A Monetáris Tanács mai ülésén is kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 1,5 százalékos jegybanki alapkamat 0,15 százalékponttal, 1,65 százalékra emelkedik. Ez június végétől sorrendben immár a negyedik monetáris szigorítás, amelyek eredményeként az MNB irányadó rátája több mint hat éve, 2015 júniusa óta nem látott magas szintre ment fel.
A többi monetáris kondíció mértéke szeptember 22-étől az alábbi:
- az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata: 0,70 százalék
- az egynapos fedezett hitelek kamata: 2,60 százalék
- az egyhetes fedezett hitelek kamata: 2,60 százalék.
A tanács döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Az éves infláció ugyanis a júliusi 4,6 százalék után augusztusban 4,9 százalék lett, ami jelentősnek tekinthető távolságra van az MNB céljától. Ez középtávon 3 százalék, amelytől a jegybank mindkét irányba 1-1 százalékpontos eltérést tolerál.
A forint az euróval szemben a 354-et közelítő ma reggeli szintről erősödött, s nem sokkal déli 12 óra előtt az uniós fizetőeszköz egysége már 352,8 forintnál is kevesebbet ért. Az azt követően a kamatdöntés nyilvánosságra hozataláig eltelt csaknem két óra alatt aztán nagyot libikókázott: előbb ismét majdnem 354-ig gyengült, ám délután 2 óra előtt már ismét a 353-as szint alatt várta a Monetáris Tanács kamatbejelentését.
A döntés okairól Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke 15 órakor tart sajtótájékoztatót, amelyről természetesen mi is beszámolunk.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
