|
| MKB-székház (fotó: MKB) |
Privátbankár (P.): Többet is nyert az MKB Alapkezelő a befektetési alapok között kiosztott Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjakból, közülük három a tőkevédett alapokhoz kapcsolódik. Minek köszönhető ez?
Dzsubák Attila (D. A.): Tőkevédett alapok terén erősek a pozícióink, ami a konzervatív ügyfélkörünknek is köszönhető. A részvénypiac képe nem mindig volt ilyen fényes, mint az elmúlt években, így inkább tőkevédett termékeket igyekeztünk az ügyfeleknek adni. Ez a tőke 100 vagy 95 százalékának védelme mellett jó hozamot ad, ha igazunk van az adott termék, index jövőjével kapcsolatban. Kiküszöböljük az esetleges portfólió-kezelői hibákat is, a futamidő alatt végig stabilan benne maradunk az adott eszközosztályban.
P.: Kicsit olyan ez, mint egy indexalap, amelyek sokak szerint hosszú távon igen nagy arányban megverik a portfólió-menedzsereket.
D. A.: Az aktív és a passzív portfólió-kezelésnek egyaránt megvannak az előnyei és hátrányai. Az utóbbi időben a piacok emelkedésének és a viszonylag olcsó opciós struktúráknak köszönhetően a passzív alapok teljesítettek jól, de nem lesz mindig ilyen a piaci hangulat, és eljöhet az aktívan kezelt alapok ideje is.
Nálunk vannak aktívan kezelt alapok és zárt végű tőkevédett alapok is, amelyek a passzív alapokhoz hasonlítanak. Azt azért hozzá kell tenni, hogy nagy a különbség az ilyen alapok és például az ETF-ek között. (Tőzsdén kereskedett alapok – a szerk.)
P.: A tavaly lejárt tőkevédett alapok 3-5 évvel ezelőtt viszonylag kedvező körülmények között indultak, hiszen akkor még viszonylag magasak voltak a kamatok, és azóta a részvénypiacok is sokat emelkedtek. Az ilyen alapok tőkéjének nagy részét kamatozó eszközök, kis részét rendszerint részvény- vagy árupiaci opciók teszik ki. Most viszont alacsonyak a kamatok és magasan állnak a részvénypiacok. Érdemes még ilyen alapokat indítani, illetve vásárolni?
D. A.: Valóban, öt évvel ezelőtt ezek igen jó termékek voltak, az akkori kamatszintből tőkevédelemre és opciókra is szépen futotta. Most azonban nem ez a helyzet, már csak 95 százalékos tőkevédelmet tudnánk biztosítani, vagy annyit sem. Igazán meggyőző jó befektetési sztorit sem látunk mostanában. Ezért megváltozott a stratégiánk, az idén egyelőre még nem jöttünk ki új tőkevédett alappal.
P.: A részvénypiacok nyolc éve, 2009 márciusa óta emelkednek, látnak még teret előttük felfelé?
Főleg nagyon eltérő a likviditási helyzet a piacokon a jegybankok pénznyomtatási politikája miatt. Másrészt túlságosan sokan várnak eső árfolyamokat, ha be is következik ilyen, inkább szerény lefelé hullámzást várok. Olyan éles esést, mint 2008-2009-ben, nem, a befektetők továbbra is alapvetően vásárolnak, megveszik a kockázatot. A piacok előreszaladtak az árazásban, így jöhet olyan időszak, amikor a makrogazdasági kép még mindig jó lesz, de ez már nem párosul majd azzal, hogy a részvényárfolyamok tovább emelkedjenek. Stagnálás, enyhén lefelé csorgás is lehet, enyhén mínuszos évek is jöhetnek.
A fordulat a bikapiacról medvepiacba és fordítva sokszor egy folyamat, amely nem vehető rögtön észre. Mint ahogy 2009 márciusa után is még sokáig mindenki azt hitte, hogy az emelkedés csak átmeneti lesz. Most is vannak indikátorok, mint a Russel 2000 amerikai index rossz teljesítménye, amelyek fordulatra utalnak, de ez nem feltétlenül következik be gyorsan. Lehet, hogy még hónapokig mennek tovább felfelé a részvényindexek.
P.: Az MKB Észak-Amerika, az Év Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapja mibe fektetett?
D. A.: A benchmarkja (irányadó indexe – a szerk.) 90 százalékban az S&P 100 indexet követi, vannak benne ETF-ek és egyedi részvények egyaránt. Ha úgy látjuk, hogy valamely részvény vagy szektor jobban fog teljesíteni, mint az egész piac, arra külön is kötünk üzletet. A devizakockázatokat nem fedezzük az alapban, tehát a dollár erősödése is segítette.
P.: Az Év Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alapja, az MKB Egyensúly mit tartalmaz?
D. A.: Van 20 százaléknyi részvény a benchmark-jában, ami jelentősen csökkenthető, ha úgy látjuk a piaci helyzetet. A részvényeken belül bármelyik régiót felülsúlyozhatja. A többi 80 százalék kötvényjellegű instrumentum. A külföldi értékpapírok devizakitettségét rendszerint fedezni szoktuk.
Az idén az alapnak nehezebb a dolga, dolgozunk azon, hogy pozitív legyen a hozzáadott értéke plusz kockázatvállalás nélkül. A magyar kötvénypiacon a rövid oldali hozamok nagyon alacsonyak, inkább a hosszú oldalt preferáljuk. A részvénypiac is csúcson van.
P.: Az MKB Ingatlan is díjat nyert, mivel foglalkozik?
D. A.: Alapok alapja, így tőzsdén jegyzett külföldi ingatlanrészvényekbe, ETF-ekbe fektet, nem közvetlenül az ingatlanokat birtokolja. Magyar kitettsége nincsen, a devizakockázatot általában fedezzük, de ez attól is függ, mit várunk a piacon.
P.: Milyen éve volt magának az alapkezelőnek tavaly?
D. A.: Nagyon pozitív év volt, szinte az összes alapunk pozitív hozammal zárta 2016-ot. Piaci részesedésünk is szépen nőtt, év végén 4,36 százalék volt a Bamosz adatai alapján. Az alapkezelő kezdeti időszakában, például 2004-ben öt alapunk volt mindössze nyolcmilliárd forinttal, tavaly már 45 alapunk 253 milliárdnyi vagyonnal.
P.: Tavaly lényegében stagnált a hazai befektetési alapok vagyona, főleg az állampapírok által támasztott verseny miatt. Így lesz ez idén is?
D. A.: Az a véleményem, hogy az alapok vagyona a következő 2-3 évben alapvetően növekvő pályán lesz. Ebbe az irányba mutat a kedvező makrogazdasági kép, a pénzügyi stabilitás, a növekvő reálbérek, a stabil devizaárfolyam, a stabil vállalati mérlegek.
Valóban sok megtakarítás ment magyar állampapírba, nagy volt az elszívó hatás, de a következő években az alapok is profitálhatnak a megtakarítások bővüléséből.
P.: Mibe érdemes most vajon befektetnie a kisbefektetőknek ebben az alacsony kamatkörnyezetben?
D. A.: Mi is sokat gondolkodunk ezen, mert a kötvénypiacon sem biztos, hogy kedvezőek a mozgások. De az a tapasztalatom, hogy nem mindig az történik, amit a befektetők várnak, és nagyon sokan várnak most a kötvényhozamok emelkedésére. A részvények értékeltsége is magas szinten van, sokan esésre számítanak.
Nehéz erre az évre olyat mondani, amire biztosan alapozhatnak a befektetők, ezért inkább meg sem próbálnám. Látok kockázatokat, francia, német választás, kereskedelmi háború árnya, de egyelőre a befektetők még más irányba néznek. A javuló fundamentumokat látják az USA-ban és Európában, a tervezett gazdaságélénkítést figyelik az USA-ban.
P.: Mégis mibe fektessenek a befektetők, ha van pénzük?
D. A.: A vegyes alapokat jónak tartom, a hosszú magyar kötvényalapokat szintén. Arra biztatnám a befektetőket, hogy ne minden pénzt egyféle befektetésbe tegyenek, diverzifikáljanak. Vagy vegyenek eleve diverzifikált befektetést, mint a vegyes alapok.
P.: Mi várható a forinttól, amely már évek óta stabil és szűk sávban mozog?
D. A.: A mozgásában tükröződik az említett makrogazdasági stabilitás, a nagy szereplők elhagyták a pályát, a forint stabilizálódott. A 307-313, vagy a 305-315-ös árfolyamsávokban aránylag jól lehetett kereskedni vele az elmúlt időszakban.
Az a véleményem, hogy ez a stabilitás a közeljövőben is fennmarad. Az egyik oldalon ugyanis ott van a Fed kamatemelése, amely a feltörekvő piacok devizáinak nem mindig kedvez, ez ad egy tartást alulról. Másrészt ott van a nagymértékű devizabeáramlás a magyar piacra, köszönhetően az EU-s forrásoknak, a külkereskedelmi többletnek, a külföldön dolgozók hazautalásainak. Ez lefelé nyomja az árfolyamot.
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
