A magasabb befizetéshez magasabb ellátás kapcsolódjon
Az MKIK elfogadhatónak tartja, hogy a vállalkozásoktól származó bevételeket magasabb közteher terhelje. A tervezet szerinti, 15 százalékos mértékhez igazodó kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor nem növelné a kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapját. Ez a főfoglalkozású kisadózóknál 2027-ben havi 317 ezer forint maradna akkor is, ha a vállalkozó a tételes adón felül jelentős többletadót fizet.
A kamara ezért azt javasolja, hogy a kiegészítő adó meghatározott része növelje az ellátási alapot, és ezen keresztül a későbbi nyugdíj, valamint a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások alapját is. A részletszabályok kidolgozása további számításokat igényel, de az MKIK szerint a magasabb közteher és az érte járó többletjogosultság között egyértelmű kapcsolatot kell teremteni.
Célzott segítség az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak
A Kamara egy szűk jogosulti kör számára elérhető „szociális kata” bevezetésének megvizsgálását is kezdeményezi. Ez azoknak jelenthetne segítséget, akik élethelyzetük, lakóhelyük vagy munkaképességük miatt csak korlátozottan tudnak munkaviszonyban dolgozni, vállalkozóként pedig alacsony bevételt érnek el. Ide tartozhatnak például kistelepülési lakossági szolgáltatók, más jogcímen nem biztosított, gyermeküket nevelő szülők, hozzátartozójukat ápolók és megváltozott munkaképességűek.
Az MKIK nyári vitaanyagában szereplő lehetséges modell évi legfeljebb 6 millió forintos bevételig lenne alkalmazható. Évi 3 millió forintig havi 50 ezer forintos tételes adóval, a 3 és 6 millió forint közötti bevételi részre további 15 százalékos közteherrel számolna. A cél a legális önfoglalkoztatás és a minimális társadalombiztosítási jogosultság biztosítása. A feltételeket úgy szükséges meghatározni, hogy a lehetőség valóban a rászoruló csoportot segítse, és ne válhasson adóoptimalizálási eszközzé.
A vagyonadó ne vonjon el forrást a működő vállalkozásoktól
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat kapcsán az MKIK érti azt a kormányzati célt, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők nagyobb részt vállaljanak a közös kiadások finanszírozásából. A szabályozásnak ugyanakkor különbséget kell tennie a magáncélú, illetve befektetési vagyon és a gazdaságban ténylegesen működő vállalkozói tőke között.
Egy társasági részesedés értéke mögött termelőeszközök, ingatlanok, készletek, technológia és a működéshez szükséges forgótőke állhat. Ezek munkahelyeket és beruházásokat szolgálnak, értékük nem feltétlenül jelent a tulajdonos számára rendelkezésre álló pénzt. A vagyonadó megfizetése ezért osztalékkivételre, hitelfelvételre vagy akár tulajdonrész értékesítésére kényszerítheti az érintetteket, gyengítve a vállalkozások tőkeerejét.
A kamara elsődlegesen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesítését javasolja a vagyonadó alól. Ez a közvetlenül vállalkozási célra használt vagyonra és a működő gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedésekre egyaránt kiterjedne. A mentesség feltételeinek ki kell zárniuk, hogy passzív magánvagyon társaságba helyezésével lehessen elkerülni az adófizetést.
Amennyiben a jogalkotó a mentességet nem tartja megvalósíthatónak, az MKIK alternatív megoldásként adóbeszámítási rendszer kialakítását javasolja. Ebben a társasági részesedésre jutó vagyonadót csökkenthetné a vállalkozás által megfizetett társasági adó vagy kiva, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó meghatározott adók és járulékok tulajdoni hányaddal arányos része, legfeljebb az adott részesedésre jutó vagyonadó összegéig. Ez elismerné a működő, foglalkoztató vállalkozások folyamatos költségvetési hozzájárulását.
Az MKIK kész szakmai elemzéseivel és a vállalkozói tapasztalatok összegzésével részt venni a javaslatok részletes kidolgozásában. A kamara olyan szabályozást szorgalmaz, amely az arányos közteherviselés mellett ösztönzi a legális munkavégzést, és megőrzi a hazai vállalkozások működéséhez, foglalkoztatásához és fejlődéséhez szükséges forrásokat – közölték.
Kimagasló negyedéves eredményt közölt a Mol. 
