A negyedik hullám számottevő kockázatot jelent az MNB szerint

Hazánkban az első, júniusi csúcson túl vagyunk, azonban ősszel újabb inflációs kiugrással nézünk szembe – ismételte meg Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője mai sajtótájékoztatóján azt, amit már Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács keddi, a jegybanki alapkamatot 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelt döntését követően kijelentett.

Infláció

Az infláció júniusban ért idei eddigi csúcsára, 5,3 százalékra, amit a Szabadság téren a gazdaság újraindításának tudnak be. Majd júliusban mérséklődött, 4,6 százalékra, ám augusztusban ismét emelkedett, s 4,9 százalékon állapodott meg.

A fogyasztóiár-index gyorsulását az MNB ma közzétett inflációs jelentése szerint az okozza, hogy a globális nyersanyag- és szállítási költségek növekedése egyre több iparcikk árába gyűrűzik be. Öröm az ürömben, hogy ugyanakkor a piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott. 

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul, aminek következtében 2021 átlagában a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékos emelkedése várható. Ez 1,3-1,4 százalékponttal lenne magasabb a tavalyi, 3,3 százalékos éves átlagos pénzromlásnál.

Az MNB az infláció megfékezése céljából kezdett június végén kamatemelésekbe. Azóta már négy alkalommal, összességében 1,05 százalékponttal tette feljebb irányadó rátáját, s a kívülállókat az foglalkoztatja, vajon a monetáris szigorítás hatása mikor érződik majd, azok hatására mikor kezdhet lassulni az infláció. Nos, e tekintetben az idén még nem lehet számítani áttörésre, az inflációs jelentés szerint a pénzromlás üteme csak 2022 elejétől kezd csökkenni, a második negyedévben kerülhet ismét 4 százalék alá, s  csak 2022 második felében stablizálódhat a 3 százalékos jegybanki cél körül. Ennél valamivel pesszimistább volt Virág Barnabás, az MNB alelnöke ugyanis kedden azt mondta, ez a bizonyos 3 százalék csak 2022 őszére érhető el. Ami egyet jelent azzal, hogy a kamatemelés folytatódik, s annak már a következő két havi mértéke is ismert, Virág szavai szerint októberben és novemberben már most biztosra vehető a 15-15 bázispontos újabb szigorítás. A decemberi lépést majd az akkor esedékes következő inflációs jelentés befolyásolja.

GDP

Ugyanakkor nemcsak az infláció, hanem a hazai gazdaság is jobban nő az MNB három hónappal korábbi, az előző inflációs jelentésben lefektetett várakozásainál. Eszerint most a bankok bankjában úgy vélik, a GDP az idén 6,5-7 százalékkal bővülhet, ami azt jelenti, hogy 1,5-2 százalékkal túlkompenzálhatja a 2020-as 5 százalékos esést. Az idei prognózist a vártnál erősebb második negyedév hatására vitték feljebb, amikor is 17,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, más kérdés, hogy a 2020-as bázist az akkor berobbant koronavírus-járvány okozta válság rendkívül alacsonyra tette, így volt min domborítani. Mindenesetre az tény, hogy a GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét, a Magyarország Európa leggyorsabb helyreállást mutató gazdaságai közé tartozik – állapítja meg az MNB.

S a havi adatok alapján a gazdaság élénk növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Ma még mindenki találgatja, hogy koronavírus-járvány negyedik hulláma mit okoz majd, ez az MNB figyelmeztetése szerint növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat. 

A gazdasági növekedést az idén nagyjából egyenlő arányban húzzák a lakossági fogyasztások és a vállalati beruházások. Utóbbiaktól azonban 2022-ben már nagyobb dinamikát vár az MNB, hogy aztán 2023-ban ismét közel egyenlő mértékben emelkedjen a két szektor költekezése. Bár a következő évek beruházási üteme egyszer sem megy kétszámjegy fölé, a hazai 29 százalékos beruházási ráta a harmadik legmagasabb az Európai Unióban – emelte ki Balatoni.

Lakossági fogyasztások

Persze itt is fontos hangsúlyozni, hogy a lakossági fogyasztás csak akkor maradhat élénk – elsősorban a szolgáltatásokat vehetik nagyobb mértékben igénybe a magánszemélyek –, ha nem romlik jelentősen a járványhelyzet, márpedig e tekintetben az MNB számottevő kockázatot lát. Mindenesetre a fogyasztás folytatódó kilábalásához muníciót adhat a háztartásoknál elmúlt években felhalmozott pénzügyi vagyon, illetve a reáljövedelmek élénk bővülése – állapítja meg az inflációs jelentés.

Vállalati beruházások

A beruházásokon belül 2021-ben csak a magánszektor által végrehajtottak emelkednek, az állami beruházások volumene a 2020. évi szint körül alakulhat. Hiába támogatják a kormányzati fejlesztéseket a saját és az uniós források egyaránt támogatják, az MNB szerint adminisztratív akadályok és az építőipari kapacitásproblémák következtében a volumen visszafogottabban alakul. A járvány miatt ideiglenesen leállított beruházási projektek újraindultak, így a vállalati beruházások emelkednek az előrejelzési horizonton. A kedvező jövedelmi folyamatok és a kormányzati otthonteremtési programok egyaránt támogatják a lakossági beruházások bővülését.

Export

A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljesen visszapattant, s a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan dinamikusan növekszik majd a következő években. Ám a globális félvezetőhiány a beszállítói láncokban keletkező szakadásokon keresztül a hazai árukivitelben is érezteti a hatását. A hazai autóipar kilábalását a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. Szolgáltatásexportunk alakulása továbbra is erősen függ a járványügyi adatoktól és a nemzetközi turizmus teljesítményétől. Az export és a belső keresleti tételek (háztartások fogyasztása, beruházások) bővülésével párhuzamosan a hazai behozatal is számottevően emelkedik. Összességében a nettó export is hozzátehet a gazdasági növekedéshez. 

Ahogy tette azt a második negyedévben, amikor is a tavaly felhalmozott készletek leépítése megállt, ez közel 3 százalékponttal támogatta a GDP bővülését. A feldolgozóipari készletek jelentős mértékben emelkedtek az első félévben, ami összefüggésben áll a járműipart érintő alapanyaghiánnyal. Iparági szereplők szerint a globális félvezetőhiány 2021 második felében is fennmarad. Ennek következtében a helyzet csak 2022-ben normalizálódik, így jelentős készlet-leépítés a második félévben sem következik be. 

Lakossági és vállalati hitelek

Áttérve a GDP-növekedés finanszírozási részére, az inflációs jelentés megállapítja, hogy a magánszektor hitelbővülése a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, valamint a támogatott hitelkonstrukciók révén a gazdaság újraindulását követően is dinamikus marad. A vállalati hitelállomány 37 milliárd forinttal növekedett 2021 második negyedévében, így a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 1,5 százalékponttal gyorsulva, 8,2 százalékot ért el júniusban. A kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállománya ebben az időszakban, éves szinten 21 százalékkal nőtt. Az NHP Hajrá keretében megkötött szerződések érdemi szerepet játszottak a vállalati hitelezés támogatásában: az új kibocsátások mintegy fele, míg a kkv-hitelek nagyjából kétharmada a program keretein belül valósult meg. 

Az állami és jegybanki hitelprogramok érdemben támogatták a munkahelyek megőrzését, valamint a beruházások bővülését. A járvány kitörését követően az NHP Hajrá kiemelt válságkezelő szerephez jutott, azonban a kilábalás gyorsulásával és a bizonytalanság csökkenésével a program által biztosított széleskörű finanszírozás fenntartása már nem szükséges – adott az inflációs jelentésben is magyarázatot az MNB arra, miért is vezette ki e programot június 30-án. Megítélése szerint a gazdasági növekedés helyreállásával párhuzamosan ismét a fenntarthatósági szempontok és a célzott megközelítés válik hangsúlyossá a hitelezésben. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete a gazdaság újraindulását követően is lehetővé teszi a bankok számára a magánszektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését. Mindazonáltal a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme a jegybank szerint a következő negyedévekben 5 százalék körüli szintre lassul, majd 2023 elejére fokozatos emelkedést követően visszatér a 8 százalék körüli szintre. 

2021 második negyedévében a háztartási hitelállomány a vállalatinál egy nagyságrenddel jobban, 421 milliárd forinttal bővült, így az éves növekedés 15,3 százalékos volt. Ezt az inflációs jelentés a fizetési moratórium miatt csökkent tőkeamortizációnak, valamint a lakáshitel- kihelyezések korábban nem látott mértékének tudja be.

A lakossági hitelek növekedéséhez alapvetően a babaváró kölcsönök második negyedévi 151 milliárd forintos szerződéskötései járultak hozzá, s ez a program 2022-es lezárultáig így is maradhat. A személyi hitelek kibocsátása változatlanul elmarad a járvány előtti mértékétől, miközben a lakáshitelek új volumene historikus csúcsot ért el a második negyedév során: 2019 azonos időszakának értékét 44 százalékkal haladta meg. 

A jegybank hitelezési felmérése szerint a bankok mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek további bővülésre számítanak az év második felében. Részben a 2021-ben elindult, lakáspiacot érintő új állami programok, részben az otthonfelújítási támogatás előfinanszírozása iránt megnövekedett igény miatt. A zöld lakáshitelezés ösztönzését az MNB 2021. október 4-én elinduló Zöld Otthon Programja is segíti. Így összességében a háztartási hitelek a következő két évben 13 százalékot meghaladó mértékben bővülhetnek. 

Folyó fizetési mérleg

Jó hír, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege javul, a gazdaság külső finanszírozási képessége emelkedik és a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, emiatt ugyanis várhatóan csökken az országnak a járvány alatt megugrott nettó külső adóssága. 

A folyó fizetési mérleg többletének emelkedése a külkereskedelmi egyenleg növekedésével áll összefüggésben. A nettó export emelkedését a kiépült exportkapacitásokkal, az élénkülő külső kereslettel és ipari termeléssel összhangban dinamikusan bővülő kivitel, a járvánnyal szembeni védekezési kiadások csökkenése, valamint a fokozatosan visszatérő turizmus határozza meg. Az EU-transzferek beáramlása a következő években is jelentősen javítja a finanszírozási képességet, bár 2023-ban – a jelenlegi EU-s költségvetési ciklus végén – a támogatások átmeneti mérséklődése valószínűsíthető. A magas finanszírozási képességgel összhangban a külső adósságráták mérséklődése várható a következő években. 

Költségvetési hiány, államadósság

A 2021-es költségvetési törvény módosítása és a 2022-es költségvetési törvény 2021-ben 7,5 százalékos, 2022-ben 5,9 százalékos GDP arányos hiányt tervez. A hazai gazdaság teljesítménye várhatóan kedvezőbben alakul a költségvetésben feltételezettekhez képest, ami az adóbevételek vártnál nagyobb emelkedését eredményezi – olvasható az inflációs jelentésben. A GDP-arányos államadósság a szeptemberi finanszírozási tervet alapul véve a 2020-as 80,4 százalékról 2021 végére – a szeptemberi devizakötvény- kibocsátással együtt is – 79,6 százalékra, 2023 végére pedig 76 százalék közelébe mérséklődik főként a nominális GDP jelentős növekedése következtében.