Februrár első három hetében számításaink szerint 10,4 milliárd forint tőkét vittek el a hazai nyilvános befektetési alapokból, ami csak töredéke az előző hónapok adatainak, sőt, a pozitív hozamok miatt az alapok vagyona még nőtt is 11,5 milliárddal. Január után például egész hónapra 111 milliárd forint pénzkivétet számoltunk, ami különböző, például csak zárt körben ismert tételek miatt a hivatalos, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) által készített statisztikában 127 milliárd forint volt.
Honnét származott a végtörlesztésre fordított irdatlan vagyon?
Ha ránézünk a legnagyobb bankok legnagyobb alapjainak nettó eszközérték-grafikonjaira (lásd lentebb), akkor azt látjuk, hogy feltűnően a hónapfordulóval, a végtörlesztési hajrá végével változtak meg a folyamatok. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a végtörlesztés nyomta rá a bélyegét az alapok utóbbi pár hónapjára, és annak végével konszolidálódhat az alappiac is.
Régóta találgatja a sajtó és a szakemberek is, hogy honnét származott az a sok százmilliárd forint, amit a végtörlesztésre fordítottak a hazai polgárok. Az egyik lehetséges forrásként a befektetési alapokat említették, mivel azok tőkéje egyértelműen csökkent – míg például a betétek decemberben még szaporodtak is kicsit -, csakhogy az alapok vagyona már 2011 májustól kezdve minden hónapban csökkent, az egyedüli kivétel október volt.
Az állam egyre csak vette ki a pénzt tavaly
Májustól január végéig a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) statisztikáiban 671 milliárd forinttal csökkent az alapok vagyona, amiben az árfolyamváltozások hatása és a befektetők pénzmozgatásai nicsenek megkülönböztetve. Mivel a hazai közönség kockázatkerülő befektetési stílusának köszönhetően az alapok vagyonának túlnyomó része rövid futamidejű állampapír, bankbetét, esetleg ingatlan, az alapok hosszabb, pár hónapos távon túl rendszerint nettó hozamtermelők (ez átlagosan durván 15-25 milliárd forintot jelenthet havonta). Így a teljes pénzkivonás az említett összegnél nagyobb lehet május óta, inkább 750-800 milliárd forintra tehető.
A befektetési alapok vagyonán komoly sebet ütött tavaly a nyugdíjpénztári vagyonok államosítása. Az úgynevezett Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál ugyanis a pénztári eszközök átvétele után, május végén a szervezetnek az ÁKK honlapján látható statisztikája szerint 597 milliárd forintnyi forintban és 387 milliárd forintnyi devizában jegyzett befektetési jegye volt, ezekből 93, illetve 204 milliárd forint maradt november végére (frissebb adatok egyelőre nincsenek).
Külföldi vagy belföldi befektetési jegyeket adtak el?
Ezek szerint 687 milliárd forinttal csökkent az „állami” befektetési jegyek értéke azóta, ez a változás szintén származhat befektetésijegy-eladásból és visszaváltásokból egyaránt, de nyilván főleg az utóbbi okozza. Amit azonban még szintén nem tudunk, az az, hogy a devizás befektetésijegy-csomagban mennyi a hazai alap - miután hazai alapkezelők is kezelnek devizás alapokat -, és mennyi a külföldi, akár hagyományos alapok, akár ETF-ek formájában. Sok tehát a bizonytalanság, az állam elvileg visszaválthatott 300-700 milliárd forint közötti hazai befektetési jegyet is, de az a valószínű, hogy a tényleges összeg inkább 500 és 600 millió forint között volt (mivel eleve magasabb a forintos befektetési jegyek összértéke, és még a devizások egy része is lehet hazai, valamint az elért hozamok is torzítják a képet).
Ugyanezen idő alatt, tehát május végétől november végéig a Bamosz-statisztika csak 489 milliárd forintos pénzkivétet jelez, ami elmarad a becsülhető állami visszaváltásoktól, tehát a hazai lakosság akár kisebb mértékben nettó befizető is lehetett. Decemberben és januárban nem tudjuk, mit tett az állam, az viszont biztos, hogy az alapok vagyona csökkent több mint 160 milliárd forinttal, ami mögött a magukhoz térő tőkepiacoknak köszönhetően volt egy csomó pozitív hozam is.
Lassan vége a rossz hónapoknak?
A Bamosz újabban a tőkeáramlások értékéről is közöl adatot, ezek szerint decemberben 74, januárban 127 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza, ez összesen 201 milliárd. Bizonyos jelek – a zárt körű részvényalapok csekély tőkemozgásai – arra utalnak, hogy ebben már csak nagyon csekély lehetett az állami visszaváltások szerepe. Sokszor ugyanis ilyen alapfajtákon keresztül fektettek be a nyugdíjpénztárak korábban részvényekbe (főleg egyébként külföldi részvényekbe). Decemberben 13, januárban mindössze 3 milliárd forintnyi ilyen papírt váltottak vissza a Bamosz havi jelentései szerint.
Összességében nagyon nagy eséllyel decemberben és januárban a végtörlesztők voltak az alappiac zsugorodásának fő mozgatóereje, és ez február elsejétől megszűnik, és lassan az államnak sem túl sok visszaváltani valója marad, így az alappiac talán ismét a növekedés útjára léphet. A 201 milliárdos decemberi és januári pénzkivét ezzel együtt is csak a végtörlesztésre fordított összeg egy részét magyarázza meg. (Grafikonok forrása: Bamosz)
Egyes alapok tőkéjének változása | |||
Alap | Befektetési politika | Deviza | Tőkeváltozás |
(millió forint) | |||
K&H Fix Plusz 15 | Tőkevédett | HUF | 2 991 |
QUANTIS Kína USD Részvény A | Részvény | USD | 1 666 |
CIB Euró Pénzpiaci | Likviditási | EUR | 1 419 |
QUANTIS India USD Részvény N HUF | Részvény | HUF | 1 092 |
MKB Euro Likviditási | Likviditási | EUR | 1 079 |
K&H Tőkevédett Dollár Pénzpiaci | Likviditási | USD | 927 |
OTP Supra | Abszolút hozamú | HUF | 783 |
DIALÓG Likviditási | Likviditási | HUF | 780 |
ERSTE Euro Pénzpiaci | Egyéb pénzpiaci | EUR | 749 |
DIALÓG Konvergencia Részvény | Részvény | HUF | 717 |
Raiffeisen Euro Likviditási | Likviditási | EUR | 635 |
QUANTIS Dél-Amerika USD A | Részvény | USD | 631 |
Generali Abszolút Hozam | Abszolút hozamú | HUF | 589 |
K&H Tőkevédett Euró Pénzpiaci | Likviditási | EUR | 562 |
K&H Fix Plusz 14 | Tőkevédett | HUF | 547 |
ERSTE Dollár Pénzpiaci | Egyéb pénzpiaci | USD | 488 |
Platina Pí B | Abszolút hozamú | HUF | 441 |
Concorde Hold | Abszolút hozamú | HUF | 426 |
GE Money Pénzpiaci | Rövid kötvény | CZK | 335 |
DIALÓG Ingatlanfejlesztő Részvény | Részvény | HUF | 335 |
Aberdeen Latin-Amerika Részvény | Részvény | HUF | -512 |
Magyar Posta Ingatlan | Közvetett | HUF | -548 |
Raiffeisen Garantált Pénzpiaci | Likviditási | HUF | -574 |
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci | Likviditási | HUF | -643 |
Raiffeisen Hozam Prémium | Abszolút hozamú | HUF | -684 |
K&H Kötvény | Hosszú kötvény | HUF | -706 |
Raiffeisen Pénzpiaci | Egyéb pénzpiaci | HUF | -724 |
OTP EUR | Egyéb pénzpiaci | EUR | -778 |
OTP Török Részvény B | Részvény | HUF | -841 |
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci | Egyéb pénzpiaci | HUF | -905 |
AEGON Közép-Európai Részvény I | Részvény | HUF | -934 |
Budapest I. Állampapír | Rövid kötvény | HUF | -992 |
Pioneer Magyar Pénzpiaci A | Egyéb pénzpiaci | HUF | -1 202 |
OTP Optima | Rövid kötvény | HUF | -1 211 |
AEGON Belföldi Kötvény | Hosszú kötvény | HUF | -1 225 |
ERSTE Ingatlan | Közvetlen | HUF | -1 330 |
QUANTIS HUF Likviditási A | Likviditási | HUF | -1 938 |
BP Bonitas | Likviditási | HUF | -2 023 |
CIB Hozamgarantált Betét Alap | Likviditási | HUF | -2 110 |
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci | Likviditási | HUF | -3 529 |
Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás |
Erste Ingatlan |
K&H Tőkevédett Pénzpiaci |
OTP Optima |
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci |
Raiffeisen Pénzpiaci |