6p

A NASA vezetője arra figyelmeztet, hogy Kína megpróbálhatja megszerezni a Holdat, ám két űrkutató elmagyarázza, miért kicsi ennek a valószínűsége.

 

Bill Nelson, a NASA igazatója nemrégiben aggodalmának adott hangot Kína űrbeli céljai miatt, és különösen azért, mert Kína mintha egyfajta tulajdonjogot követelne a Hold felett, ami megakadályozná, hogy más országok is felderítéseket végezhessenek rajta. 

„Nagyon aggódunk amiatt, hogy Kína leszáll a Holdra, és azt mondja: „Most a miénk, és ti maradjatok kint” – figyelmeztet Nelson, ám Kína azonnal hazugságnak minősítette az állításokat.

Ez a viszály a NASA adminisztrátora és a kínai kormány tisztviselői között egy olyan időszakban pattant ki, amikor mindkét nemzet aktívan dolgozik a Holdra irányuló küldetéseken.

A holdkutatató Yutu 2 leszármazottja, a kínai Chang e 4 Hold-szonda leszállt a Hold felszínén 2019. január 3-án, háttérben a Nap. Illusztráció: Depositphotos
A holdkutatató Yutu 2 leszármazottja, a kínai Chang e 4 Hold-szonda leszállt a Hold felszínén 2019. január 3-án, háttérben a Nap. Illusztráció: Depositphotos

Érdemes tudni, hogy 2019-ben Kína lett az első ország, amely űrhajót állított le a Hold túlsó oldalán. Ugyanebben az évben Kína és Oroszország bejelentette, hogy 2026-ra közösen tervezik meghódítani a Hold déli sarkát. Néhány kínai tisztviselő, sőt, kormányzati dokumentumok is rögzítik, hogy 2027-re szeretnének egy állandó, személyzettel rendelkező Nemzetközi Holdkutató Állomást felépíteni.

Nagy különbség van aközött, hogy Kína – vagy bármely állam – holdbázist állítson fel, vagy ténylegesen „elfoglalja” a Holdat. Svetla Ben-Itzhak és R. Lincoln Hines, két tudós, akik az űrbiztonságot és a kínai űrprogramot tanulmányozzák, viszont úgy gondolják, hogy minden bizonnyal sem Kína, sem más nemzet nem veszi át az uralmat a Hold felett a közeljövőben. Véleményük szerint ez nemcsak illegális, hanem technológiailag is ijesztő, hiszen egy ilyen próbálkozás költségei rendkívül magasak, míg a projekt lehetséges megtérülése abszolút bizonytalan lennének.

Kínát korlátozza a nemzetközi űrjog

Kína jogilag azért sem veheti át a Holdat, mert ellenkezik a jelenlegi nemzetközi űrjoggal. Az 1967-ben elfogadott és 134 ország, köztük Kína által aláírt Világűr-szerződés kimondja, hogy „a világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, nem lehet szuverenitási követeléssel, használat, megszállás útján vagy bármilyen más módon a nemzeteknek eltulajdonítani. 

A jogtudósok még vitatkoznak az „eltulajdonítás” pontos jelentéséről, de szó szerint úgy értelmezhető, hogy egyetlen ország sem veheti birtokba a Holdat, és nem nyilváníthatja ki azt nemzeti törekvésként és előjogai kiterjesztéseként. Ha Kína megpróbálná ezt megtenni, azt nemzetközi elítélés és megtorló válasz követné.

Holdbázis, térbeli előörs. Illusztráció: Depositphotos
Holdbázis, térbeli előörs. Illusztráció: Depositphotos

Bár egyetlen ország sem követelheti a Hold tulajdonjogát, a Világűr-szerződés I. cikkelye lehetővé teszi bármely állam számára a világűr és az égitestek felfedezését és használatát. Nem Kína lesz a közeljövőben az egyetlen látogató a Hold déli sarkán. Az Egyesült Államok vezette Artemis Accords egy 20 országból álló csoport, amely azt tervezi, hogy 2025-ig odaküldi az embereket a Holdra, s ez magában foglalja egy kutatóállomás létrehozását a Hold felszínén, és egy támogató űrállomás kiépítését Gateway néven. Az indulást 2024 novemberére tervezik.

Még ha egyetlen ország sem tarthat igényt jogilag a Hold feletti szuverenitásra, lehetséges, hogy Kína vagy bármely más ország megpróbálja fokozatosan, ’de facto’ ellenőrzés alá vonni a stratégiailag fontos területeket az úgynevezett „szalámiszeletelés” néven ismert stratégiával. Ez a gyakorlat a kis lépések megtételére fókuszál a nagy változás elérése érdekében. Ezek a kis lépések külön-külön nem indokolnak erőteljes nemzetközi választ, de hatásuk mégis egyre erősödő kontrollt eredményez. Kína a közelmúltban ezt a törekvést alkalmazta a dél- és kelet-kínai tengereken. Egy ilyen stratégia azonban időigényes, ezért jól kezelhető.

A Hold irányítása roppant nehéz

A közel 14,6 millió négyzetmérföld (39 millió négyzetkilométer) területével - vagyis Ausztrália területének csaknem ötszörösével - a Hold feletti bármilyen irányítás ideiglenes és igen lokalizált lenne.

Valószínűbb az, hogy Kína megkísérelheti megszerezni az ellenőrzést bizonyos stratégiailag értékes holdterületeken, mint például a magasabb vízjégkoncentrációjú holdkráterek felett. A jég a Holdon azért fontos, mert vizet biztosít az embereknek, amelyet nem kellene a Földről odaszállítani. A jég létfontosságú oxigén- és hidrogénforrásként is szolgálhat, amelyet rakéta-üzemanyagként lehetne használni. Röviden, a vízjég elengedhetetlen a Holdra vagy azon túli küldetések hosszú távú fenntarthatóságának és túlélésének biztosításához.

A legfontosabb holdterületek ellenőrzésének biztosítása azonban jelentős pénzügyi befektetéseket és hosszú távú erőfeszítéseket igényelne. Ezt pedig egyetlen ország sem tudná megtenni anélkül, hogy észre ne vegye a világ.

Kínának megvolnának az erőforrásai és képességei?

Kína valóban nagymértékben fektet be az űrbe. 2021-ben összesen 55 orbitális kilövéssel vezetett az Egyesült Államok 51-e előtt. Kína 2021-ben az első háromban van az űrhajók telepítését illetően. A kínai állami StarNet űrvállalat 12 992 műholdból álló megakonstellációt tervez, és az ország szinte  majdnem befejezte a Tiangong űrállomás építését is.

A Holdra menni is drága, de „átvenni” a Hold feletti uralmat még inkább. Kína űrköltségvetése – a becslések szerint 2020-ban 13 milliárd dollár -, csak körülbelül a fele a NASA költségvetésének. Mind az Egyesült Államok, mind Kína növelte űrköltségvetését 2020-ban az előző évhez képest. Az USA 5,6 százalékkal, Kína pedig 17,1 százalékkal. De úgy tűnik, hogy Kína a megnövekedett kiadások mellett sem fektet be a Hold „átvételébe” pénzt, mert irdatlan drága, merész és bizonytalan küldetés.

Ha Kína átvenné az irányítást a Hold valamely része felett, az nem csak kockázatos és költséges, hanem rendkívül provokatív akció lenne. Kína azt kockáztatná, hogy a nemzetközi jog megszegésével tovább rontja nemzetközi imázsát, amit megtorlás is követhet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Valami félrement a briteknél, nem erre számítottak az elemzők
Privátbankár.hu | 2025. március 14. 10:14
Növekedés helyett visszaesés a brit gazdaságban januárban.
Makro / Külgazdaság Irigykedve nézhetjük a német inflációs adatokat? Az energia még olcsóbb is lett
Privátbankár.hu | 2025. március 14. 09:09
Pedig az élelmiszerek ott is az átlagnál jobban emelkedtek.
Makro / Külgazdaság Rossz szájízzel mehet raportra a Karmelitába Lázár János
Privátbankár.hu | 2025. március 14. 08:30
Rosszabbak lettek a miniszter által felügyelt építőipar januári adatai az egy hónappal korábbiaknál.
Makro / Külgazdaság Példátlan adatot mondott az OECD
Privátbankár.hu | 2025. március 13. 09:17
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban történelmi mélypontra, 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban, miután az előző öt hónapban 4,9 százalékon stagnált.
Makro / Külgazdaság Irgalmatlan sallert kapott a magyar akkumulátorgyártás
Privátbankár.hu | 2025. március 13. 08:30
Januárban az ipar közel 4 százalékkal esett vissza. Az ágazatok többsége mínuszban zárta az év első hónapját. 
Makro / Külgazdaság A Putyin–Trump „álomcsapat” megbukhat a valóság tesztjén
Privátbankár.hu | 2025. március 13. 07:07
Oroszország és az Egyesült Államok képviselői a gazdasági együttműködés lehetőségéről is tárgyalnak, ami elvileg közös nyersanyag-kitermelési projektek indításához vezethet. Elvileg.
Makro / Külgazdaság Európa hátat fordítana az Egyesült Államoknak, háromszintes bástya épül
Privátbankár.hu | 2025. március 12. 15:02
A szakemberek és a politikusok is egyetértenek abban, hogy jelentősen mérsékelni kell az EU kiszolgáltatottságát az amerikai technológiai infrastruktúrának. Ez azonban nagyon drága mulatság.
Makro / Külgazdaság Senki sem énekelt ki Matolcsy Györgyék utolsó kórusából
Privátbankár.hu | 2025. március 12. 14:37
Az új jegybankelnök érkezése előtti utolsó kamatdöntő ülésen is teljes volt az egyetértés.
Makro / Külgazdaság Szinte ingyen adják már a benzint a kutakon
Privátbankár.hu | 2025. március 12. 09:55
Még mindig csökkennek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Megjelent a rendelet: a kisboltokra nem vonatkozik az árrésstop
Privátbankár.hu | 2025. március 12. 09:00
5 millió forintos bírságra számíthatnak a boltok, ha megszegik az árrésstopot.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG