A hangzatos „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” névre keresztelt tanulmány rég nem látott növekedést vár. Meglátjuk. Abban nyilván nincs vita, hogy az idén jócskán megugró ipari termelés rendesen felhúzta a növekedést, ezt a járműgyártásnak és a kapcsolódó területeknek köszönhetjük. Az ipar mellett még a szolgáltató (tercier) szektor eredménye sikerült elég izmosra, itt a belső felhasználás erősödött.

A kutatóintézet külön kiemeli foglalkoztatottság és a reálbérek emelkedését is, ami az utóbbi esetében amúgy csak egy nagyon alacsony növekedést jelent átlagosan. Szokás szerint a jövedelmek javulása megdobta a fogyasztást is, 3,9 százalékkal hozzájárulva a gazdasági növekedéshez.

És akkor most gazdagok leszünk?

Nos, a Századvég elemzői szerint – ha gazdagok nem is leszünk még -, azért dinamikusan növekedni fogunk idén. A tendencia 2015-re egyelőre úgy tűnik, hogy nem marad, részben azért, mert lecsengenek az egyedi gazdaságélénkítő források (pl. Növekedési Hitelprogram, uniós támogatások).

Az idei növekedést leginkább a beruházások húzták, míg jövőre már inkább a fogyasztás jár majd az élen. A Századvég emiatt belső forrásokra támaszkodó gazdaságszerkezetet vizionál, ami felé elég jelentős lépést jelentett az, hogy az MNB megemelte 1000 milliárdra a Növekedési Hitelprogram második szakaszának keretét. Ha a versenyszféra beruházásai ténylegesen a hitelekre támaszkodva futnak majd ki, akkor a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét. Emiatt várnak 2014–2015-ben 15 éve nem látott beruházás-bővülést.

Jelenleg a lakosság nagyobbik részét az óvatossági megtakarítások jellemzik, a kutató elemzői azonban jövőre ezek lezárulását várják – egyelőre még nem számolva az állami devizahiteles programmal. Bár a fogyasztásnak jót tehet majd a törvények életbeléptetése, a bankrendszerre óriási terheket rak, kinyírva ezzel a hitelezési kedvet is.

Mondtak egy számot, sokallja?

A hatások összegzése után a Századvég 2014-re 3,3 százalékos, míg jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedést vár.

De nem a kutatóintézet az egyetlen kormányközeli szervezet, ami optimistán viszonyul a magyar gazdaság teljesítményéhez, nemrégiben a Takarékbank is feljebb módosította az idei és jövő évi prognózisait.

Csak az a fránya infláció…

Vannak tényezők, melyek mellett egészen egyszerűen nem lehet elmenni; ilyen például a mélyből fokozatosan visszakúszó inflációs ráta is. Bár a Századvég úgy számol, hogy az infláció az elkövetkező két évben sem csúszik a jegybank által tervezett 3 százalékos fölé, 2016-tól már nagyon megugorhat a mutató.

Az intézet a nyomott inflációs környezettel, a gazdaság ciklikus pozíciójával, és a globálisan laza monetáris politikával indokolja az alapkamat történelmien alacsony szinten való tartását.