A NASA szerdán jelentette be, hogy egy magáncég, a BigelowAerospace a közeli égitesten igényelt bányászati jogokat az amerikai Szövetségi Repülési Hivataltól. Nem egy jelentéktelen magánvállalatról, hanem a NASA kiemelt partneréről van szó, amellyel közösen többmilliárdos dolláros üzlet keretében fejlesztenek modult a Nemzetközi Űrállomásra.
„Eljött az idő, hogy komolyan vegyük a Holdon való kitermelést és az ehhez szükséges bányászati jogok kérdését” – nyilatkozta Robert Bigelow, aki arra törekszik, hogy a magáncégek egyre nagyobb szerepet kapjanak a NASA űrkutatási programjaiban. Az üzletember ennek elősegítése érdekében arra kéri az amerikai kormányzatot, hogy a kiemelt magánvállalatoknak biztosítson bányászati jogokat a Holdon – írja a bestmachinery.hu.
Mindenki mást keres
Míg a magáncégek elsősorban a ritka fémek iránt érdeklődnek, az űrnagyhatalmak a jövő energiaforrásáért, a hélium-3-ért vetélkednek. A hélium-3, a hélium izotópja, amelyet a magfúziónál lehet hasznosítani, de nukleáris üzemanyagként is jól alkalmazható, mivel úgy szabadít fel óriási mennyiségű energiát, hogy közben nem keletkezik radioaktív hulladék.
A Földön mindösszesen 15 tonna található ebből az anyagból, de a Holdon a becslések szerint akár ötmillió tonna is kitermelhető. Száz tonna hélium-3 pedig elegendő lenne a Föld teljes éves energiaszükségletének fedezésére.
„A bolygó minden négyzetcentiméterét feltérképezzük, hogy feltárjuk a hélium 3 lelőhelyeit.” – nyilatkozta a kínai űrprogram vezetője. Az ázsiai ország tervei szerint 2024-ben létrehozzák Hold-bázisukat, és egy évre rá elkezdődhet a hélium-3 kitermelése.
A portál szerint nem véletlen, hogy Kína is érdeklődik, hiszen egyetlen űrsiklónyi rakomány Kína energiaigényét két évre fedezné. Nem kérdés, az óriási befektetés hamar megtérülhet. A Holdon található hélium-3 évezredekre megoldhatná az emberiség energiaínségét.
Míg a kínaiak a Holdat vették célba, addig az Amerikai Űrkutatási Hivatal idén mutatta be terveit, amelyek eredményeként 2021-ben elkezdődhetne az első aszteroida felszíni bányászata. A tervek szerint a NASA egy 500 tonnás Föld-közeli aszteroidát fogna be, és állítana Hold körüli pályára. Az aszteroida kísérleti bányászatát a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai végezhetnék el. Az Obama elnök által is támogatott terv elfogadott költségvetése meghaladja a 2 milliárd dollárt.
A kisbolygó-kutatásnak nagy lökést adott az idei év elején Alaszkában felrobbant meteorit is, hiszen ráirányította a közvélemény figyelmét az emberi civilizáció kiszolgáltatottságra. Ráadásul függetlenül egymástól több, a Nature Magazonban megjelent tanulmány is felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló méretű aszteroidák becsapódása gyakoribb lehet, mint azt korábban gondolták. A NASA a bányászat mellett ezért is fordít kiemelt figyelmet a kisbolygókra.
A NASA mellett a magáncégek a legfelkészültebbek az aszteroidákon történő kitermelésre. A Földhöz képest a ritka fémek több száz vagy ezerszeres koncentrációban vannak jelen a kisbolygókon. Ezen anyagok ára az aranyéval vetekszik. Egy közepes méretű aszteroida felszínének lebányászásával legalább 6 milliárd dollár értékű platina lenne kitermelhető.
Ebben lát fantáziát a SpaceAdventures nevű cég is. A társaság több űrturistát is eljuttatott már a nemzetközi űrállomásra. Bár az aszteroida-bányászat illúziónak tűnhet, a tervek mögé olyan milliárdosok álltak be, mint a Google két alapítója, Ross Perot amerikai elnökjelölt vagy a magyar származású Charles Simonyi.
A világ nem elég? Több cég is a Holdból nyerészkedne
Kína 2025-ben már héliumot bányászna a Holdon, míg a NASA az aszteroidákra koncentrál. A napokban pedig még egy magáncég is a szomszédos égitestre vonatkozó kitermelési jogokért folyamodott. Elkezdődött a versenyfutás az űrbeli lehetőségekért.
Elszállt a gázár, éles verseny jöhet a készletekért. 
