A jegybank frissített inflációs jelentése szerint a hazai gazdaság kibocsátása idén csökken, és jövőre is csak visszafogott ütemben bővül. Az árszintet emelő kockázati intézkedések hatását a szűkülő belső kereslet és a tartósan laza munkapiac ellensúlyozza, így az áfa és jövedékiadó-emelés hatásának kifutása után az infláció fokozatosan mérséklődhet. Virág Barnabás, az elemzést készítő csapat vezető elemzője sajtótájékoztatón ismertette a legfőbb megállapításaikat. E szerint az előrejelzés módosítását szükségessé tette:
- a lassuló globális konjunktúra
- a szigorodó költségvetési politika
- a tovább szigorodó hitelkondíciók
- a növekvő bizonytalanság
- az elhúzódó mérlegalkalmazkodás, óvatos lakossági és vállalati viselkedés
Az inflációs alapfolyamatok az év elején tovább romlottak, ugyanis érzékelhetőek lettek a kormányzati indirekt adóemelések és az erős költségsokkok. Ezek kifutásával ugyanakkor inkább a visszafogott kereslet lesz a jellemző, így az inflációs pálya is csökkenésnek indul majd. Ugyancsak az év elején még jelentős volt az ország kockázati megítélésének folyamatos romlása. Az MNB szerint ugyanakkor az április végi közös Orbán-Barroso bejelentés, majd a múlt heti közös Simor-Varga levél a jegybanktörvényről sokat segített abban, hogy az ország CDS-felára az év eleji szintekhez képest nagyjából 80 bázisponttal csökkenjen. A jegybank szerint a realizált IMF-megállapodás után jelentősen fog csökkenni az ország kockázata.
Az év elején jelentős romlás volt a hazai GDP-ben is. A belső kereslet visszaesése mellett az export lassulása is jelentkezett. Virág Barnabás elmondta, hogy a hazai autóipari beruházások egyelőre nem hozták az elvárásokat, azok inkább a második negyedévben fognak jelentkezni. Míg az autó és gépipari beruházások felfelé tolják a GDP-t, addig gond van az elektronikai ágazatokkal, ahol a gyárbezárások és a leépítések lettek jellemzőek. A vezető elemző szerint míg a béremelések általában a márciusi adatokban jelentkeznek, addig az idei minimálbér-emelés ,ár a januári adatsorban kiugrást mutatott. A reálkeresetek általános csökkenése, a munkapiaci folyamatok romlása, a belső kereslet csökkenéséhez vezetett, miközben a fogyasztói bizalom is mélypontra került.
2011 | 2012 márciusi | 2012 aktuális | 2013 márciusi | 2013 aktuális | |
Lakossági fogyasztás | 0,0 | -0,9 | -1 | 0,2 | -0,5 |
Teljes beruházás | -5,4 | -1,4 | -4,1 | 1,8 | 0 |
Privát beruházás | -4,4 | -1,9 | -5,2 | 0,7 | -1,5 |
Export | 8,4 | 5,8 | 4,4 | 8,7 | 8,4 |
Import | 6,3 | 4,6 | 3,1 | 8,2 | 7,5 |
GDP | 1,7 | 0,1 | -0,8 | 1,5 | 0,8 |
Potenciális GDP | 0,5 | 0,5 | 0,3 | 0,6 | 0,2 |
Versenyszféra foglalkoztatás | 1,4 | -0,1 | -0,3 | 0,5 | 0 |
Versenyszféra nominálbér | 5,3 | 6,5 | 6,3 | 4,1 | 4,1 |
A jegybank elemzése szerint márciushoz képest jelentősen romlottak a növekedési kilátások. A válság előtti években felhalmozott jelentős adósságok leépítése tartósan mérsékli mind a magánszféra, mind az államháztartás belföldi keresletét. Ugyanakkor az előrejelzés szerint az exportszektor is kevésbé lesz képest támogatni a növekedést. Az eurózóna elhúzódó válsága illetve az ezzel összefüggő széleskörű fiskális megszorítások kedvezőtlenül hatnak az európai konjunktúra várható alakulására. Virág Barnabás kiemelte, hogy nem csak az európai perifériás országok gyengülnek, hanem a nagy feltörekvők is jelentős lassulásnak indultak, baj lehet a kínai és az indiai hűlésből is.
A gyenge reálgazdasági teljesítménnyel összhangban a jegybanki prognózis laza munkaerőpiaci viszonyokat és visszafogott béremelkedést vetít előre. Az előrejelzésben a munkakínálatot növelő kormányzati lépések a gyenge konjunkturális környezetben visszafogott munkakereslettel párosulnak, így a munkanélküliségi ráta némileg tovább emelkedhet. Emiatt a minimálbér-emelés hatásának kifutásával, a bérdinamika igen mérsékelt lehet a következő negyedévekben.
A költségvetés oldaláról jelentős keresletszűkítő hatással számolnak a jegybank szakértői. Kisebb mértékben ugyan, de a Széll Kálmán Terv 2.0 bevételnövelő intézkedései 2013-ban is a további fiskális szigorítás irányába mutatnak. Az előrejelzés szerint a költségvetési hiány mind idén, mind jövőre a 3 százalékos küszöbérték alatt maradhat.