Az infláció 2018 közepétől folyamatosan 3 százalék körül ingadozik és a Monetáris Tanács által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció ez év elején már 3 százalék fölé emelkedett, elsősorban a változatlanul élénk belső kereslet miatt. A pénzromlás nagyobb mértékű is lehetett volna, ha annak ütemét a lassuló globális infláció nem fékezte volna. Az adószűrt maginfláció a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése, a piaci szolgáltatások magasabb átárazása és a belső fogyasztás növekedése miatt az őszi hónapokig még feljebb mehet, majd 2019 végétől mérséklődhet. Az MNB 2020-ra és 2021-re is 3 százalékos, illetve azt enyhén meghaladó inflációra számít.
Emelt a jegybank a GDP-prognózisán is, a bruttó hazai termék idei növekedését jelenleg 0,3 százalékponttal magasabbra, 3,8 százalékosra teszi, jövőre 3,2, míg 2021-ben 3 százalékos bővülést tart elképzelhetőnek. Ezt azzal magyarázza, hogy mind a három szektor (állam, vállalatok, háztartások) növelheti az idén a beruházásait, illetve a fogyasztását. Ez a felállás 2020-től annyiban változhat az MNB szerint, hogy az állami beruházások mérséklődhetnek. Összességében azonban a 27 százalékos hazai beruházási ráta továbbra is kiemelkedőnek tekinthető, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez – értékelt Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatója.
A gazdasági növekedést a két számjeggyel bővült vállalati hitelezés, valamint a külföldi működőtőke-beruházások is támogatják. Az uniós források felhasználása 2019-ben tetőzik, majd fokozatosan csökken, Balatoni András azonban nem számít 2020-ra olyan éles visszaesésre, mint amekkora 2015-ről 2016-ra bekövetkezett, szerinte a csökkenés elnyújtott lehet.
A családvédelmi akcióterv is támogathatja a gazdasági növekedést, ez a GDP-t 0,4 százalékponttal bővítheti, míg a hitelezést 1-2 százalékponttal.
Ami a béreket illeti, a jegybank elsősorban a nagyvállalatoknál számít a keresetek két számjegyű bővülésére, amit fenntarthatónak tart. A kis- és középvállalkozásoknál ugyanakkor a béremelkedés lassulhat, az a minimálbér és az elvárt bérminimum növekedésének a lekövetésére szorítkozhat, amihez az is hozzájárul, hogy az MNB a korábbinál alacsonyabb szintű emelést ajánl e szektornak.
A bérek növekedése következtében a háztartások jövedelme is bővülhet, de kisebb ütemben, mint a korábbi negyedévekben, miközben a magánszemélyek megtakarítási hajlandósága fokozódhat.
A gyengülő külpiaci – elsősorban európai – kereslet miatt a hazai export 2019-ben elmaradhat a korábban prognosztizált pályától. Ugyanakkor az ipari ágazatok széles körét érintő új kiviteli kapacitások kiépülésével és a szolgáltatásexport további dinamikus bővülésével összhangban Magyarország exportpiaci részesedése 2021-ig fokozatosan javulhat az MNB szerint.
A Szabadság téren úgy vélik, a gazdaság külső finanszírozási képessége magas, a GDP 2,3 százalékos szintjén stabilizálódhat, miközben a folyó fizetési mérleg többlete 2020-tól ismét emelkedhet. A tartós külső finanszírozási képességnek köszönhetően a gazdaság nettó külső adóssága 2021-re nulla közelébe csökkenhet. A külkereskedelmi egyenleg mérséklődével a folyó fizetési mérleg többlete 2019-ben mehet lejjebb. Alacsonyabb nettó export irányába mutat a lassuló külső kereslet mellett a belföldi felhasználás általános emelkedése is.
Az államháztartás egyenlege enyhén javulhat, annak deficitje a tavalyi 2,2 százalékkal szemben az idén 1,5-1,6 százalék lehet, a dinamikusabb adóbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások mérséklődése miatt. A 2018-ban még 70 százalék feletti GDP-arányos államadósság 64 százalék alá 2021-re csökkenhet.
Az S&P 500 is minimális emelkedéssel nyitott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
