|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 22-én (Kép forrása: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd) |
Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők arra számítanak, hogy a testület most is változatlanul hagyja a tavaly május óta 0,9 százalékon lévő alapkamatot. A jegybank legutóbbi kamatdöntés után kiadott közleménye szerint ha az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel. Néhány szakértő várakozása szerint március végén esedékes negyedéves felülvizsgálatkor az MNB az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a második negyedévre.
A csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésből a bruttó hazai termék (GDP) és az infláció alakulására vonatkozó fő számokat is közli kedden a jegybank.
Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016. december-2017. februári gördülő negyedéves munkaerő-piaci adatokat. 2016. november-2017. januári őszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 401 ezer volt, 161 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek száma 2016. november-2017. januárra 198 ezerre csökkent, ami 82 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal 4,3 százalékra csökkent. Elemzők szerint folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése az idén, de a folyamat a szakemberhiány miatt már komolyabb akadályokba ütközhet.
Csütörtökön közli a jegybank negyedéves inflációs jelentését. Az előző, decemberben kiadott jelentésben a szeptemberihez képest jelentősen, 3-ról 3,6 százalékra növelte a 2017. évi GDP-bővülésre vonatkozó előrejelzését az MNB, 2018-ban pedig 3,7 százalékos növekedéssel számol, és a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár idén, 2018-ban pedig 3 százalékot.
Pénteken publikálja a KSH jelentését a kormányzati szektor tavaly negyedik negyedéves egyenlegéről. 2016 első három negyedévét a GDP 0,6 százalékának megfelelő, 164,3 milliárd forint többlettel zárta a kormányzati szektor. Az egyenleg 2015 azonos időszakához képest 600,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal javult. A harmadik negyedévben a 287,1 milliárd forint, a GDP 3,3 százalékának megfelelő többletet könyvelt el a kormányzati szektor.
Pénteken közli a statisztikai hivatal a februári ipari termelői árakra vonatkozó adatait. Januárban felgyorsult a termelői árak emelkedése, átlagosan 2,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a decemberi 0,5 százalékos növekedést követően.
Erről egy interjúban beszélt az ukrán elnök.
