A kormány a választások előtt szerette volna dinamizálni a gazdaságot, ennek érdekében gyárépítő programot is hirdettek. Pedig menetközben Nagy Márton emelte a tétet, és a 100 gyár helyett már 150-et ígért. A gazdasági folyamatok alapján úgy tűnik, ez sokkal inkább hangzatos kampányszlogen lett, mint az iparnak lendületet adó program – írja a szintén a Klasszis Média Lapcsládhoz tartozó Mfor.
A „Jó hír kampány” azonban gyorsan kifulladt, tekintve, hogy a gazdaság teljesítménye nem igazolta vissza az előzetes várakozásokat.
Fotó: YouTube/M1
Hasonlóan szállóigévé, sőt mémmé vált Orbán Viktor repülőrajtról szóló prognózisa, aki tavaly év végén még azt bizonygatta, hogy a károgók mennyire meg fognak az első negyedév végén lepődni a robusztus magyar növekedés láttán. Meglepetés volt, növekedés viszont nem, amely több tényező együttes hatásának eredője volt, hiszen sem az ipar, sem a beruházások nem csak növekedni nem tudtak, de a 2024 végi szinthez képest még vissza is estek. A belső fogyasztás ugyan bővült, de ennek mértéke nem tudta a negatív hatásokat ellensúlyozni.
Ráadásul akár a beruházásokat, akár az ipari termelést nézzük, az idei gyengülés már egy hosszabb visszaesést követte, miközben előzetesen sok politikus, és az elemzők egy része is úgy gondolta, hogy a 2024-es szintekről már nem tudunk lejjebb menni. De az ipari termelés egy pici korrekciótól eltekintve 2023 januárja óta egyre rosszabb teljesítményt nyújt.
A 100 gyár programnak nem látszódnak az eredményei
Az év elején publikált gyenge gazdasági adatok egyébként jelezték, hogy a jármű- és az akkumulátoripar aligha lendíti fel a magyar GDP-t. Ami politikai szempontból sem jött jól, hiszen ennek a gazdasági teljesítménynek kellett volna forrásokat biztosítani a választási osztogatásra, ahogy a 2021-es növekedés egyébként még ezt akkor lehetővé tette.
Orbán Viktor gazdaságfilozófiájának, a munkaalapú társadalomnak a munkahelyteremtés a legfontosabb alappillére. Mindegy, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek az ide települő vállalatok által biztosított állások, a kormány minden céget tárt karokkal és bőséges támogatásokkal várt. Ennek szellemében hirdette meg Nagy Márton a „100 új magyar gyár éve” programot, amit április végén tovább fújt, hiszen a miniszter akkor már 150 gyárról beszélt. Tette ezt annak ellenére, hogy a szakértők azt jelezték, a bizonytalan nemzetközi környezetben a vállalatoknak nagyobb gondjuk is van annál, hogy új gyárakat építsenek Magyarországon.
Ez volt ugyanis a tőzsdei pánikot is hozó magas amerikai vámkulcsok bejelentésének időszaka. Donald Trump intézkedései pedig az eleve bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben egyértelműen kivárásra késztették a nemzetközi vállalatokat. Ez az óvatos magatartás pedig a világ számos régiójában a fogyasztókra is átterjedt, korlátozva a fogyasztást, ezáltal a termékekre vonatkozó keresletet. Ezek az adatok pedig értelemszerűen nem pezsdítették meg a cégek beruházási kedvét.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
