Az idei évben a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő üléséről (melyen nem nyúltak a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz) kiadott, rövidített jegyzőkönyvben.
Három hónappal korábban az MNB még jóval magasabban, 1,9-2,9 százalék közé várta a 2025-ös gazdasági növekedést, mely sáv szokatlan szélessége jelezte a GDP alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot.
Ez a 0,8 százalék már közel van az elemzők és a nemzetközi intézmények előrejelzéseihez, amelyek közül a legoptimistább sem számít 1 százaléknál magasabb GDP-bővülésre, az átlag azonban inkább a 0,5 százalékhoz tendál. Ami éles ellentéte a kormány még mindig érvényben lévő 2,5 százalékos prognózisánál.
A jövőt illetően már optimistább az MNB. Mint írják, „Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak. A magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet”. Igaz, a három hónappal korábbi Inflációs Jelentésben a 2026-os növekedést 3,7-4,7 százalék közé lőtték be, azaz itt is megfigyelhető egy jelentős visszakozás. Csak a 2027-esnél nem, a friss prognózis ugyan beleesik a márciusban megjelölt 2,8-3,8 százalékos sávba.
Az infláció jegybanki megítélésében viszont nincs változás. Az MNB friss előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, ami csaknem a három hónappal korábban megjelölt 4,5-5,1 százalékos sáv közepe. A 2026-ra várt 3,7 százalékos pénzromlás is benne maradt a márciusben megadott 2,9-3,9 százalékos sávban, a most előrejelzett 3 százalékos 2027-es fogyasztóiár-index pedig a három hónappal korábbi 2,5-3,5 százalékosban.
Az MNB idei 4,7 százalékos inflációs prognózisáról Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta: „A jegybank tehát vélhetően úgy számol, hogy az árrésstop addig van érvényben, amíg azt a jelenlegi jogszabály mondja, nem tesz feltevést annak meghosszabbítására. Így az idei előrejelzés a piaci konszenzusnál talán minimálisan pesszimistább, de persze az olajárak változékonysága mellett ennek megvalósulása sem kizárt”.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Digitális cenzúra a válság közepén.
