Fél óra alatt nagyot gyengült a forint. Míg például délután 2 óra előtt egy euróért kevesebb mint 353 forintot kellett adni a hazai bankközi devizapiacon, addig nem sokkal fél 3 előtt már csaknem 355-öt. Így fejezték ki a piaci szereplők afeletti csalódottságukat, hogy a Monetáris Tanács „csak” 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatát, 1,65 százalékra, hiszen ők a magas infláció miatt nagyobb mértékre számítottak.
Az inflációt emelő tényezők tartósabban velünk maradnak, az inflációs kockázatok változatlanul felfelé mutatnak, egyrészt a világpiaci drágulások, másrészt a hazai munkabérek másodkörös emelkedése miatt – magyarázta a kamatemelés publikálása után egy órával megkezdett sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke.
Aki ismertette, hogy az inflációt három döntés révén kívánják megfékezni:
- a mai 15 bázispontos kamatemeléssel,
- azzal, hogy a heti állampapírvásárlások mértékét jövő hétfőtől, tehát szeptember 27-étől 10 milliárd forinttal, 40 milliárdra mérséklik (ez a heti mérték egészen 2021 decemberéig, a következő inflációs jelentés publikálásig nem változik),
- valamint a forintlikviditást biztosító swapeszköz kivezetésével, az ugyanis hozzájárulhat a hazai likviditás szűkítéséhez. Jelenleg ez a swapállomány 1100 milliárd forintos, ennek több mint a fele az év végéig lejár.
Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank középtávú, 3 százalékos inflációs céljának az elérése a legutóbbi, júniusi prognózisukhoz képest kitolódott. Ennek megfelelően a részletesen majd csütörtökön nyilvánosságra hozandó legfrissebb inflációs jelentésben az MNB szakmai stábja azt prognosztizálja, hogy az éves pénzromlás az idén már végig 5 százalék felett lesz (a júniusi 5,3, a júliusi 4,6 és az augusztusi 4,9 százalék után), s novemberben 5,5-6 százalékon tetőzhet. A kamatdöntéseknél kiemelten figyelt maginfláció is emelkedik, s az év végére 4 százalék közelébe mehet fel. Az MNB-ben csak 2022 utolsó harmadában, az őszi hónapokban látják elérhetőnek a fogyasztóiár-index 3 százalékos mértékét – közölte Virág.
Az infláció növekedésének hátterében leginkább az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása az iparcikkek egyre szélesebb körében okozza az infláció gyorsulását. A piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott.
Ugyanakkor nemcsak az inflációs, hanem a GDP-előrejelzését is emelte az MNB a legfrissebb inflációs jelentésében. Eszerint a hazai gazdaság növekedése a harmadik negyedévben 7-8 százalék lehet, a negyedik negyedévben viszont e dinamika a negyedik hullám hatására alacsonyabban alakulhat. Így összességében a gazdasági növekedés az MNB szerint 2021-ben 6,5-7 százalék között landolhat, míg 2022-ben 5-6 százalék lehet.
Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállítást mutató országa közé tartozhat – emelte ki Virág Barnabás.
Ami a kilátásokat illeti, az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy a kamatemelésekre havonta kerül sor – vagyis értelmezésünk szerint nem várható rendkívüli, a Monetáris Tanács egyetlen havi kamatdöntése ülései közötti lépésekre. Virág azt is egyértelművé tette, hogy a kamatemelés mostani, 15 bázispontos mértéke lesz az irányadó a következő hónapokra nézve. Ebből arra következtethetünk, hogy októberben és novemberben is 15-15 bázispontos monetáris szigorításra lehet számítani, amelyek bekövetkezte esetén a jegybanki alapkamat november végére 1,95 százalékra emelkedhet.
Hogy azt követően, a december közepén esedékes idei utolsó ülésen milyen döntést hoz a Monetáris Tanács, az alapvetően az azt megelőzően frissített inflációs jelentés megállapításaitól függ.
S hogy meddig folytatódhatnak a kamatemelések? Ezzel kapcsolatban az MNB-alelnöke csak meg tudta erősíteni a tanács által kiadott közleményt, miszerint „a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak”.
Az alelnök szavai megnyugtatták a piaci szereplőket, hiszen a forint az euróval szemben a 355 feletti szintről 2 egységgel, csaknem visszaerősödött a 15 bázispontos kamatemelés bejelentése előtti szintre.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
