A kísérletre kiválasztott Didymos óriás aszteroida jelenleg nem jelent veszélyt a Földre. Ám azzal, hogy hozzávetőlegesen 22 500 km/órás sebességel egy 610 kilogrammos szondát ütköztetnek a hozzá tartozó Dimorphos holdjával, a NASA a világ első teljes körű bolygóvédelmi küldetését fogja végrehajtani. Mindezzel azt szeretnék bizonyítani, hogy ha szükséges, a Föld érdekében élesben is működhet egy ilyen akció.
Ezt a küldetést „Dupla aszteroida átirányítási tesztként”, vagy DART-ként emlegetik tudományos körökben.
A The Conversation űrkutatással és nemzetközi biztonsággal foglalkozó tudós cikkírója megvizsgálta, hogy a valóságban mekkora a valószínűsége annak, hogy egy nagyméretű tárgy a Földbe csapódjon, és vajon a kormányok elég pénzt költenek-e egy ilyen esemény megakadályozására.
Ahhoz, hogy választ kaphassunk ezekre a kérdésekre, tudnunk kell, milyen földközeli objektumok keringenek odafent. Becslések szerint eddig a NASA csak a legnagyobbak 40 százalékát követte nyomon. De „meglepetés-aszteroidák” már korábban is meglátogatták a Földet, s nincs kétség, hogy ez a jövőben is így lesz. Ezért az olyan kísérletek, mint a DART küldetés, segíthetnek felkészíteni az emberiséget egy ilyen eseményre.
Aszteroidák és üstökösök által okozott veszélyek
Kozmikus testek milliói, például aszteroidák és üstökösök keringenek a Nap körül, és gyakran ütköznek is a Földdel. Ezek többsége azonban túl kicsi ahhoz, hogy veszélyt jelentsen, de néhányuk aggodalomra adhat okot.
A Föld-közeli objektumok közé tartoznak azok az aszteroidák és az üstökösök, amelyek pályája 193 millió kilométerre vannak a Naptól.
A csillagászok fenyegetésnek tekintik azokat a Föld-közeli objektumokat, amikor a bolygónk 7,4 millió kilométeres körzetén belül kerül, valamint, ha legalább 140 méter átmérőjű. Ha egy ekkora égitest a Földbe csapódna, egy egész várost elpusztítana. A legalább 1 kilométeres, nagyobb objektumok pedig globális hatással lennének, sőt, tömeges kihalásokhoz is vezethetnek.
A leghíresebb és legpusztítóbb égi becsapódás 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor egy 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a mai Yucatán-félsziget területére. A legtöbb növény- és állatfajt kiirtotta ezzel a Földről, beleértve a dinoszauruszokat is.
De a kisebb objektumok is jelentős károkat okozhatnak. 1908-ban egy körülbelül 50 méteres égitest robbant fel a szibériai Podkamennava Tunguska folyó felett. Több mint 80 millió fát tett egyenlővé a földdel 2100 négyzetkilométeren. 2013-ban egy mindössze 20 méteres aszteroida robbant be a légkörbe 32 kilométerrel az oroszországi Cseljabinszk felett. 30 hirosimai bombának megfelelő energiát szabadított fel, és több, mint 1100 embert megsebesített, 33 millió dolláros kárt okozva.
A következő nagy méretű aszteroida, amely potenciálisan eltalálhatja a Földet, a 2005 ED224 aszteroida. Amikor az 50 méteres aszteroida 2023. március 11-én elhalad mellettünk, nagyjából 1 az 500 000-hez az esély a becsapódásra.
Közel 30 ezer aszteroida kering körülöttönk
Bár kicsi az esélye annak, hogy nagyobb kozmikus test ütközzön a Földdel, a pusztítás óriási lenne. Az amerikai Kongresszus felismerve ezt a fenyegetést, megbízta a NASA-t, hogy 10 éven belül találja meg és kövesse nyomon a becsült összes földközeli objektum 90 százalékát, amelyek átmérője legalább 1 kilométer. A NASA 2011-ben átlépte a 90 százalékos célt.
2005-ben a Kongresszus újabb törvényjavaslatot fogadott el, amely előírja a NASA-nak, hogy 2020 végéig terjessze ki kutatását és kövesse nyomon az összes 140 méteres vagy annál nagyobb földközeli objektum legalább 90 százalékát. Sajnos főleg pénzügyi források hiánya miatt ezeknek az objektumoknak csak 40 százalékát sikerült feltérképezni.
Jelenleg, azaz a cikk írásakor, a csillagászok 29 724 Föld-közeli aszteroidát azonosítottak, amelyek közül 10 189 140 méter vagy nagyobb átmérőjű, 855 pedig legalább 1 kilométer átmérőjű. Hetente körülbelül 30 új objektumot adnak a listához.
A Kongresszus által 2018-ban megkezdett új küldetésnek köszönhetően 2026-ban várható egy infravörös űrtávcső -, a NEO Surveyor - felbocsátása, amely a potenciálisan veszélyes aszteroidák felkutatását segíti majd.
Kozmikus meglepetések
Tény, hogy csak akkor lehet megelőzni egy katasztrófát, ha tudjuk, hogy a Föld felé közelít. Egy futballpálya méretű, úgynevezett „városgyilkos” aszteroida 2019-ben kevesebb, mint 72 420 kilométerre haladt el a Földtől. 2012-ben 1 kilométerre suhant el egy aszteroida, egy 747-es sugárhajtású aszteroida pedig 2021-ben közelítette meg vészesen közel a Földet.
Mindegyiket csak hozzávetőleg egy nappal azelőtt fedezték fel, hogy elhaladtak volna a Föld mellett.
A kutatások azt mutatják, hogy a Föld forgása vakfoltot hoz létre, elrejtve egyes aszteroidákat az észlelés elől, vagy előfordulhat, hogy épp mozdulatlannak tűnnek. Ezek gondot jelenthetnek, mivel néhány „meglepetés-aszteroida” nem biztos, hogy nyomtalanul suhan el mellettünk. 2008-ban a csillagászok csak 19 órával azelőtt észleltek egy kis aszteroidát, hogy az Szudánba csapódott volna. Egy közelmúltban felfedezett 2 kilométer átmérőjű aszteroida pedig azt mutatja, hogy még mindig nagy objektumok lapulnak a világűrben, amikről fogalmunk sincs.
Mit lehet tenni?
Bolygónk kozmikus veszélyekkel szembeni védelme miatt kulcsfontosságú a korai felismerés. A 2021-es bolygóvédelmi konferencián a tudósok legalább 5-10 éves felkészülési időt javasoltak a veszélyes aszteroidák elleni sikeres védekezéshez.
Ha a csillagászok veszélyes objektumot fedeznek fel, négyféleképpen lehetne enyhíteni a katasztrófát. Az első a regionális elsősegély- és evakuációs intézkedések csoportja. A második megközelítés szerint űrhajót küldenének egy kis vagy közepes méretű aszteroida közelébe, hogy a jármű gravitációja lassan megváltoztassa az objektum pályáját. A harmadik lehetőség egy nagyobb aszteroida útvonalának megváltoztatása, amihez nagy sebességgel ütköztethetnének valamit vele, illetve, hogy fel lehetne robbantani egy nukleáris robbanófejet a közelében.
A DART küldetés lesz az első kísérlet egy nagy aszteroida eltérítésére.
Ám nem ez az első alkalom, hogy az emberiség eljuttat valamit egy aszteroidának. A NASA Deep Space Impact 2005-ben a 9P/Tempel üstökösbe küldött el egy szondát, hogy tudományos méréseket végezzen róla. 2018-ban pedig a japán Hayabusa2 misszió gyűjtött mintákat a Ryugu aszteroidáról, de ezek egyike sem volt tudatosan megtervezett bolygóvédelmi teszt.
A DART küldetésnek sok hasznos információt kell generálnia. Ezek az adatok majd a DART űrszonda fedélzetén lévő kamerától származnak, amely képeket küld vissza egészen a becsapódás időpontjáig. Ezenkívül a DART-ról a 2022. szeptember 11-én telepített, LICIACube nevű apró műhold is készít majd fotókat a becsapódásról. Az Európai Űrügynökség is részt vesz különleges küldetésben, hiszen a Hera 2024-ben indul és 2026-ban találkozik a Didymosszal, hogy megkezdje az adatgyűjtést.
Bolygóvédelmi kiadások
2021-ben a NASA bolygóvédelmi költségvetése 158 millió dollár volt, ami a NASA teljes büdzséjének mindössze 0,7 százaléka, és a 700 millió dolláros amerikai védelmi költségvetés nagyjából 0,02 százaléka.
De vajon ez az összeg elég az égbolt megfigyelésére? Tekintettel arra, hogy az összes potenciálisan veszélyes aszteroida mintegy 60 százaléka észrevétlen marad. Ez egy fontos kérdés, amelyet fel kell tenni, ha figyelembe vesszük a lehetséges következményeket.
Az űrkutatással is foglalkozó cikkíró szerint a bolygóvédelembe való befektetés hasonló a lakásbiztosítás megvásárlásához. Hiszen kicsi annak a valószínűsége, hogy olyan esemény következzen be, amely tönkreteszi a házat, ennek ellenére az emberek mégis biztosítást kötnek rá.
Ha akár egyetlen, 140 méternél nagyobb objektum is eléri a bolygót, óriási lenne a pusztítás. Egy nagyobb becsapódás szó szerint kiirthatja a legtöbb fajt a Földön. Még ha az elkövetkező 100 évben nem is várható ilyen nagy objektum becsapódása, azért ennek esélye mégsem a nullával egyenlő. Ezért hiába kicsi a valószínűsége egy nagy erejű Föld-aszteroida találkozásnak, a veszélyes kozmikus objektumokkal szembeni védelembe fektetett pénz és energia némi nyugalmat adhat az emberiségnek, és megelőzheti a katasztrófát.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
