A Hold elég nagy, mégis kicsi lehet egyszerre két nagyhatalomnak. A NASA vezetői szerint nagy baj lehet abból, ha Kína ér oda először a legértékesebb helyekre, és ennek az esélyét nem lehet kizárni. Fajulhat nyílt konfliktussá az újraindult űrverseny?

2022. szeptember 26-án a NASA azt tervezi, hogy egy aszteroida pályáját megváltoztatja. A világon ez az első kísérlet, amikor ilyen mértékű bolygóvédelmi küldetést teljesít a Föld érdekében.

Többszöri halasztás után sikeresen felbocsátották a James Webb űrteleszkópot a francia guyanai Kourouból egy Ariane-5 hordozórakétával.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) 2025-ig eltolta az űrhajósaival tervezett Holdra szállást. 

A SpaceX Dragon űrhajója fedélzetén a NASA űrhajósai utaznának.

Kennedy kitűzte célul, hogy az évtized végére embert küldjenek a Holdra, és 1969-ben ez sikerült is. A cél teljesültével lankadt az érdeklődés az égi kísérőnk iránt, egészen addig, amíg ki nem derült, hogyan oldhatnánk meg holdporból a Föld energiaellátását több száz évre. Most Kína, India, Amerika és az oroszok is ismét a Holdért versenyeznek – akié a holdregolit, azé a jövő?

Pontosabban annak holdján – az Európára indul egy új űrszonda.

Huszonnyolc évvel ezelőtt indították újtának a mérnöki munkásság talán eddigi legnagyobb csodáját, a Hubble űrteleszkópot. A kezdeti nehézségek ellenére az űrtávcső hűségesen szolgálja a tudományt, felbocsátása óta több mint egymillió képpel gazdagította tudásunkat a világegyetemről. Összegyűjtöttük a legszebbeket.

Gyönyörű fotókkal ünnepli 28. születésnapját a Hubble űrteleszkóp.

Alig egy hónap múlva indul útjára az Atlas V nevű rakéta, fedélzetén a NASA legújabb Marskutató-szondájával, az InSight-tal. A Vörös Bolygón egyelőre csak robotok élnek, az általuk gyűjtött adatok azonban lehetővé teszik, hogy megtervezzük az emberek érkezését is. Májusban történetet ír majd az űrközpont – de mit vizsgál majd az InSight? Megmutatjuk.

Az exobolygó-kereső űrszonda két év alatt legalább 3000 új bolygót találhat meg.

Évente több száz új műholdat és eszközt juttat az emberiség az űrbe, nem is beszélve az adott esetben félresikerülő kísérletekről. Ezekből azonban előbb-utóbb szemét lesz, ami utána évszázadokig kering őrült sebességgel a bolygó körül. Az, hogy a fejünkre eshet valami, csak egy dolog: ha azonban eltrafálják a még működő műholdakat, úgy búcsút mondhatunk a telefonnak, internetnek és GPS-nek is.

Elon Musk látványos rakétatesztje különleges rakományt juttatott az űrbe, amely igazolhatja, hogy már a jelenleg rendelkezésre álló technológiával is eljuthat az emberiség a Marsra. A pályára állított Tesla szépen halad a Vörös Bolygó felé, de mi lesz vele, ha teljesítette a célját? Viszontlátjuk-e valaha, és a legfontosabb: mit tesz az űr légköre egy Teslával és Starman-nel?

Alig egy hét múlva indul a világ eddigi legnagyobb űrrakétája, egy lépéssel közelebb kerültünk Musk álmának valóra váltásához.

Néhány éve, amikor a startupok elkezdték meghódítani a világot, új módszertanokkal ismerkedett meg a világ. A „klasszikus” vállalkozók viszont szkeptikusan fogadták az úgynevezett lean módszertant, mondván, hogy ezt egy nagyvállalatnál nem lehet bevezetni. Amit elfelejtenek, hogy ezt nem a startupok, hanem a NASA találta ki, ahol mintegy 19 ezren dolgoznak. Hogyan működik? Mit tanulhatunk belőle? Ez a 12 trükk megmutatja, hogyan lehet sikeresebb a vállalkozásod.

Az amerikai elnök módosította az amerikai űrkutatási hivatal terveit, hogy az amerikaiak újra a Holdra lépjenek, később pedig a Vörös Bolygót is célba vennék. Eddig a költségek szabták az igazi határt, Elon Musk és a SpaceX tervei azonban ezen is könnyen változtathatnak. A szakértők szerint az olcsó űrutazás megvalósítása továbbra sem elképzelhető, ha az amerikai kormány nem növeli nagyságrendekkel a NASA költségvetését.

Igaz, csak a nevük, a testük még egy darabig marad a Földön.

Több milliárdos fejlesztésekkel támogatják az önvezető autókat Kínában.

Az egész világ búcsúztatja a Cassinit, az emberiség hamarosan „eljut” a Szaturnuszra.

Pénteken várhatóan becsapódik a Szaturnuszba a Cassini űrszonda.

Egy egyszerű felderítő küldetésnek indult, mára az emberiség leghosszabbra nyúló kezévé váltak: negyven éve lőtték fel a két Voyager űrszondát. Az eszközöknek köszönhetően mindennél többet tudunk a naprendszerünk külső bolygóiról és a pereméről. Összegyűjtöttük, mit adtak nekünk a Voyagerek az elmúlt négy évtizedben.

Élőben közvetíti a szonda fellövését a NASA.

Hét férfit és öt nőt választottak – és egyikük sem hivatásos asztronauta.

A Cassini űrszonda mérései alapján minden feltétel adott, hogy élet alakuljon ki a Szaturnusz egyik holdján.

A környezetszennyezés mára már túlnőtte a bolygónkat: nem csak a vizeinket, a talajt és a levegőnket árasztjuk el szeméttel, hanem a körülöttünk levő űrt is. A rendkívül gyorsan mozgó, egészen apró műhold- és rakéta darabkák nem csak az űriparnak és a hadászatnak jelentenek fejtörést, hanem az egyszerű hétköznapi embernek is. Lassan ugyanis tényleg ott tartunk, hogy bármikor a fejünkre eshet valami.

A NASA történelmének híres kutatónőit öntik műanyagba.

A hét Föld-típusú bolygóból álló rendszer alig 40 fényévre van tőlünk, a szakemberek vizsgálják az utazás lehetőségét.

Teljes mellszélességgel támogatja a marskutatást a leköszönő elnök.

Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás.

Az elektromos autókkal a Földet, a visszatérő rakétákkal pedig az űrt készül meghódítani Elon Musk. Másfél évtizeddel ezelőtt még őrült álmodozásnak tűnt a Mars kolonizálása, most azonban már a NASA is a pártjukat fogja, és 15 éven belül elindulhat az első ember a vörös bolygó felé. Kérdés azonban, hogy megéri-e ezt bármelyik vállalat.

Felrobbant a kilövőállványon a SpaceX rakétája - pedig ha kijut az űrbe, történelmet írt volna. A rakétára már fel volt szerelve a rakomány: egy izraeli cég kommunikációs műholdja, amely ráadásul Mark Zuckerberg nagy ötletének megvalósításában kapott volna nagyon fontos szerepet. Musknak ritka pocsék napja volt, ha figyelembe vesszük azokat a kihívásokat is, amelyekkel a Tesla szembesült.