A szeptemberi jelentésben 2012-re 5,8, 2013-ra 5,0 százalékos inflációt jelzett az MNB szakértői stábja, júniusban a 2013-as előrejelzés 3,5 százalék volt.

Az új prognózis szerint a maginfláció (amely nem tartalmazza a szabályozott árakat, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árait) jövőre 5,2 százalék lesz, 2014-ben pedig 3,7 százalék.

Épp hogy meglesz a hiány jövőre

Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos 2013. évi államháztartási egyenleg az MNB előrejelzése szerint a szabad tartalékok törlése esetén 3,0 százalékos hiányt eredményez, a 400 milliárd forint összegű tartalékok törlése nélkül a hiány 4,4 százalék lesz.

A kormány által bejelentett 10 százalékos háztartási energiaár-csökkentés, amely az áram, a gáz és a távhő árát érinti a jövő évi, korábban 5,0 százalékra várt fogyasztói áremelkedést egy százalékponttal mérsékli. Az MNB stábja szeptemberben még öt százalékos háztartási energiaár-emelkedéssel számolt.
A 2013-ra érvényes jövedéki adószabályok is módosultak a szeptemberi előrejelzéshez képest, ez a változás mintegy 0,5 százalékponttal csökkenti a jövő évi inflációt, így a két tétel együtt eredményezi azt, hogy az MNB stábja jövőre 3,5 százalékos inflációt vár.

Az MNB stábja jövőre a korábban várt 0,7 százaléknál kisebb, 0,5 százalékos GDP növekedést vár, 2014-re a növekedés 1,5 százalékra gyorsul. A növekedés egyetlen forrása a nettó export lesz.

A jövő évi GDP összetevői közül a háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal csökken (a szeptemberi prognózis -0,8 százalék volt), a beruházások is 0,2 százalékkal zsugorodnak (a szeptemberi prognózis stagnálást jelzett), ezen belül a magánberuházások 3,7 százalékkal esnek vissza (a szeptemberi mutató -2,1 százalék).

Az új inflációs prognózis szerint 2013-ban a versenyszférában a bruttó átlagkereset 4,9 százalékkal nő, ebben a szektorban a foglalkoztatottság 0,3 százalékkal csökken.
A lakossági reáljövedelmek az új előrejelzés szerint jövőre 0,2 százalékkal nőnek a korábban várt 1,3 százalékos csökkenés helyett.