Most akkor lesznek vagy nem lesznek megszorítások a választások után?

Jócskán felkavarta a választásra készülődő hazai közéletet Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője múlt pénteken a szerinte „nem egy egyszerű kampányállítás”-ként megfogalmazott kijelentésével – amit persze egy politikus szájából mindig fenntartással kell kezelni. Ujhelyi nem kevesebbet állított, mint hogy a magyar kormány brutális megszorításra készül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a jelenlegi, vagyis az Orbán-kabinet, s a választások után, amennyiben a Fidesz-KDNP-nek sikerül újráznia – első ránézésre ekként szorul pontosításra a szocialista politikus kijelentése.

Ennek kapcsán rögtön két kérdés jut az ember eszébe. Az egyik, hogy mennyi valóságalapja van Ujhelyi kijelentésének, a másik, hogy amennyiben az ellenzék nyerne, ő is megszorítana? Ez utóbbira is megadta a választ Ujhelyi, miszerint „ha az ellenzék győz, akkor neki is meg kell hoznia ugyanezeket a brutális megszorításokat”. Szerinte azonban van egy alapvető különbség: ha ők kerülnek kormányra, akkor velük szemben Brüsszel – ahogy az MSZP-s képviselő fogalmazott – nagy bizalommal viseltetik majd, megkapják a most befagyasztott közel 6 ezer milliárd forintot, miközben az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és más lépésekkel hozzá fognak jutni a következő hét évben további 16 ezer milliárd forinthoz. Amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanezek a lehetőségei az Orbán-kabinetnek nem lesznek meg, hiszen ők egyelőre azért nem kapták meg az uniós mannát, mert nem teljesítették azokat a feltételeket, amelyeket az ellenzék a kormányra kerülése esetén örömmel megtesz.

Ujhelyivel azonos véleményen volt Bod Péter Ákos, lapunk Benchmark rovatának állandó szerzője, egykori jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár Klasszis Klubunk múlt szerdai rendezvényén. Vagyis, hogy megszorításra lesz szükség, még ha ez a szó – ahogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter gazdasági kabinetjének társvezetője félig viccesen fogalmazott – Magyarországon tíz éve be is van tiltva.

Politikai szempontból kétségtelenül nem tűnik jó taktikai lépésnek megszorítással riogatni a népet, ez bizonyosan népszerűségvesztéshez vezethet, csak az a kérdés, mekkorához.

Az ellenzék tehát most mégis felvállalja ezt, kvázi felkészítve arra a szavazókat, hogy mire számíthatnak. Igaz, mint már említettük, tompítólag hozzáteszi, az uniós pénzek révén a választások utáni megszorítások hatásait majd kompenzálhatják. Már csak az a kérdés, mikor. 

Ezzel szemben az újrázásra készülő kormánypártok váltig állítják, nincs szükség megszorításra. Noha Orbán Viktor Brüsszelnek írt leveléből – melyben kérte a Helyreállítási Alap közel 6 ezer milliárd forintjának a felszabadítását – sokan azt olvasták ki, az uniós források nélkül nem lehet finanszírozni a költségvetés hiányát, más módon kell előteremteni a szükséges összegeket. Bár a kormány tavaly év végén jelentős beruházások elhalasztásáról döntött – hogy melyekről, azokat nem árulta el –, összesen 1100 milliárd forint értékben, ez nem elég az első két hónapban már az egész évre betervezett hiány közel felének (egészen pontosan 1433 milliárdnak) a teljesülése miatt.

Ennek tulajdonítják egyesek Varga Mihály pénzügyminiszter jó két héttel ezelőtti kijelentését, miszerint a választások után – ha maradnak kormányon – szükség lesz a költségvetés kiigazítására. Aztán hogy ez megszorításnak tekinthető-e, s hogy mi a különbség a kiigazítás és a megszorítás között a kormányzati terminológiában, azt nem tudni.

Mindenesetre az utóbbi időben a Pénzügyminisztériummal a szokásosnál is több kérdésben tengelyt akasztó – vagy finomabban: eltérő véleményt megfogalmazó – Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kerüli a megszorítás szót. A legfrissebb, múlt csütörtökön publikált Inflációs jelentésében mindössze olyan kijelentésekre lehet bukkanni, mint például, hogy „A 2022. évi hiány éven belüli alakulása várhatóan eltér a korábbi évekre jellemző mintázattól, ugyanis a 2021-ben elfogadott intézkedések jelentős összegű egyszeri kiadásokat eredményeznek, melyek többsége az első negyedévben koncentrálódik.” Amelyből aztán mindenki arra következtet, amire akar.

Az MNB egyébként részletesen felsorolja, mik is ezen egyszeri kiadások hatásai:

• a gyermeket nevelő foglalkoztatottak idén – jogosultanként legfeljebb 809 ezer forintig – visszakapták a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, amelynek költségvetési hatása a GDP mintegy 1 százalékának felel meg
• a 13. havi nyugdíjat 2022-től teljes egyhavi ellátásnak megfelelő összegben fizetik ki, a GDP 0,6 százalékát elérő mértékben
• a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók egyszeri, hathavi illetménynek megfelelő juttatása ugyancsak az eredetileg tervezettnél korábban, 2022 februárjában kerül az érintettekhez, ez a GDP 0,4 százalékának megfelelő kiadást jelent
• emellett az állami alkalmazottak széles körét érintő bérfejlesztésről döntött a kormány, amelyek a GDP arányában összesen bruttó 0,8 százalékkal növelik a költségvetési szervek kiadásait
• január 1-jétől a 25 évnél fiatalabb munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, ami a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget hagy a fiataloknál
• a versenyszféra bérköltségeit a munkáltatói közterhek (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó) jelentős mérséklésével vállalja át a költségvetés. Ez a GDP 1 százalékának megfelelő bevételcsökkenést eredményezne, azonban a magasabb bérkiáramlás utáni többletbefizetés mérsékli ezt a hatást

Ha e lista átfutása bárkit megerősítene abban, hogy a GDP 3-4 százalékát elérő költségvetési költekezés miatt mindenképpen szükséges lesz a megszorítás, azt az MNB megpróbálja meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. Mondván, 

„a kormányzati várakozásoknál kedvezőbb 2021-es makrogazdasági folyamatok következtében az adóalapok bővülése jelentősen növeli a költségvetés bevételeit, megteremtve a fenti intézkedésekhez szükséges fedezetet. A 2022. évi költségvetés stabilitását erősíti továbbá a kormányzati kiadások csökkentéséről és egyes állami beruházások átütemezéséről született 2021. év végi kormánydöntés, ami a GDP közel 1,2 százalékának megfelelő kiadást érint. A makrogazdasági alapfolyamatok kedvező alakulása és a korábban eldöntött kiadásátütemezés fedezetet nyújt a geopolitikai és piaci feszültségek miatt várhatóan megemelkedő kiadásokra. A feszültségek gyorsabb oldódása esetén is a GDP 0,6 százalékát elérő többletkiadásokra számítunk a menekültek ellátására fordított többletkiadások, az energiaárak növekedése, a magasabb infláció és a pénzpiaci feszültségek miatt emelkedő állami kamatkiadások következményeként”.

A jegybanki helyzetértékelés mintegy megerősítéseként fogható fel, ami kedden jelent meg a Világgazdaságban, amelyről most kivételesen, csak cikkünk témája miatt, a tisztánlátás érdekében érdemes rögzíteni, hogy kormánypárti orgánum. A lapnak a kormányzat fiskális politikájára rálátó forrása szerint újratervezésre lesz szükség a költségvetésben, ám van akkora mozgástér, hogy a jóléti kiadások visszafogására ne kerüljön sor. Aminek valóságalapját azzal is megpróbálják alátámasztani, miszerint „még az ellenzéki javaslatokat megfogalmazó Hetényi Kör is jelentős puffert talált”, ez ugyanis a forrás szerint szintén azt bizonyítja, nem indokolt a jóléti kiadások bárminemű visszafogása. Az tény és való, hogy a Pénzügykutató keretein belül működő – a 2008-ban elhunyt Hetényi István volt pénzügyminiszter nevét viselő – Hetényi Kör elemzése sem mondta ki expressis verbis, hogy megszorítás szükséges.

Végül álljon itt egy idehaza mértékadónak tekinthető makrogazdasági elemző véleménye. Lapunk megkeresésére Suppan Gergely, a Takarékbank és az azt, valamint a mai nap még létező Budapest Bankot, továbbá az azt pénteken magába olvasztó MKB Bankot tömörítő Magyar Bankholding Zrt. vezető elemzője is úgy látja, a tavaly mintegy 2000 milliárddal túlteljesült bevételek megteremtették a mostani transzferek fedezetét. Az szja-visszatérítést az eredményszemléletű egyenlegben már elszámolták a tavalyi évre (mivel a tavaly befizetett szja visszatérítése a tavalyi évre vonatkozik), így az ideit ez már nem terheli, bár a pénzforgalmi egyenlegben idén kell megfinanszírozni. Sok egyszeri kiadás terheli a költségvetést, ami nem ismétlődik meg, automatikusan csökkentve a hiányt.

Suppan szerint, mivel „a tavalyi bevételek bőven felülteljesültek, magasabb bázisról indult a 2022-es év, ami borítékolja, hogy idén is felülteljesülhetnek a bevételek. Ezt alátámasztja, hogy az első két hónapban a bevételek időarányosan messze jobban állnak, mint tavaly, míg az áfabevételek 27,7 százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőttit. Lehet, hogy a reálnövekedés alacsonyabb lesz (az MNB az Inflációs jelentésében 6-ról 2,5-4,5 százalékra vitte le az idei GDP-növekedési prognózisát – a szerk.), de az infláció magasabb (azt az MNB a korábbi 4,7-5,1 százalék helyett 7,5-9,8 százalék közé lőtte be – a szerk.), tehát a nominális növekedés – az adó durván vett alapja – is meghaladhatja a tervezettet”. 

A Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint segítenek az automatikus stabilizátorok is, leszámítva a háború miatti bizonytalanságokat, a Covid utáni helyreállás folytatódik, ami visszaépíti az adóbevételeket is, illetve csökkenti egyes szociális kiadásokat.

Azért arra felhívta a figyelmet, hogy „a költségvetés az év második felében automatikusan javulna, csak már nem szabad elkölteni a többletbevételeket”.

Igaz, az összképbe Suppan szerint vastagon belerondít a gázárak elszállása, ami 1000 milliárd forintos nagyságrendben rontja a költségvetési kilátásokat, ez a vezető elemző szerint óriási nyitott kérdés. Aki úgy látja, 

ezt részben lehet finanszírozni a többlet adóbevételekből, részben költségvetési átcsoportosításokból valószínűleg egyes beruházások elhalasztásával, illetve a magasabb hiánnyal.

Viszont a lakossági energiaárak elengedése piaci szintre szerinte nem opció, mivel a lakosság nagy részének a jövedelme (például a nyugdíjak) nettó bére el sem érné azt a szintet, amit például Nyugat-Európában kell fizetni (600-800 eurós gázszámlákról lehet hallani). Az elemző tehát kiáll a rezsicsökkentés mellett (noha azt Ujhelyi szerint már az Orbán-kormány is fenntarthatatlannak tartja). Ha ezt kivezetnék, akkor a lakosság döntő része késedelembe esne, behajthatatlanok lennének a közműtartozások. „Azt meg nyilván el kellene kerülni, hogy a lakosság jelentős részét kilakoltassák közműtartozás miatt, ami tömeges hajléktalanságot okozna. Az állami támogatás tehát így, vagy úgy, de megkerülhetetlen” – szögezte le a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Aki arra a kérdésünkre, miszerint szavaiból lehet-e azt a következtetést levonni, hogy megúszható megszorítás nélkül a 2022-es év, azt mondta: „legalábbis némi átcsoportosítással és kissé magasabb hiánnyal”.