Az államháztartás hiánya 2014-ben 2,8 százalék lesz a GDP-hez mérten az uniós módszertan szerint, míg 2015-ben 2,6 százalékra mérséklődik - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentéséből, amelyet a jegybank csütörtökön tett közzé.
A jegybank a szeptemberi előrejelzésben enyhén növelte a hiányra vonatkozó arányt, júniusban még a GDP-hez viszonyítva 2,7 százalékos deficitet várt.
Az idei és a jövő évi hiányszámok betartása is fegyelmezett költségvetést követel meg, a szabad tartalékok zárolása mellett - olvasható a jelentésben.
Az infláció és a GDP
| Gazdasági növekedés egyes intézmények szerint | ||
| (2014. szeptember) | ||
| 2014 | 2015 | |
| GKI | 3,0 | 2,0 |
| Kopint | 3,5 | 2,7 |
| MNB | 3,3 | 2,4 |
| Századvég | 3,3 | 2,4 |
| Takarékbank | 3,5 | 2,9 |
Az MNB kedden már publikálta a jelentés inflációra és gazdasági növekedésre vonatkozó adatait. E szerint az MNB 0,1 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, és 3,3 százalékra a 2014-es gazdasági növekedés várható ütemét a szeptemberi inflációs jelentésében.
A jelentés szerint a jövő évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bővül 2015-ben.
Az MNB június végén még azzal számolt, hogy az idén nem lesz infláció, azaz mértéke 0 százalék lesz, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2,9 százalékkal bővül. Jövőre 2,5 százalékos fogyasztói árszintnövekedést és ugyancsak 2,5 százalékos gazdasági bővülést vártak akkor a jegybanki szakértők.
Munkanélküliség, fogyasztás
A szeptemberi inflációs jelentés szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP-hez mérten idén és jövőre is 3,1 százalékos többletet mutat majd. A munkanélküliségi ráta fokozatosan mérséklődik, 2014-ben 8,1 százalék, jövőre 7,8 százalék lesz. A háztartások fogyasztási kiadásai idén 2,2 százalékkal, 2015-ben 2,6 százalékkal emelkednek. Az export idén 6,5 százalékkal, 2015-ben 5,9 százalékkal bővül a szeptemberi jelentés szerint, míg az import idén 7,1 százalékkal, jövőre 6,0 százalékkal emelkedik.
Virág Barnabás, az MNB igazgatója a jelentést bemutató tájékoztatón elmondta: változatlanul visszafogott a külső inflációs nyomás, folytatódik a hazai növekedés, kedvező, hogy a bővülés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódhat. A jövedelmek emelkedése segítette és a jövőben is támogatja a fogyasztás növekedését, de a megtakarítási ráta ezzel párhuzamosan magas maradt.
Mennyire játszanak be az oroszok?
Úgy vélte, az orosz embargóból fakadóan csak mérsékeltebb dezinflációs hatás várható, mivel az exporttilalom miatt itthon maradó magyar élelmiszervolumen csak szerény mértékben viszi le a hazai élelmiszerárakat. A jegybank számításai szerint az élelmiszerpiaci embargó maximum 0,4 százalékponttal alacsonyabb inflációt okozhat.
A jelentés szerint az orosz-ukrán válság idén 0,2 százalékkal, jövőre 0,4 százalékkal csökkenti a GDP-t.
A devizahitelesekről
A jegybank inflációs jelentésében külön foglalkoznak a szakértők a devizahiteleseket segítő csomaggal. A jelentés alapján az ügyfelekkel szembeni elszámolások egyrészt egy egyszeri visszafizetést, másrészt a fennálló tőketartozás csökkenését eredményezik. Ez utóbbi a hitelező intézmények oldaláról a hitel lejáratáig jövedelem-kiesésként jelentkezik, ugyanis döntően a kamattörlesztés csökken az ügyfelek törlesztéseiben.
Az MNB szakértői úgy számoltak, hogy a teljes visszatérítés bruttó összege várhatóan 942 milliárd forintot tesz ki, amiből a törlesztési terhek éves mérséklődése az előrejelzési horizonton körülbelül 120 milliárd forintra rúg majd.
A jelentés szerint a csomag a háztartások fogyasztási döntéseit kétféle hatáson keresztül érinti. A már lezárt szerződések esetében kapott kifizetések egy egyszeri jövedelemnövekedésnek tekinthetőek (ez az úgynevezett jövedelemhatás). Becsléseik alapján 100-110 milliárd forint lehet a már lezárt szerződéssel rendelkező adósok felé a kifizetés, így jelentésükben 105 milliárd forintot érvényesítettek jegybanki szakértők.
A még élő szerződések esetében a jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbséggel csökken a fennálló tőketartozás, javítva az érintettek nettó vagyoni helyzetét, amely így egy tartós pozitív vagyonhatásnak tekinthető (ez az úgynevezett vagyonhatás). A csomag ezen részét mintegy 837 milliárd forintra számszerűsítették az MNB-nél.
A tartós vagyonnövekedés fogyasztási hatása rövid távon mérsékeltebb, azonban hatása időben tartósabb. Ugyanakkor egy egyszeri jövedelmi sokk azonnali hatása az adott évben a fogyasztásra erősebb, a későbbi periódusokban azonban gyorsan kifut. Összességében a 942 milliárd forint nagyságrendű csomag hatása a fogyasztás éves változására az első évben, azaz 2015-ben körülbelül 0,9 százalék lehet. Ennek megfelelően a fogyasztáson keresztül a csomag 2015-ben 0,2-0,3 százalékkal megemelheti a GDP-t.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
