MNB: kiigazításnak kell jönnie, nincs más lehetőség

Ma hozta nyilvánosságra Inflációs jelentését a nemzeti bank, melynek újdonsága, hogy azt kommentárral látta el a jegybank monetáris tanácsa. A riportot a tanulmányt készítő csapat vezetője, Virág Barnabás mutatta be.

A prognózisok tekintetében nem volt meglepetés, Simor András jegybankelnök már hétfőn elárulta, az MNB erősen lefele korrigálta a GDP előrejelzését, és a várt inflációs szinten is emelt. Ennek ellenére voltak meglepő megállapításai a jegybank stábjának.

A nyári hónapokban Magyarország kockázati megítélése alapvetően javult, e mögött azonban nincsenek országspecifikus tényezők, inkább a befektetői optimizmusnak köszönhetjük mindezt (a magyar CDS-árazás szintje már Spanyolországé alatt van). Történt mindez annak ellenére, hogy a globális konjunkturális kilátások romlottak, ráadásul már nemcsak az Unió perifériájának országait veszélyezteti a recesszió. A kockázatvállalási hajlandóságot az elmúlt időszakban a Fed Q3 programjának bejelentése valamint az EKB kötvényvásárlási programjának meghirdetése hajtotta eddig.

Nincsenek jó híreink

Ami számunkra fontos, hogy az exportpiacaink gazdasági kilátásai is romlottak, a 2013-as friss előrejelzések már markáns korrekciót mutatnak a korábbi prognózisokhoz képest, negatív irányba.

Magyarország technikai recesszióba süllyedt, aminek vannak egyedi és tartósan fennálló okai. Virág Barnabás utóbbiak között említette a bizonytalan gazdasági környezetet, a fiskális kiigazításokat, a szigorú hitelkondíciókat és a lassuló külső környezetet. Ehhez jön még hozzá a mezőgazdaság tavalyhoz képest gyenge teljesítménye és néhány nagyobb exportőrünk romló világpiaci helyzete (elsősorban a telekom- és autóipari cégek).

Mi lesz az árakkal?

A tartósan a cél fölött alakuló infláció okai között a kormányzati intézkedéseket és a gazdaság által elszenvedett költségsokkokat (élelmiszerárak, üzemanyagárak) említette Virág Barnabás. A potenciális növekedés az elmúlt két évben tovább lassult, a beruházási aktivitás gyenge, a munkanélküliség tartósan magas szinten van - így a gyenge kereslet árleszorító hatása kisebb, mint azt a jegybank szakértői korábban várták. 

Az MNB stábja szerint a költségsokkok (főleg az élelmiszerárak emelkedése) egyre markánsabban épülnek be és emelik meg a maginflációt (ami megjelenik a feldolgozott élelmiszerek árában) - 2013 közepéig ez gyorsulni fog, hiába a gyenge kereslet. A jövő évi inflációból 1%-ot magyarázhat majd az élelmiszerárak emelkedése, és ugyanekkora hatása lehet a kormányzat adóintézkedéseinek is (jövedéki adó, tranzakciós adó, biztosítási adó, stb.).

Kiigazítócsomagnak kell jönnie

Az MNB szerint a júliusban bejelentett intézkedések, elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv a GDP 1,5%-ának megfelelő "kiengedést jelent" a jövő évi büdzsében. A jegybankban úgy számolnak, hogy egy nagyjából 1,4%-os intézkedéscsomagra lehet szükség ahhoz, hogy a célszint alatt tudjuk tartani a jövő évi deficitet. Az MNB szakértői szerint elképzelhetetlen, hogy ezt a kormányzat nem hajtja végre. Ha a jövő évi hiányszintet nem teljesítjük, annak beláthatatlan következményei lehetnek: a kockázati megítélésünk azonnal romlana, a forint árfolyama pedig leértékelődne.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a jegybank stábja mindig a rendelkezésre álló információkból indul ki, most viszont egy "hipotetikus kiigazítócsomaggal" korrigálták a prognózisukat. Ez a csomag olyan bejelentésekből áll, amit a kormányzat még nem tett meg, de az MNB szerint meg fogja lépni (konkrét intézkedésekről az MNB nem tud, de ha a rendelkezésre álló adatokból számoltak volna, akkor a várt makropálya "félre vitt" volna, ezért feltételeztek egy, a nemzeti össztermék 1,4%-ának megfelelő kiigazítást). Virág Barnabás szerint a "magyar gazdaságpolitikai elemi érdeke, hogy tartsuk a hiánycélt".

A jegybank értékelése szerint az akcióterv javíthatja a vállalatok profithelyzetét és támogathatja a munkahelyek megtartását (az NGM szerint az akcióterv hatására 20 ezer új állás is létrejöhet). Ennek ellenére a foglalkoztatás bővülésével számolnak, ennek hátterében a közmunkaprogramok állnak főleg. Virág Barnabás az idei évről elmondta, hogy a foglalkoztatottság kis mértékben a versenyszférában is nőtt, ami egyelőre "nehezen magyarázható" adat, de alapvetően már az idei bővülés is a közfoglalkoztatottak számának látványos emelkedéséből fakadt.

Nagyon kellenek az uniós milliárdok

Jövőre a jegybank elhúzódó kilábalásra számít, a GDP-prognózisát 0,1 százalékponttal rontotta a júniusihoz képest, a növekedés motorja jóformán csak az export lesz. A beruházások szintje az elmúlt negyedévekben rendre elmaradt a várttól, aminek oka, hogy kevesebb EU-s forrást sikerült lehívni. Virág Barnabás szerint, mivel a következő az utolsó év az unió költségvetési ciklusából, a kormányzat mindent meg fog tenni azért, hogy minél több uniós forrást tudjunk lehívni. Az MNB ezért nem rontott a beruházásokkal kapcsolatos jövő évi előrejelzésén.

Pozitívum, hogy a külkereskedelmi egyenlegünk javulni fog (kiépülnek az újabb kapacitások az exportban), vagyis a külső pozíciónk javulhat, ami mérsékli a gazdaságunk sérülékenységét is.