<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A NASA vezetője arra figyelmeztet, hogy Kína megpróbálhatja megszerezni a Holdat, ám két űrkutató elmagyarázza, miért kicsi ennek a valószínűsége.

 

Bill Nelson, a NASA igazatója nemrégiben aggodalmának adott hangot Kína űrbeli céljai miatt, és különösen azért, mert Kína mintha egyfajta tulajdonjogot követelne a Hold felett, ami megakadályozná, hogy más országok is felderítéseket végezhessenek rajta. 

„Nagyon aggódunk amiatt, hogy Kína leszáll a Holdra, és azt mondja: „Most a miénk, és ti maradjatok kint” – figyelmeztet Nelson, ám Kína azonnal hazugságnak minősítette az állításokat.

Ez a viszály a NASA adminisztrátora és a kínai kormány tisztviselői között egy olyan időszakban pattant ki, amikor mindkét nemzet aktívan dolgozik a Holdra irányuló küldetéseken.

A holdkutatató Yutu 2 leszármazottja, a kínai Chang e 4 Hold-szonda leszállt a Hold felszínén 2019. január 3-án, háttérben a Nap. Illusztráció: DepositphotosA holdkutatató Yutu 2 leszármazottja, a kínai Chang e 4 Hold-szonda leszállt a Hold felszínén 2019. január 3-án, háttérben a Nap. Illusztráció: Depositphotos

Érdemes tudni, hogy 2019-ben Kína lett az első ország, amely űrhajót állított le a Hold túlsó oldalán. Ugyanebben az évben Kína és Oroszország bejelentette, hogy 2026-ra közösen tervezik meghódítani a Hold déli sarkát. Néhány kínai tisztviselő, sőt, kormányzati dokumentumok is rögzítik, hogy 2027-re szeretnének egy állandó, személyzettel rendelkező Nemzetközi Holdkutató Állomást felépíteni.

Nagy különbség van aközött, hogy Kína – vagy bármely állam – holdbázist állítson fel, vagy ténylegesen „elfoglalja” a Holdat. Svetla Ben-Itzhak és R. Lincoln Hines, két tudós, akik az űrbiztonságot és a kínai űrprogramot tanulmányozzák, viszont úgy gondolják, hogy minden bizonnyal sem Kína, sem más nemzet nem veszi át az uralmat a Hold felett a közeljövőben. Véleményük szerint ez nemcsak illegális, hanem technológiailag is ijesztő, hiszen egy ilyen próbálkozás költségei rendkívül magasak, míg a projekt lehetséges megtérülése abszolút bizonytalan lennének.

Kínát korlátozza a nemzetközi űrjog

Kína jogilag azért sem veheti át a Holdat, mert ellenkezik a jelenlegi nemzetközi űrjoggal. Az 1967-ben elfogadott és 134 ország, köztük Kína által aláírt Világűr-szerződés kimondja, hogy „a világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, nem lehet szuverenitási követeléssel, használat, megszállás útján vagy bármilyen más módon a nemzeteknek eltulajdonítani. 

A jogtudósok még vitatkoznak az „eltulajdonítás” pontos jelentéséről, de szó szerint úgy értelmezhető, hogy egyetlen ország sem veheti birtokba a Holdat, és nem nyilváníthatja ki azt nemzeti törekvésként és előjogai kiterjesztéseként. Ha Kína megpróbálná ezt megtenni, azt nemzetközi elítélés és megtorló válasz követné.

Holdbázis, térbeli előörs. Illusztráció: DepositphotosHoldbázis, térbeli előörs. Illusztráció: Depositphotos

Bár egyetlen ország sem követelheti a Hold tulajdonjogát, a Világűr-szerződés I. cikkelye lehetővé teszi bármely állam számára a világűr és az égitestek felfedezését és használatát. Nem Kína lesz a közeljövőben az egyetlen látogató a Hold déli sarkán. Az Egyesült Államok vezette Artemis Accords egy 20 országból álló csoport, amely azt tervezi, hogy 2025-ig odaküldi az embereket a Holdra, s ez magában foglalja egy kutatóállomás létrehozását a Hold felszínén, és egy támogató űrállomás kiépítését Gateway néven. Az indulást 2024 novemberére tervezik.

Még ha egyetlen ország sem tarthat igényt jogilag a Hold feletti szuverenitásra, lehetséges, hogy Kína vagy bármely más ország megpróbálja fokozatosan, ’de facto’ ellenőrzés alá vonni a stratégiailag fontos területeket az úgynevezett „szalámiszeletelés” néven ismert stratégiával. Ez a gyakorlat a kis lépések megtételére fókuszál a nagy változás elérése érdekében. Ezek a kis lépések külön-külön nem indokolnak erőteljes nemzetközi választ, de hatásuk mégis egyre erősödő kontrollt eredményez. Kína a közelmúltban ezt a törekvést alkalmazta a dél- és kelet-kínai tengereken. Egy ilyen stratégia azonban időigényes, ezért jól kezelhető.

A Hold irányítása roppant nehéz

A közel 14,6 millió négyzetmérföld (39 millió négyzetkilométer) területével - vagyis Ausztrália területének csaknem ötszörösével - a Hold feletti bármilyen irányítás ideiglenes és igen lokalizált lenne.

Valószínűbb az, hogy Kína megkísérelheti megszerezni az ellenőrzést bizonyos stratégiailag értékes holdterületeken, mint például a magasabb vízjégkoncentrációjú holdkráterek felett. A jég a Holdon azért fontos, mert vizet biztosít az embereknek, amelyet nem kellene a Földről odaszállítani. A jég létfontosságú oxigén- és hidrogénforrásként is szolgálhat, amelyet rakéta-üzemanyagként lehetne használni. Röviden, a vízjég elengedhetetlen a Holdra vagy azon túli küldetések hosszú távú fenntarthatóságának és túlélésének biztosításához.

A legfontosabb holdterületek ellenőrzésének biztosítása azonban jelentős pénzügyi befektetéseket és hosszú távú erőfeszítéseket igényelne. Ezt pedig egyetlen ország sem tudná megtenni anélkül, hogy észre ne vegye a világ.

Kínának megvolnának az erőforrásai és képességei?

Kína valóban nagymértékben fektet be az űrbe. 2021-ben összesen 55 orbitális kilövéssel vezetett az Egyesült Államok 51-e előtt. Kína 2021-ben az első háromban van az űrhajók telepítését illetően. A kínai állami StarNet űrvállalat 12 992 műholdból álló megakonstellációt tervez, és az ország szinte  majdnem befejezte a Tiangong űrállomás építését is.

A Holdra menni is drága, de „átvenni” a Hold feletti uralmat még inkább. Kína űrköltségvetése – a becslések szerint 2020-ban 13 milliárd dollár -, csak körülbelül a fele a NASA költségvetésének. Mind az Egyesült Államok, mind Kína növelte űrköltségvetését 2020-ban az előző évhez képest. Az USA 5,6 százalékkal, Kína pedig 17,1 százalékkal. De úgy tűnik, hogy Kína a megnövekedett kiadások mellett sem fektet be a Hold „átvételébe” pénzt, mert irdatlan drága, merész és bizonytalan küldetés.

Ha Kína átvenné az irányítást a Hold valamely része felett, az nem csak kockázatos és költséges, hanem rendkívül provokatív akció lenne. Kína azt kockáztatná, hogy a nemzetközi jog megszegésével tovább rontja nemzetközi imázsát, amit megtorlás is követhet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Zelenszkij: azonnal fel kell venni Ukrajnát a NATO-ba
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 17:27
Gyorsított eljárásban.
Makro / Külgazdaság Tombol Ian: legalább 21 ember meghalt a hurrikán miatt
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 16:51
 A vihar most Dél-Karolina partjaihoz közelít.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter máris kijelentette: nem fogják támogatni a nemzeti érdekekkel ellentétes szankciókat
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 16:26
Ma elfogadták az Európai Bizottság négy elemből álló javaslatcsomagját.
Makro / Külgazdaság A német titkosszolgálat összenőtt a radikális csoportokkal?
Káncz Csaba | 2022. szeptember 30. 16:02
A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a szélsőséges közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a neonáci NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a fasiszta párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Putyin: Örökre Oroszország részei lesznek a most annektált régiók
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 15:46
Megtörtént az aláírás, Oroszország négy új régiót tekint magához tartozónak. Ezúttal nem volt különösebb fenyegetőzés, de természetesen minden rosszért a Nyugatot tette felelőssé az orosz elnök.
Makro / Külgazdaság Stagnál a munkanélküliség az EU-ban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 15:06
Az euróövezetben és az Európai Unióban a júliusival megegyező volt az augusztusi munkanélküliség.
Makro / Külgazdaság Élőben nézné Putyin "ünnepi" beszédét? Itt megteheti!
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 14:18
Élő, egyenesben a Kremlből.
Makro / Külgazdaság Már az oroszok is elismerik, hogy nagy a baj Limannál - nincs túl jó napja a nagy bejelentésre készülő Putyinnak
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 14:05
Limannál nagyon súlyos az orosz erők helyzete, senki sem tudja, pontosan mit fog az elnök Oroszországhoz csatolni.
Makro / Külgazdaság Mégsincs recesszióban a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 13:36
A felülvizsgált adatok szerint növekedett a brit GDP a második negyedévben.
Makro / Külgazdaság Könnyen lehet, hogy éppen katonai puccs zajlik egy afrikai országban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 12:12
Fegyverropogást és robbanásokat jelentettek péntek reggel a nyugat-afrikai Burkina Faso fővárosából, Ouagadougouból. Helyszíni beszámolók szerint a város több fontos pontján katonák bukkantak fel, és leállt a televízió adása.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG