A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén szerdán.
Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) indítóállásából helyi idő szerint 18 óra 34 perckor indult a világűrbe az embereket szállító űreszköz, a 98 méter hosszúságú SLS rakéta segítségével. A felbocsátás kitűzött időpontja előtt kisebb technikai probléma nehezítette a végső előkészületeket, de az akadályt sikerült elhárítani.
A 10 napra tervezett út során az Orion űregység megkerüli a Holdat, amelyről felvételeket készít.
Az első bő egy napban az űrhajó Föld körüli pályán kering, ami lehetőséget ad a legénység tagjainak, hogy kísérleteket és gyakorlatokat végezzenek el az Orion űrkabinban.
A küldetés második napján az Orion a Hold felé fordul, hogy megtegyen a mintegy 400 ezer kilométert a Földhöz legközelebbi égitest felé.
A tervezet szerint a küldetés hatodik napján érik el a Földtől legtávolabbi pontot, és 8 ezer kilométerre jutnak a Hold Föld felől nem látható oldalán.
Az Artemis II űrrepülés 54 év – az Apollo-program lezárása – óta az első, amikor űrhajó legénységgel a fedélzetén a Hold felé indult.
A négy tagú legénység kapitánya Reid Wiseman, tagjai Christina Koch, az első női asztronauta, aki a Hold felé indul, Victor Glover, aki első afroamerikaiként hagyta el a Földet a Hold-program keretében, valamint Jeremy Hansen, aki a Kanadai Űrügynökség képviseletében az első nem amerikaiként juthat a Hold közelébe. A kanadai asztronauta kivételével a legénység minden tagja járt már a világűrben.
Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera
Az Artemis II céljai között szerepel, hogy előkészítse az újabb Holdra szállást, ami az Amerikai Űrkutatási Hivatal tervei szerint 2028-ban következhet be.
(MTI)
Az újabb Magyar Közlönyből derült ki. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
