22,7 százalék. Arra az MNB szakértői nem tudtak válasz adni, hogy miként lehetséges az, hogy ugyan a kormányzati árstop hat alapvető élelmiszert is érint, ennek ellenére az ennivalóknál a drágulás mértéke Magyarországon meghaladja a régiós átlagot. Azt ugyanakkor megjegyezték, hogy a feldolgozott élelmiszerek esetén javítani kellene a termelékenységet, hogy az árak csak kisebb mértékben dráguljanak.
A történések szakmai magyarázata az MNB szerint az, hogy a tartósan negatív kínálati hatások, illetve a nyersanyagpiacokon regisztrált gyors áremelkedés következtében az infláció számos országban, így Magyarországon is több évtizedes csúcsra emelkedett. A geopolitikai feszültségek, a kínálati szűkösség és a dinamikusan emelkedő kereslet miatt a nyersanyag- és az energiaárak tartósan magas szinten maradnak. Utóbbi kapcsán mindez az inflációs folyamatokat is meghatározza, hiszen a magas nyersanyagárak és a drága energia előbb a termelői árakban köszönnek vissza, majd miután a termelők ezt továbbhárítják, a fogyasztóknál is lecsapódik majd. Így hiába gondolja azt a jegybank, hogy az árupiacokon és az energia esetében a tetőzés közelébe értünk, a fogyasztói árak esetén mindez csak hosszú hónapok után fog bekövetkezni.
Az MNB szakértői kiemelték, hogy rövid távon jelentősen befolyásolja a fogyasztóiár-indexet az árkorlátozó intézkedések kivezetésének időzítése és módja, valamint az újonnan bejelentett adóintézkedések fogyasztói árakban való megjelenése. Az infláció az őszi hónapokban tetőzhet, majd ezt követően lassan mérséklődik az árdinamika. Az infláció 11,0–12,6 százalék között alakulhat az idei évben. A fentiek kapcsán érdemes kihangsúlyozni, hogy ezek szerint az MNB igenis számol azzal, hogy az extraadóknak lesz valamekkora inflációs hatása és (a kormány fenyegetőzése ellenére) lesznek olyan vállalatok, amelyek beépítik az áraikba, így ezeket megérzik majd a fogyasztók.
Noha az Infláció jelentés bemutatásakor az MNB szakértői hangsúlyozták, hogy a felvetéseik csupán elméletiek, mégis van az újságírókban egyfajta „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” érzés, így arról is érdemes megemlékezni, hogy a jegybank szakértői mivel számoltak. Mint jelezték, az üzemanyagokat és alapvető élelmiszereket érintő árstop esetében azzal a feltevéssel éltek, hogy a jelenleg hatályos kormányzati intézkedés értelmében ezek az intézkedések október 1-ig fennmaradnak, majd 2023 közepéig fokozatosan történik a kivezetésük. Ez egyébként nem „alaptalan”, hiszen az MNB korábbi alelnöke, a jelenleg gazdaságfejlesztési miniszter Nagy Márton is hasonló feltevéssel élt kinevezése óta.
Magyarországon régiós szinten viszonylag kedvező az inflációs helyzet, amely az MNB szerint a kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A rezsiárak vagy az üzemanyagárak megugrása nem érinti közvetlenül a fogyasztókat. Más kérdés, hogy a fent említett folyamatok, vagyis ezeknek a termelői, majd a fogyasztói árakba való beépülése miatt nem lehet eltekinteni az áremelkedések hatásától. Az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy a beérkező adatok alapján az árstopok az idei inflációt csökkentik, a jövő évit növelik.
És hogy mikor javul majd érezhetően a helyzet? Nos arra még az MNB szerint is várni kell. Mint közölték, a várakozásaik szerint a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 6,8–9,2 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
