Pénz nélkül osztogat parancsokat Trump - ez futtatja fel az űrversenyt?

Ismét embereket küldene az Egyesült Államok a Holdra, amelyet a jövőbeli Mars-küldetések kiindulópontjaként használnának fel. Donald Trump politikai irányelv aláírásával utasította az amerikai űrkutatási hivatalt, hogy összepontosítson az emberközpontú űrküldetésekre – továbbá eltörölte az elődei által megszabott határidőket - írja a Bloomberg.

Az irányelvek egy paragrafusa változott csak a korábbi elnök rendelkezésében. Obama 2010-ben arra utasította a NASA-t, hogy emberes küldetéseket indítsanak a Holdon túlra 2025-ig, valamint hogy Mars körüli pályára álljanak 2030 környékén.  Trump újrafogalmazása szerint a cél, hogy az emberiség kiterjessze jelenlétét a Naprendszerben, valamint, hogy újra embereket küldjenek a Holdra és a Marsra – ehhez azonban nem rendelt határidőt, továbbá a költségekről is hallgat. Az amerikai elnök beszédében kiemelte: 1972 óta ismét amerikai űrhajósok léphetnek a Holdra. Donald Trump szerint az asztronauták ezúttal nem csak zászlónkat és lábnyomaikat hagyják ott, hanem lerakják alapjait egy lehetséges Mars-missziónak, és talán egy nap azon túli számos más világ felé irányuló küldetésnek is.

Az irányelvek módosítása miatt a NASA most törli tervei közül egy lehetséges aszteroida emberekkel való megközelítését. Az ilyen jellegű módosítás nem egyedülálló: korábban Geroge W. Bush utasította az űrkutatási hivatalt, hogy 2020-ig küldjön embereket a Holdra, ezt a tervet azonban költségproblémák miatt eltörölte Obama beiktatását követően.  Szakértők szerint azonban költségtervek nélkül aligha tud a NASA mit kezdeni egy ilyen jellegű módosítással. Marco Caceres űrkutató hozzátette: ahhoz, hogy bármi előrelépés történjen, az amerikai kormánynak számottevően növelnie kellene a NASA büdzséjét, akár megnégyszerezve azt.

Japán is beszállna

Japán kész aktívan részt venni az amerikai űrkutatási tervek megvalósításában, amelyek keretében ismét embert küldenének a Holdra, illetve a 2020-as évek végére állandó űrállomást hoznának létre az égitesten - jelentette a Kyodo. A japán hírügynökség szerint a tokiói vezetés fontolgatja, hogy japán asztronautát küldjön a nemzetközi küldetés keretében a Holdra, emellett technológiai eszközökkel, távirányítású teherűrhajókkal és a kozmikus sugárzás ellen védő berendezésekkel járulna hozzá a misszió sikeréhez.

Az Egyesült Államok egy a Hold körüli pályán keringő űrállomást tervez, hogy azt a többi között a Marsra tervezett utakhoz egyfajta támaszpontként használja. Emellett az égitest felszínen is kialakítanának egy másik állomást, amely projekt felkeltette Japán érdeklődését.

Ha űr, akkor Space X

Az ambiciózus terveknek mindig is a költségek szabtak határt, a kilőtt rakéták jelentős része ugyanis kárba megy a kilövést követően. Ebben hozott változást Elon Musk programja, a SpaceX, amely az eddigi legtakarékosabb megoldást kínálja. A BFR nevű űrprogram lényege, hogy a felszállást megvalósító rakéta és az utasokat szállító kabin egyaránt újra felhasználható a kilövést követően, így lényegében csak üzemanyag költséggel kell számolni.

Elon Musk előadásában kifejtette: nekik is céljuk egy űrállomás, illetve egy Holdbázis létrehozása, a tervek szerint ugyanis 2022-ban már landolnának is a Vörös Bolygón. Ha a BFR néven futó projekt valósággá válik, New Yorkból Shanghaiba fél óra alatt eljuthatunk – ez hagyományos repülővel ma legalább 15 óra. A BFR képes lesz műholdakat pályára állítani, szállíthat rakományt és legénységet a Nemzetközi Űrállomásra, illetve alkalmas Hold és Mars küldetések teljesítésére is. A hajótest negyven kabinjában nagyjából 100 embert lehetne utaztatni.