A koronavírus negyedik hulláma már elkezdődött számos országban – állapítja meg a ma már nyilvánvaló tényt az MNB a legfrissebb inflációs jelentésében. Eszerint a nyári hónapok végére a fertőzőképesebb delta variáns terjedése miatt több országban is elkezdtek növekedni az új koronavírusos megbetegedések esetszámai. Izraelben például augusztus végére már a januári járványcsúcsot is túlszárnyalták a napi megbetegedések, de Nagy-Britanniában is jelentős volt az esetszám-növekedés.
A napi megbetegedések száma és a korlátozások mértéke Izraelben (bal panel) és az Egyesült Királyságban (jobb panel)
Az emelkedő tendencia Magyarországon is megjelent a harmadik járványhullám nyár eleji lecsengését követően. Hazánkban egyelőre jóval a korábbi hullámok szintje alatt maradt a fertőzések száma, ami nagyságrendileg megfelel a tavalyi év azonos időszakának.
Az MNB szakértőinek egyik fontos állítása, hogy a járvány negyedik hullámának karakterisztikája alapvetően eltérhet az eddigiektől. Bár a fertőzésszám több országban is megugrott, a halálozások száma egyelőre nem indult hasonló mértékű növekedésnek. Ez nem magyarázható önmagában a vírusfertőzés lefolyásának időbeliségével, hiszen az említett országokban már legalább egy hónapja tart az esetszámok emelkedése.
A legnagyobb különbséget az eddigi hullámokkal szemben az oltások jelentik – mutatnak rá a jegybanki elemzés. A magas oltottsági szint hozzájárulhat ahhoz, hogy a fertőzések az eddigieknél kisebb arányban vezetnek halálos kimenetelhez. Az idő múlásával pedig a vírus és különböző változatainak viselkedéséről is egyre több információt derít ki az orvostudomány, ami a járványügyi intézkedések hatékonyságának javulását is elősegíthetik.
Mindezek alapján az MNB stábja arra következtet, hogy a negyedik hullám nem szükségszerűen jár együtt a korábbiakhoz hasonló szigorú lezárásokkal. Az eddigi tapasztalatok alapján a mostani járványhullámhoz köthető esetszám-emelkedés nem vonja maga után a gazdasági korlátozások azonnali szigorítását: Izraelben a járványhelyzet június eleji felfutását a korábbiaknál kisebb mértékű szigorítások követték, majd augusztusban a megbetegedések további emelkedése mellett is lazítottak azokon (lásd az alábbi grafikon bal paneljét). Nagy-Britanniában az esetszámok növekedése csak lassítani tudta a gazdasági nyitás korábban megkezdett többlépcsős ütemét, visszafordítani nem (ahogy azt a jobb panel mutatja).
A napi megbetegedések, napi halálozások száma és a korlátozások mértéke Magyarországon
A lezárások gazdasági hatása a jegybanki szakértők szerint egyre kevésbé markáns. Az első járványhullám idején bevezetett járványvédelmi intézkedések világszerte súlyosan visszavetették a gazdasági teljesítményt. Annak érdekében, hogy egy újabb jelentős visszaesést elkerüljenek, az egyes kormányok a második és a harmadik hullám idején fokozatosabban és célzottabban vezettek be korlátozó intézkedéseket. Ennek hatására a kormányzati szigorúság mértéke és a GDP-visszaesés közötti kapcsolat is gyengült az újabb járványhullámok során.
Azért maradtak bizonytalanságok. A negyedik hullám várható gazdasági hatásai érdemi kockázatot jelentenek az előrejelzésre nézve – figyelmeztetnek az MNB-stáb tagjai. Eszerint az újabb járványhullám gazdasági hatásai nagyfokú bizonytalanság mellett számszerűsíthetők, hiszen a meglévő és új variánsok fertőzőképességében bármikor bekövetkezhet egy előre nem várt fordulat. A gazdasági korlátozások szigorúsága mellett a lakosság óvatossága is befolyásolja a gazdaságra ható következményeket. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanakkor egy súlyosabb lefolyású járványhullám is inkább a jövő évi gazdasági teljesítményt befolyásolná jelentősebben, az áthúzódó hatások révén – olvasható az MNB inflációs jelentésében.
A befektetők az inflációs adatokat, a Fed közelgő kamatdöntését és a közel-keleti fejleményeket mérlegelték. 
