Kik verték meg jobban a BUX indexet 20 év alatt?

Húsz éve, 2018-ban 285 milliárd forint volt mintegy 60 hazai befektetési alapban, ma már 6300 milliárd, 22-szer annyi – mondta el Kadocsa Péter elnök-vezérigazgató. (Ez évi 17 százalékos bővülés.) Az Aegon Alapkezelő 20 éves lett, akkor alapjait még Monétának hívták, kettő volt belőlük, egy részvényes és egy kötvényes.

Nagyon kevés olyan név van a befektetési alapok egykori listáján, amely azóta is változatlan. A BUX index hozama azóta évi 7,51 százalék volt, az Aegon Közép-Európai Részvény Alap (akkor még Monéta Magyar Részvény Alap) 8,84 százalékot ért el. Az OTP egyébként nagy mértékben, a Mol csak kissé tudta megveri a BUX indexet.

A tőzsdéről 20 akkori részvényből viszont 15-öt később kivezettek, jelentős, átlagosan 60 százalékos veszteséggel a 1998-as árfolyamához képest.

Válságra lapot húztak

Akkoriban, 1998-ban az alappiac 60 százaléka kötvényalapból állt. Az Aegon kijött az első abszolút hozamú alappal 2003 végén. Ez az alapfajta csak évekkel később terjedt el Magyarországon. Az Aegon Ózon Éves Tőkevédett Alappal pedig a tőkevédelmet és az aktív vagyonkezelést ötvözték, amik korábban összeegyeztethetetlennek látszottak.

A 2008-as válság, a magyar ingatlanalapok felfüggesztése, a nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása nyomán az Aegon újabb innovációkkal próbálkozott. Elindították orosz, török részvényalapjukat, és egy abszolút hozamú kötvényalapot BondMaxx néven. Majd 2011 végén online értékesítési üzletágukat is.

Szigorodó hatóságok

Az alapkezelő a Privátbankár Klasszis díjak közül kétszer, 2015-ben és 2017-ben is elnyerte az Év Alapkezelője címet, és számos alapja ért el helyezést a maga kategóriájában.

A ma kihívásai között említette a vezérigazgató a folyamatosan szigorodó szabályozást, nemcsak a törvények, hanem a felügyeleti elvárások miatt is. Így növekednek az  adminisztrációs terhek, a költségek, miközben az alacsony kamatok és a verseny, a passzív alapok terjedése miatt csökkennek a vagyonkezelési díjak is.

Átalakul az alappiac

Az elmúlt húsz évben a MAX magyar államkötvény-index volt az egyik legjobb befektetés, régen hosszú ideig kockázatvállalás nélkül lehetett jó hozamot elérni a magas kötvényhozamoknak köszönhetően. Ez ma már nem lehetséges az alacsony hozamok miatt, markáns változás történt az elmúlt években.

Az abszolút hozamok térnyerése mellett magukhoz térek az ingatlanalapok is, ezek nélkül a lakossági alappiac csökkenne. (Ugyanez volt a helyzet 2007-ben is.) A pénzpiaci alapok megszűnőben vannak, ennek a tőkének a nagy része lakossági állampapírokba vándorolt.

Ez vitte csúcsra az OTP-t

Globálisan az aktív részvényportfóliók aránya az utóbbi években töredékére csökkent, a passzív portfólióké nagyot nőtt. Magyarországon ez nem látszik annyira, mert az ETF-ek nem igazán terjedtek el, de a nemzetközi piacokra a trendnek komoly hatása van. A passzív alapok nagy globális indexeket követnek, ezen indexek átsúlyozása például a magyar részvényekre is hat.

Az OTP vagy a Magyar Telekom, a Richter is ilyen átsúlyozásoknál érte el korábban mélypontját, vagy csúcsát.

Félreárazásokat okoznak

Az alapkezelő azt mondja, “a gépek forradalmára a humán tőke a válaszunk”. A passzív befektetési metódus szerintük félreárazásokat okoz, “tőkepiaci szocializmust”. Ezt az alapkezelőnek ki kell tudnia használni, és az ügyfelek javára kell tudni fordítani.

Például egy passzív befektető ugyanúgy vesz 100 éves argentin államkötvényt, mint másokat, ha egy adott indexben benne vannak. Pedig az országban 1-2 évtizedenként államcsőd szokott bekövetkezni.

Ambiciózus magyar terv

Az alapkezelő saját elemzői bázisát erősíti tovább, például szponzorálja a CFA befektetési versenyeit. Arra fókuszál, amihez igazán ért, például a Kelet-Közép-Európai piacokra. A válságot követő mélyponton például a cég 25 fős volt, idén elérik az 50 főt.

A piacokon sokasodnak a kihívások, kockázatok, régen volt recesszió, válság, a magyar kormány is biztonságos költségvetést akar készíteni – mondta Bakos Ádám vezető kötvényportfólió-kezelő (a második képen). Nem tudjuk, mi fog történni a kereskedelmi háborúban, a magyar gazdaság nagyban függ az érintett német autóipartól. Így a magyar négy százalékos növekedési cél nagyon ambiciózusnak tűnik – hangzott el.

Miért gyengült a forint?

A kihívásokra a választ az abszolút hozamú alapokban látják, amelyek aktívan tudják változtatni a portfóliójukat, “golyóállóak” – mondták a szakemberek.

Ami a forintot illeti, nagyjából ugyanannyit gyengült az utóbbi pár hétben, mint a lengyel zloty, nem volt országspecifikus oka. Az utóbbi pár napban viszont sok éves csúcsra került, most már a magyarspecifikus jelenségek is közre játszhatnak.

Háromból három cél nem megy

Ennek oka pedig a változatlan jegybanki álláspont lehet, miközben a feltörekvő piacokon mindenütt magasabb kockázati prémiumot kínálnak a befektetőknek. A jegybank évekkel ezelőtt, úgy tűnt, gyengülő, majd később, tavaly óta inkább stabil árfolyamot preferált.

Eközben a hozamgörbe rövid és hosszú végét is le akarta kötni alacsonyabb szinten az állampapír-piacon, ez így sok volt egyszerre, úgy tűnik, valamelyik ezek közül már nem fog tudni teljesülni – mondta Bakos Ádám.

A lassacskán, szép fokozatosan, nem túl nagy mértékben gyengülő forintárfolyam ellen a jegybanknak azonban vélhetően nincs kifogása.