Ma hozta nyilvánosságra Inflációs jelentését a nemzeti bank, melynek újdonsága, hogy azt kommentárral látta el a jegybank monetáris tanácsa. A riportot a tanulmányt készítő csapat vezetője, Virág Barnabás mutatta be.
A prognózisok tekintetében nem volt meglepetés, Simor András jegybankelnök már hétfőn elárulta, az MNB erősen lefele korrigálta a GDP előrejelzését, és a várt inflációs szinten is emelt. Ennek ellenére voltak meglepő megállapításai a jegybank stábjának.
| 2011 (tényadat) | 2012 | 2013 | |
| Éves maginfláció | 2,7 | 5,2 | 4,9 |
| Adóhatással szűrt maginfláció | 2,5 | 2,7 | 3,1 |
| Infláció | 3,9 | 5,8 | 5 |
| Fogyasztás | 0 | -1 | -0,8 |
| GDP | 1,6 | -1.4 | 0,7 |
| Deficit (ESA) | 4,2 | -3,7 | -2,7 |
| Bruttó átlagkereset | 5 | 4,4 | 4,6 |
| Reáljövedelem | 2,2 | -4 | -1,3 |
| Foglalkoztaottság | 0,8 | 1,2 | 0,8 |
A nyári hónapokban Magyarország kockázati megítélése alapvetően javult, e mögött azonban nincsenek országspecifikus tényezők, inkább a befektetői optimizmusnak köszönhetjük mindezt (a magyar CDS-árazás szintje már Spanyolországé alatt van). Történt mindez annak ellenére, hogy a globális konjunkturális kilátások romlottak, ráadásul már nemcsak az Unió perifériájának országait veszélyezteti a recesszió. A kockázatvállalási hajlandóságot az elmúlt időszakban a Fed Q3 programjának bejelentése valamint az EKB kötvényvásárlási programjának meghirdetése hajtotta eddig.
Nincsenek jó híreink
Ami számunkra fontos, hogy az exportpiacaink gazdasági kilátásai is romlottak, a 2013-as friss előrejelzések már markáns korrekciót mutatnak a korábbi prognózisokhoz képest, negatív irányba.
Magyarország technikai recesszióba süllyedt, aminek vannak egyedi és tartósan fennálló okai. Virág Barnabás utóbbiak között említette a bizonytalan gazdasági környezetet, a fiskális kiigazításokat, a szigorú hitelkondíciókat és a lassuló külső környezetet. Ehhez jön még hozzá a mezőgazdaság tavalyhoz képest gyenge teljesítménye és néhány nagyobb exportőrünk romló világpiaci helyzete (elsősorban a telekom- és autóipari cégek).
Mi lesz az árakkal?
| Az átlagbér (200 ezer forint ) alatt keresőknél 10%-os bruttó béremelkedés volt megfigyelhető éves szinten, míg az átlag feletti kereseteknél 5% volt a növekedés - az MNB szerint ennek főleg adminisztratív okai vannak, a minimálbér év eleji emelkedése például 4 százalékpontnyi többlet béremelést okozott. Ne felejtsük el, idén még volt bérkompenzáció, a jegybank szerint a várt 180 milliárd helyett erre a célra az állam végül valamivel több mint 200 milliárdot költhet el. A fajlagos bérköltségek 7% körüli dinamikát mutattak az első két félévben, ez a válság előtti dinamikához hasonló, előre tekintve azonban kockázatot jelent (vagy a foglalkoztatottság vagy az inflációban tekintetében). Az MNB prognózisa szerint idén a reáljövedelmek 4, jövőre pedig 1,3%-kal csökkenhetnek. |
A tartósan a cél fölött alakuló infláció okai között a kormányzati intézkedéseket és a gazdaság által elszenvedett költségsokkokat (élelmiszerárak, üzemanyagárak) említette Virág Barnabás. A potenciális növekedés az elmúlt két évben tovább lassult, a beruházási aktivitás gyenge, a munkanélküliség tartósan magas szinten van - így a gyenge kereslet árleszorító hatása kisebb, mint azt a jegybank szakértői korábban várták.
Az MNB stábja szerint a költségsokkok (főleg az élelmiszerárak emelkedése) egyre markánsabban épülnek be és emelik meg a maginflációt (ami megjelenik a feldolgozott élelmiszerek árában) - 2013 közepéig ez gyorsulni fog, hiába a gyenge kereslet. A jövő évi inflációból 1%-ot magyarázhat majd az élelmiszerárak emelkedése, és ugyanekkora hatása lehet a kormányzat adóintézkedéseinek is (jövedéki adó, tranzakciós adó, biztosítási adó, stb.).
Kiigazítócsomagnak kell jönnie
Az MNB szerint a júliusban bejelentett intézkedések, elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv a GDP 1,5%-ának megfelelő "kiengedést jelent" a jövő évi büdzsében. A jegybankban úgy számolnak, hogy egy nagyjából 1,4%-os intézkedéscsomagra lehet szükség ahhoz, hogy a célszint alatt tudjuk tartani a jövő évi deficitet. Az MNB szakértői szerint elképzelhetetlen, hogy ezt a kormányzat nem hajtja végre. Ha a jövő évi hiányszintet nem teljesítjük, annak beláthatatlan következményei lehetnek: a kockázati megítélésünk azonnal romlana, a forint árfolyama pedig leértékelődne.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a jegybank stábja mindig a rendelkezésre álló információkból indul ki, most viszont egy "hipotetikus kiigazítócsomaggal" korrigálták a prognózisukat. Ez a csomag olyan bejelentésekből áll, amit a kormányzat még nem tett meg, de az MNB szerint meg fogja lépni (konkrét intézkedésekről az MNB nem tud, de ha a rendelkezésre álló adatokból számoltak volna, akkor a várt makropálya "félre vitt" volna, ezért feltételeztek egy, a nemzeti össztermék 1,4%-ának megfelelő kiigazítást). Virág Barnabás szerint a "magyar gazdaságpolitikai elemi érdeke, hogy tartsuk a hiánycélt".
A jegybank értékelése szerint az akcióterv javíthatja a vállalatok profithelyzetét és támogathatja a munkahelyek megtartását (az NGM szerint az akcióterv hatására 20 ezer új állás is létrejöhet). Ennek ellenére a foglalkoztatás bővülésével számolnak, ennek hátterében a közmunkaprogramok állnak főleg. Virág Barnabás az idei évről elmondta, hogy a foglalkoztatottság kis mértékben a versenyszférában is nőtt, ami egyelőre "nehezen magyarázható" adat, de alapvetően már az idei bővülés is a közfoglalkoztatottak számának látványos emelkedéséből fakadt.
Nagyon kellenek az uniós milliárdok
Jövőre a jegybank elhúzódó kilábalásra számít, a GDP-prognózisát 0,1 százalékponttal rontotta a júniusihoz képest, a növekedés motorja jóformán csak az export lesz. A beruházások szintje az elmúlt negyedévekben rendre elmaradt a várttól, aminek oka, hogy kevesebb EU-s forrást sikerült lehívni. Virág Barnabás szerint, mivel a következő az utolsó év az unió költségvetési ciklusából, a kormányzat mindent meg fog tenni azért, hogy minél több uniós forrást tudjunk lehívni. Az MNB ezért nem rontott a beruházásokkal kapcsolatos jövő évi előrejelzésén.
Pozitívum, hogy a külkereskedelmi egyenlegünk javulni fog (kiépülnek az újabb kapacitások az exportban), vagyis a külső pozíciónk javulhat, ami mérsékli a gazdaságunk sérülékenységét is.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
