Bár mindenki gyenge forintra számít, visszatekintve alig találunk olyan időszakot, amikor a forint leértékelődését ne kompenzálta volna a kamatelőnye. Interjú.

A magyar részvények nem drágák, ráadásul értékalapúak, ami szép hozamot biztosíthat, miközben a nagy nemzetközi növekedési részvények már legalábbis nem olcsók. A részvények hatékony védelmet nyújthatnak az infláció ellen is. A kockázatot, árfolyamingadozásokat kevésbé jól tűrő befektetőknek kezdőlépésként a vegyes alapokat ajánlják. Interjú Dudás Mátéval, az Erste Alapkezelő Zrt. szenior portfólió-menedzserével.

Az alacsony kamatok miatt százmilliárdok áramolhattak viszonylag kockázatos befektetésekbe, mint részvények, ingatlanok, vállalati kötvények. A 2007 végi békebeli helyzethez képest ugyan nem szembetűnő a növekedés, az utóbbi három év azonban alaposan átrendezte a képet. Alapokon, biztosításokon, pénztárakon keresztül és közvetlenül is kockáztat a magyar.

Diverzifikált, többféle eszköz között megosztott befektetésre van szükség, amely kellően porlasztja a kockázatot. Ezek jó eséllyel hozamot is tudnak termelni, és biztonságot is tudnak adni – mondja Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója. Mikor jön a várva várt nagy kötvénypiaci fordulat?

Nagyon felül szokta becsülni az inflációt és az elérhető kamatokat az átlagember, sokan szeretnének évi 6-7 százalékos hozamot, amit azonban csak nagyobb kockázatvállalással lehet elérni. Jelenleg elsősorban vegyes alapokat javasolnak nekik, ezek között vannak kisebb és nagyobb kockázatúak. Az állampapírok által támasztott verseny mérséklődhet. Interjú Vízkeleti Sándorral, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

A kamatok változatlanul alacsonyak, a tőzsdeindexek történelmi csúcsok közelében vannak, az árupiacok kiszámíthatatlanok. Mit érdemes vajon venni, ami legalább megőrzi az értékét? Van néhány dolog, amely legalább a többinél jobbnak vagy biztonságosabbnak látszik.

A magyar gazdaság mutatói jók, kérdéses azonban, hogy ez mennyire tartható fenn hosszú távon – hangzott el a K&H Alapkezelő előadásán. A forintot az egymás ellen ható tényezők miatt inkább stabilnak látják, a tőkepiacok ingadozása ellen pedig kombinált, többféle eszközből összeálló portfóliót ajánlanak.

Nőtt a hazai befektetési alapok vagyona novemberben, az eddig is népszerű abszolút hozamú és vegyes alapokat is megelőzve az ingatlanalapokba érkezett a legtöbb friss tőke, több mint 15 milliárd forint. A pénzpiaci alapokat joggal utálják, a kötvényalapok inkább stagnáltak. Sokat vettek ki az erős dollárból.

Lassan átalakul a kisbefektetők gondolkodása és érezhető az eltolódás a kockázatosabb befektetési alapok felé, de még az út elején járunk. Jelenleg a vegyes alapok a legnépszerűbbek. A magas kamatozású kötvények hozama a 7-8 százalékot is eléri, de a részvényekhez hasonló kockázatokkal. Interjú az Erste Alapkezelő vezető értékesítési menedzserével, Oszlay Péterrel.

A hazai befektetési alapok vagyona alig változott októberben, de e felszín alatt nagy változások zajlanak. Az ingatlanalapok vagyona 8,3 milliárd forinttal nőtt, az abszolút hozamú alapokat is felfedezték. Már a 310 forintos euró is olcsónak számít?

Számításaink szerint nincs szó tőkemenekítésről a befektetési alapok piacán, március első felében az ügyfelek kevéssel több pénzt fektettek az alapokba, mint amennyit kivettek. A kockázatosabb alapfajtákat azonban kerülték és sok eurót helyeztek el, ami persze az alacsony árfolyamnak is betudható.

A hazai befektetési alapok vagyona szerény mértékben tovább nőtt februárban: a forintos alapok vagyona stagnált, a devizás sorozatokba viszont jelentős összeget, közel százmillió eurót helyeztek el. Két kisebb alapkezelő alapjaihoz jelenleg nem lehet hozzáférni, de ettől még nem biztos, hogy kár éri a befektetőket.

Több mint 62 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona januárban, felgyorsult a beáramlás a kötvény- és a vegyes alapokba. Ez az irány továbbra is jó lehet, mivel márciusban újabb kamatcsökkentésre lehet számítani – írja a K&H Alapkezelő.

Elméletben az alacsony kamatszint miatt az ügyfél, aki számottevő reálkamatot szeretne elérni, a kockázatosabb befektetések felé kellene, hogy forduljon. A befektetési alapok statisztikái alapján ilyen folyamat zajlik ugyan, de nagyon lassú. Inkább a betétnél valamivel, de nem sokkal kockázatosabb eszközöket keresik.

Az előző hónapokhoz hasonló összeget, 63 milliárd forintot helyeztek el befektetési alapokban a befektetők augusztusban. Leginkább a rövid kötvényalapokat, a vegyes alapokat és az abszolút hozamú alapokat kedvelték. Az eurókészletükhöz alig nyúltak, de a dollárt adták.

Folytatódik a befektetések átrendeződése az alacsony kamatkörnyezet miatt, újabb 73,6 milliárd forintot helyeztek el júliusban a hazai befektetési alapokban. A legnagyobb magyar alap már több mint 400 milliárd forintos, csak ebbe a kötvényalapba mintegy 21 milliárdot raktak. A devizát viszont inkább elvitték.

Szépen nőtt ismét a befektetési alapok vagyona júniusban, de ami újdonság, hogy mintha végre a részvényeket is kezdenék felfedezni. Hónapról hónapra több pénzt fektettek mostanában részvényalapokba, pedig eddig a részvényutálat volt a jellemző. Lehet, hogy megint rosszkor szállnak be?

Folytatódott a vagyon gyarapodása a befektetési alapokban májusban is, így immár 20 hónapja töretlen a növekedés – írja az alapkezelők szervezete, a Bamosz. A fejlett világ tőzsdéi emelkedni tudtak, ezen a fejlődő világ tőzsdéi is túltettek, a magyar tőzsde viszont egyenesen kétszámjegyű növekedést produkált. A forint erősödni tudott a dollárhoz képest és az euróhoz képest is.

Májusban is több tízmilliárddal tovább nőtt a hazai befektetési alapok vagyona, de másfél éve ez volt a legalacsonyabb érték. A befektetők ezúttal több friss tőkét helyeztek el devizában, mint forintban, annak ellenére, hogy az euró a hónap során 300 forint felett maradt. Csak három alapfajta piaci részesedése nőtt az idén.

Az alacsonykamat-mizéria hogyan rendezi át a befektetési alapok piacát? Az utóbbi egy évben a nagy nyertesek a közepes kockázatúnak mondható alapok voltak, az alacsony kockázatúak egy részét egyre inkább kerülték. Nem véletlenül.

Az utóbbi hónapokban százmilliárdokat takarított meg a lakosság, ami főleg befektetési alapokba, állampapírokba ment, de még a bankoknak is jutott belőle. A január is jó hónap volt, főleg az abszolút hozamú alapokat, a rövid kötvényalapokat és a vegyes alapokat keresték.

A 2013-as évben a forintban kibocsátott alapok több mint háromnegyede pozitív hozamot ért el, de csak 43 százalékuk érte utol az irányadó állampapír-piaci mutatót. Óriási volt a szórás, 30-40 százalékos nyereségre és 30-40 százalékos veszteségre is volt példa.

Bár az intézményeknél a visszaváltások voltak túlsúlyban, a lakossági befektetőknek köszönhetően folytatódott a vagyon gyarapodása a befektetési alapok piacán októberben is.

Augusztusban is talicskázták be a a befektetési alapokba a pénzt az ügyfelek, kicsit többet is, mint júliusban vagy júniusban. A júliusi adatok szerint óriási összeget, 193 milliárd forintot vett ki viszont a bankbetétekből a lakosság, ilyen még a végtörlesztés idején sem fordult elő. Sokan spekulálnak forintra.

Májusban megint szépen gyarapodott a hazai befektetési alapok tőkéje, újabb 133 milliárd forintot helyeztek el bennük, majdnem pontosan annyit, mint amennyit a bankbetétekből áprilisban kivontak. Az alacsony kamatok indukálta befektetési láz fő nyertese az OTP Optima. Az ügyfelek sok eurót vettek.

Az idén több jövedelem maradhat a háztartásoknál az alacsony infláció mellett, ám nem biztos, hogy ezt fogyasztásra költik majd és ösztönzi a gazdasági növekedést. A pénzpiaci alapok hozama is követi a kamatszint csökkenését, így ez az alapfajta nem válasz az alacsony kamatokra. A részvénypiacok már nem olcsók, de nem is túl drágák.

Az abszolút hozamú alapok az utóbbi évek nagy sikertörténetét jelentik a hazai alappiacon. Ez a közeljövőben is fennmaradhat, mert az alacsony kamatszint miatt a befektetők alternatívákat keresnek.

Míg az év eleji nemzetközi piaci aggodalmak mérséklődésével a külföldi befektetők kockázati étvágya fokozatosan növekedett, hazai szinten egész évben a kockázatkerülés jellemezte a befektetőket. A tőkevédett alapok, a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok érdekelték a magyarokat - és nem csak a bankbetétek.

A Concorde 2000 alap 15 éves fennállása óta évente átlagosan 12 százalékos hozamot ért el, aki kezdettől fogva tartja, 5,5-szörösére növelte tőkéjét. Akik azokban ki-be szálltak, azok ennél 6,2 százalékkal kevesebbet kaptak, ami a nemzetközi tapasztalatoknak is megfelelő érték – mondták el az alapkezelő sajtótájékoztatóján. Ez idő alatt sokat lehetett keresni magyar kötvényeken, de jóval szerényebben a részvényeken.