A Magyar Nemzeti Bank csürtötökön tette közzé legfrissebb inflációs jelentését. Eszerint az infláció várhatóan az idei évben még emelkedik, majd a következő év első felében egyre markánsabban jelentkezik a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása. A hazai infláció csökkenése 2023 második felében felgyorsul és a fogyasztóiár-index várhatóan 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az idei év első felében a magas energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelték a hazai inflációt, ugyanakkor a termelői árak emelkedése közel teljes mértékben begyűrűzött a kiskereskedelmi árakba.
A lakossági energiaárak emelése 2022 szeptemberétől egy éven keresztül 2,5-3,0 százalékponttal emeli az inflációt. Szintén a rövid távú inflációt növeli a történelmi léptékben is jelentős kiterjedésű aszály, aminek a becsült inflációs hatása az aszálykár mértékétől függően közel 1 százalékpont lehet.
A költségoldali árnyomás továbbra is magas, azonban az egyes alapvető élelmiszereket és az
üzemanyagokat érintő árstopok december 31-ig történő meghosszabbítása, a tavaly év végi magas bázisok, valamint a csökkenő fogyasztási kereslet az alacsonyabb infláció irányába mutatnak. A hazai infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így összességében az idei évben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat.
A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A fogyasztóiár-index 2023-ban a 11,5–14,0 százalékos tartományban, 2024-től pedig 2,5–4,0 százalék között alakulhat.
A romló globális konjunktúra miatt a külső kereslet a korábbi várakozásoknál alacsonyabban alakulhat, ami a hazai kivitelre is negatív hatást gyakorol. A külpiaci folyamatok mellett várhatóan belső tényezők is visszafoghatják a 2023-as gazdasági növekedést. A reáljövedelmek mérséklődése, az állami beruházások visszafogása és az emelkedő vállalati költségek negatívan befolyásolják a gazdasági aktivitást. A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi.
Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. 2023-ban a háztartások fogyasztása csökkenhet és a beruházások is mérséklődhetnek. A nettó export ugyanakkor a külső piacok és az ellátási láncok lassú helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.
Az emelkedő költségek előretekintve mérséklik a vállalati szektor beruházási aktivitását, továbbá az állami fejlesztések átütemezése is negatívan hat a beruházási aktivitásra. A beruházási ráta ugyanakkor – a magas árdinamika következtében – 28 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.
A folyó fizetési mérleg 2022-es romlásának hátterében az egyre nagyobb hiányba forduló külkereskedelmi egyenleg áll, ami a megugró energiaárak miatt romló energiaegyenlegre vezethető vissza. Előretekintve a beruházási és fogyasztási dinamika lassulása fékezi az import bővülését, amit jövőre még nagyrészt ellensúlyoz az energiaárak importnövelő hatása. 2024-re a
világgazdasági környezet normalizálódásával és az elmúlt években kiépült jelentős új exportkapacitások termőre fordulásával a külső egyensúlyi pozíció érdemben javulhat.
A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. A Kormány a korábbi 4,9 százalékról 6,1 százalékra emelte a 2022. évi költségvetési hiánycélt, míg 2023-ban 3,5 százalékos, 2024-ben pedig 2,5 százalékos hiánycéllal számol a költségvetés.
Megállapodtak, de nem akarnak érkezni a pénzek. 
