Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni?

Privátbankár (P.): Részvényalap, kötvényalap, ingatlanalap, tőkevédett, abszolút hozamú, likviditási, szinte mindegyik alapkategóriában értek el valamilyen helyezést a Privátbankár.hu Klasszis 2018 díjátadón. A kisbefektető hogyan válasszon ezek közül?

Benczédi Balázs (B. B.): Valóban nagyon sokféle termékünk van. A biztonságot kereső ügyfelek bőséges  termékpalettánkról - amely a korábbi MKB-alapcsaládot is tartalmazza - az egyéni igényeik és lehetőségeik szerint tudnak választani.   A befektetési jegyek tulajdonosai jellemzően lakossági ügyfelek, azaz kisbefektetők, termékstruktúránk kialakításakor figyelemmel vagyunk az igényeikre.

Az elmúlt évekhez hasonlóan , továbbra is az aktívan kezelt stratégiájú alapokat tartjuk jó választásnak, amelyekkel az ügyfél várhatóan a következő néhány évben is jó hozamot tud realizálni. Abszolút hozamú alapcsaládunk a kockázatok mértékének differenciálásával nyújt többféle megoldást az ügyfeleknek.

Vagyis van olyan abszolút hozamú alapunk a kosárban, amelyben elsősorban kötvénybefektetések találhatók, van olyan, amelyikben a nem korlátozzuk magunkat kötvények mellett és kevés részvényt is tartunk. A harmadikban ugyanezt a korlátok nélküli stratégiát nagyobb pozíciókkal hajtjuk végre, a kockázat tehát fokozatosan növekszik.

Ezen kívül van számos “stand alone”  azaz tematikus, speciális portfóliójú alapunk, mint például egy ingatlanalap vagy az észak-amerikai részvényalap. Ezek jellemzően “long only”, csak vételi pozíciókkal rendelkező alapok, amelyek nagyon jók tudnak lenni konjunktúrában, fellendülés idején, így például az észak-amerikai tőzsdék emelkedésekor. Napjainkban - azaz egy kilenc éve tartó bikapiac vége felé - az ügyfelek is jobban szeretnek olyan befektetéseket vásárolni, amelyek adnak valamiféle védelmet az esetleges árfolyamesések esetén is.

Az MKB-Pannónia Alapkezelő helyezései a Privátbankár.hu Klasszis 2018 díjátadón: 1. díj: Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap 2018 – MKB Észak-Amerikai Részvény Alap 2. díj: Legjobb Hazai Likviditási Alap 2018 – MKB Forint Likviditási Alap 2. díj: Legjobb Abszolút hozamú Nem Származtatott Alap 2018– MKB PB TOP Alap 2. díj: Legjobb Ingatlan Alap 2018 – MKB Ingatlan Alapja A sorozat 3. díj: Legjobb Hazai Hosszú Kötvény Alap 2018 – MKB Állampapír Alap 3. díj: Legjobb Zártvégű Tőkevédett Alap 2018 – MKB Triumvirátus II.

Én nem hiszek abban, hogy egy csak részvényt vagy csak kötvényt tartalmazó alap a jó választás, szerintem megfelelően diverzifikált befektetésre van szükség, amely kellően porlasztja a kockázatot. Ezek jó eséllyel hozamot is tudnak termelni, és biztonságot is tudnak adni.

P.: Tehát nem az a lényeg, hogy részvény vagy kötvény, hanem hogy az ügyfél kockázatviselő készségének megfelelően vegyítse ezeket. Konkrétan mely abszolút hozamú alapokban?

B. B.: Ilyenek az Adaptív Kötvény, az Alfa, a PB Top. Ezek mellé gyakran ajánlunk az ügyfélnek a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő egyéb alapokat. Az óvatos ügyfélnek például rövid kötvényalapot vagy kötvénytúlsúlyos vegyes alapot, a kockázatkedvelő befektetőnek esetleg észak-amerikai részvényalapot. A lényeg az, hogy nyugalmat és biztonságérzetet adjon, senki ne érezze úgy, hogy a saját kockázattűrő képességéhez képest túl nagy rizikót fut.

P.: Maguk az ügyfelek egyébként mit keresnek mostanában, mire kérdeznek rá gyakran?

B. B.: Az elmúlt hónapok turbulensebb piaci viszonyai után gyakran keresik a biztonságosabb megoldásokat. Erre tökéletes a Prémium alapunk, amely alapvetően kötvény típusú befektetés, de állampapíron kívül van benne rövid futamidejű vállalati kötvény is. Így alacsony kockázat mellett az állampapírokénál valamivel magasabb hozam várható tőle.

P.: A statisztikák szerint nagyon keresik az ingatlanalapokat is, mit érdemes tudni az MKB Ingatlanalapról?

Az MKB Ingatlan Alapok Alapja március végén

B. B.: Az alap európai uniós, illetve nemzetközi ingatlanpiaci kitettséggel bíró befektetési jegyekbe, ETF-ekbe, ingatlanfejlesztő vagy forgalmazó vállalatok tőzsdei részvényeibe fekteti tőkéjét. Korábban főleg német ingatlanfejlesztő részvényekkel és amerikai házépítőket tartalmazó befektetési alapokkal töltöttük fel.

P.: Az említett MKB Észak-Amerikai Részvény Alap aktívan kezelt, vagy indexet követ?

B. B.: Van irányadó, vagyis benchmark indexe, de aktívan kezeljük, igyekszünk a benchmarkhoz képest egy jobb eszközallokációt kiválasztani. Long only alap, tehát csak vételi pozíciók vannak benne, így ha esnek a részvénypiacok, lehet, hogy az irányadó index teljesítményét eléri, de nem fog tudni pozitív hozamot adni.

P.: Van állampapíralap is a díjazottak között, és a vegyes vagy abszolút hozamú alapokban is gyakran vannak kötvények. Mikor jön a várva várt nagy kötvénypiaci fordulat?

B. B.: Az az érzésem, hogy ez a nagy fordulatvárás kissé túlpörgött. Az amerikai piac talán túlárazta a kamatemelést, az EKB is bejelentette a mennyiségi lazítás csökkentését. Az az alaphelyzet, hogy a világ tele van pénzzel, változatlanul fennáll. A cégek nincsenek eladósodva, folyamatosan vásárolják a saját részvényeiket. Amíg ennyire nagy a likviditás a piacon, nehezen tudom elképzelni, hogy markáns fordulatot látnánk.

Ha lesz is Magyarországon kamatemelés, nem a következő hónapokban kerül erre sor, és nem is túl nagy mértékben. Ráadásul sok minden már be van árazva a befektetési eszközök árfolyamába. Ebben a rendkívül támogató és kedvező tőkepiaci környezetben a rövid kamatok még hosszabb ideig alacsony szinten maradhatnak.

P.: Azért az idén már voltak csúnya ingadozások a részvény– és kötvénypiacokon.

B. B.: Az utóbbi hónapokban időnként jött egy-egy nagyobb turbulencia, ám ezek hidegháborús-hangulat jellegű vagy a kereskedelmi háborúval kapcsolatos bejelentések miatt jöttek. Nem azért, mert valóban történt volna valami nagyon váratlan esemény, amely lényegesen megváltoztatta volna a világot. Szerintem a vezető politikusok alapvetően a gazdasági fejlődésben és a békében érdekeltek.

Ami pedig a globalizált világot illeti, a technológiai és információs folyamatok sebessége mellett teljesen esélytelen, hogy valaki bezárkózzon, és saját területén valami nagy csodát vigyen véghez. A fenyegetőzés nyilván nem jó, de valószínűleg jórészt erőfitogtatás, a felek nem akarnak egymásnak komoly károkat okozni.

P.: A nyugati kisbefektetők még nincsenek túlpozícionálva részvényekből, ez is a tőzsdei emelkedés folytatódása melletti gyakori érv. De hogyan állnak a hazai kisbefektetők ezekkel az eszközökkel?

B. B.: Általános tapasztalat az, hogy a magyar magánszemélyek - még a régiós átlaghoz képest is - nagyon le vannak maradva a részvénybefektetések terén. A magyar háztartások 4200 milliárd forintot, a teljes vagyonuk 4,7 százalékát tartják tőzsdei részvényekben és befektetési jegyekben, a globális szint 11 százalék, amint nemrég az MKB-Pannónia Alapkezelő weboldalán is írtuk.

A szabályozáson, adózáson is sok múlik, azt látom, hogy a befektetők a jelenlegi, egyébként kedvező adózási rendszerben is nehezen igazodnak ki. A pénzügyi kultúra sem tart ott, ahol tarthatna, sok oktatásra van még szükség. Sok szó esik manapság arról, hogy  a demográfiai fordulat esetleges elmaradása esetén a társadalmat a jövőbeni  nyugdíjbomba fenyegeti, az a helyettesítési ráta szintje– azaz a munkajövedelem és a nyugdíjból származó jövedelem aránya - várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni.

P.: Ha valaki befektetési alapokkal gondoskodna nyugdíjas éveiről, akkor mit válasszon?

B. B.: Attól függ, hogy mennyi idős az illető. Ha fiatal, márpedig minél hamarabb kezdjük, annál jobb, akkor azt gondolom, hogy egy jól kitalált modellportfólióban részvénytúlsúlyos befektetést kell keresni. Ha a piac épp lefelé megy, lehet, hogy átmenetileg csökken az értéke, de az jó alkalom lehet a további, olcsóbb és még olcsóbb vételekre.

Minden statisztika azt mutatja, hogy hosszú távon, 30-40 éves időszakra a részvény jobban teljesít minden más befektetésnél. Stabilan tartani kell és nem szabad sűrűn váltogatni, mert az mindig költségekkel jár. Később, minél közelebb kerülünk a nyugdíjkorhatárhoz, annál kisebb kockázatú eszközöket kell tartani, a kockázatosabbakból fokozatosan ki kell szállni.

P.: Az alapkezelőnél tőkevédett alapok is vannak, ezeknek milyen a jövőjük?

B. B.: A tőkevédelem mindig drága, az ilyen alapok a portfólióban lévő kötvényeszközök beszedett kamataiból tudják azt megvalósítani, de kamat most alig van. A korlátozott, például 90 százalékos tőkevédelemnek pedig nem vagyok híve.

P.: A magánbefektetők mit érzékelnek az MKB-Pannónia tavaly év végi, fúziós létrejöttéből? (Lásd a keretes írást is.)

B. B.: Szerintem azt, hogy tovább koncentrálódott, erősödött a szakmai tudás és azt, hogy még inkább ügyfélfókuszú cég jött létre, ahol még annál is több figyelmet kap az ügyfél, mint amennyit eddig kapott . Eddig is megvolt az ügyfélközpontúság, de most még nagyobb fókuszt kap, még többen tudnak az ügyfelekkel foglalkozni. Biztos vagyok benne, hogy a  ez a változás mindenkinek jó lesz.

Az MKB Bank, mint fő forgalmazó egyéb részlegeivel, mint az MKB Fintechlab , a Privát Banki üzletág, szintén igyekszünk nagyon szoros kapcsolatot kialakítani.

Dolgozunk például egy olyan újításon, amely “big data” alapú megközelítésen nyugszik. Ennél az ügyfél befektetéseit és kockázatvállalási hajlandóságát nem csak az alapján soroljuk be, amit ő mond, hanem mérlegeljük hozzá a pénzügyi viselkedését, szokásait, egyéb olyan mérhető magatartását, amit ő maga talán nem is érez lényegesnek. Ha például valaki azt mondja magáról, hogy bírja a kockázatot, de tudjuk róla, hogy naponta többször is megnézi a portfóliójának értékét, az a profik számára azt mondja, hogy ő az átlagosnál aggódósabb típus.

Természetesen mindehhez szükséges az ügyfél teljes, előzetes hozzájárulása és folyamatos együttműködése, de mivel minden az ő érdekében történik a kölcsönös bizalom továbbra is mindennek az alapja.

A legnagyobb fúzió a magyar piacon Az MKB-Pannónia Alapkezelő 2017 novemberében az intézményi vagyonkezeléssel foglalkozó Pannónia CIG Alapkezelő, a befektetési alapok kezelésével foglalkozó MKB Alapkezelő valamint az MKB Bank portfólió- és vagyonkezelési területének egybeolvadásával jött létre. Ez volt a legnagyobb ilyen jellegű tranzakció a hazai piacon, ugyanis több mint 500 milliárd forintnyi kezelt vagyon mozdult meg. Az MKB-tól 43 nyílt végű és hat zárt végű alap került a céghez, valamint közel 200 milliárdnyi egyéb portfólió-állomány. Az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által kezelt vagyon meghaladja a 670 milliárd forintot. A társaság befektetési filozófiája alapvetően konzervatív, hosszabb távra szóló befektetési döntéseit fundamentális alapokon végzett elemzések alapján hozza meg. “A Társaság stratégiai célja az értékalapú, magas színvonalú befektetési eredmény hosszú távú biztosítása ügyfelei számára annak érdekében, hogy az Alapkezelő az évtized végére Magyarország 5 legjobb és legnagyobb vagyonkezelője közé kerüljön” – írja magáról az alapkezelő. (Erről korábban itt is írtunk.)