Ürmössy Gergely szerint idén nem változnak sem a jegybanki, sem a bankközi kamatok, a jelenlegi várakozások alapján 2019 második félévében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése – ez azonban nagyban függ a hazai és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájától is.
Vannak még lazító eszközök
A Takarékbank elemzője szerint a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát. Ennek egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése volt, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, ill. állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására mélypontra süllyedtek bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok.
|
Megbírságolták az egyik bankot – kulcsinfókat hallgattak el Nem nézi jó szemmel az MNB, ha az ügyfelek tájékoztatásával szórakoznak. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Suppan Gergely elmondta: a monetáris tanács 2017 szeptemberében 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományát, de bővítette a swapeszközök állományát is, hogy a lazító hatás minél hamarabb érvényesüljön. Az MNB emellett egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. Hozzátette: bár a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelte, hogy a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem, ha az infláció tartósan elmarad a céltól.
Márciusban lehetnek még érdekességek
Az Equilor elemzésében azt írja: az európai eszközvásárlási program szeptember végéig van érvényben, havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Az általános piaci várakozás alapján októbertől kivezethetik a programot, de ezt követően hosszú ideig 0 százalék maradna az alapkamat. A Fed ezzel szemben várhatóan március 21-i ülésén kamatot emel. A munkaerőpiaci folyamatok továbbra is kedvezőek, folytatódhat a pozitív trend, ugyanakkor a gazdasági növekedés üteme továbbra is mérsékelt. Nem világos még, hogy az idei évben összesen 2-3 vagy 4 ilyen lépés várható, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság a magyar jegybank kommunikációjában is érezhető.
Jelentősebb eseményekre tehát márciusban kerülhet sor, az akkor megjelenő Inflációs Jelentés új jegybanki előrejelzései ugyanis világosabb képet festhetnek az idei évről. A belső folyamatokat illetően 2017-ben Magyarországon a maginfláció az MNB előrejelzésnél alacsonyabban alakult, jól látható, hogy a feszes munkaerőpiaci helyzet és a magasabb bérek sem emelték a szolgáltatószektor, sem a tartós fogyasztási cikkek árait. Hozzátették: 2018 nagy kérdése, hogy ez a helyzet megváltozik-e, ekkor a vártnál korábban is elérhetjük az árstabilitásnak megfelelő, MNB által kitűzött 3 százalékos értéket.
A márciusi ülésen már a januári intézkedések első hatásait is értékeli a jegybank, itt ugyanis már láthatóvá válik, ilyen hosszabb távú hatást lehet elérni a hosszabb lejáratú hozamok esetében, illetve hogy a hozamgörbe alakja hogyan módosul a feltétel nélküli kamatcsere-eszköz hatására. A hozamgörbe meredekségének csökkentése az MNB céljai szerint elősegíti az éven túl rögzített kamatozású hitelek arányának növekedését, hozzájárulva a pénzügyi stabilitás javulásához. Az MNB jelenlegi monetáris politikája alapvetően forintgyengítő, de a stabil fundamentumok (folyó fizetési és külkereskedelmi többlet, csökkenő adósságpálya, javuló hitelminősítői megítélés) ellensúlyozzák a hatást – tették hozzá az elemzésben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
