Nincs mese, ha hozamot akarunk, kockáztatni kell kicsit - interjú

Privátbankár (P.): Hogyan reagálnak a kisbefektetők a jelenlegi alacsony kamatokra, mit gondolnak róla?

Oszlay Péter (O. P.): A befektetők viszonylag lassan értékelik át a helyzetet. Amikor a kamatok és az állampapír-hozamok leestek évi öt százalék közelébe, először még azt gondolták, „ez korábban is előfordult, de mindig átmenetileg, ezután mindig felfelé indultak el a hozamok”. Most is sokan arra számítottak, hogy nagyjából ez az öt százalék lesz a padló. Aztán kiderült, hogy nem, szinte egy új világ jött el.

Az elmúlt húsz év alatt beívódott az emberek gondolkodásába, hogy a kamatok 5-6 százalék és  11-12 százalék között mozognak. Ehhez képest óriási paradigmaváltás volt, amikor szembesültek azzal, hogy ez már nincs így.

Most azt látjuk az alappiacon, hogy az emberek kezdik elfogadni: ha bármilyen értelmezhető hozamot szeretnének elérni, akkor változtatniuk kell. Az az idő már elmúlt, amikor ha ültünk egy pénzpiaci alapban, az hozott 5-10 százalékot. Szerencsére az aktuális inflációs környezetben el lehetett érni pár százalék reálhozamot.

P.: Azt már megtanulták az emberek, mi az a reálhozam, hogy a két százalékos hozam mínusz 0,5 százalékos inflációnál ugyanaz, mint például egy nyolc százalékos hozam 5,5 százalékos infláció mellett?

O. P.: Szerintem ez még a jövő zenéje, a legtöbb befektető nem reálhozamot, hanem nominális hozamot figyel. A három százalék frusztráló érzést kelt a befektetőkben. Pedig több olyan alapunk is van, amelynek a reálhozama most is eléri az évekkel ezelőtti szinteket. Ettől függetlenül fel kell készítenünk a forgalmazókat, a banki fiókhálózatot arra, hogyan magyarázzák el a befektetőknek, hogy kockázatvállalás nélkül már nem lehet jó hozamot elérni.

Már több éve megindult a folyamat, hogy az alacsonyabb kockázatú alapokból, jellemzően pénzpiaciakból kifelé megy a pénz, a magasabb kockázatúakba pedig beáramlik. Ezek korábban főleg az abszolút hozamú alapok voltak, ma már inkább a vegyes alapok kerültek előtérbe.

P.: Talán a januári svájcifrank-pánik miatt lettek népszerűtlenek az abszolút hozamú alapok?

O. P.: Nyilvánvalóan ez is közrejátszott, de az okok közt más is megtalálható. Több abszolút hozamú alap, amely korábban remekül teljesített, nagyon népszerű lett és jelentős tőkét gyűjtött. Néhányan közülük azonban az utóbbi pár évben már nem tudták megismételni a korábbi eredményeket.

Statisztikáink szerint most a vegyes, részvényeket és kötvényeket is tartalmazó alapok a kedveltebbek . Ez is jelzi, hogy a befektetők hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a hozam érdekében, de a folyamatnak még mindig csak az elején járunk.

A vegyes alapok népszerűségéhez persze hozzájárult, hogy tavasszal csúcsra értek a tőzsdeindexek, és még mindig tartják a pozícióikat. Gyakorlatilag hat éve tart a felfelé menő trend a legtöbb eszközosztályban. Áprilistól erősödött a piacok nyugtalansága , ami a befektetők egy részét sokkolta. A mostani időszak egyfajta teszt, hogy mennyire van felkészülve a magyar befektetői kör a kockázatvállalásra.

P.: Mi lesz, ha esnek hirtelen húsz százalékot a részvényindexek, és tízet a kötvények?

O. P.: Az egy újabb próbatétel lesz, de azért az utóbbi hónapokban is volt két számjegyű százalékos visszaesés a részvénypiacon, meg is látszott a vegyes alapok teljesítményén. Pánik nem alakult ki, viszont a tőkebeáramlás a vegyes alapokba megtorpant. Mi azért szavazunk bizalmat a vegyes alapoknak, mert ezek egy szélesen diverzifikált portfólión keresztül visznek kockázatot az ügyfélhez. (Diverzifikáció: a kockázat megosztása, szétterítése többféle befektetésre, ami jól kimutatható előnyökkel jár – a szerk.)

Jó esetben a különböző piaci szegmensek eltérő mozgása tompítani tudja az ingadozásokat, bár vannak olyan időszakok, mikor ez sem képes megvédeni a befektetőt a jelentősebb árfolyamveszteségektől. Annál azonban sokkal biztonságosabb, mintha az ügyfél egyetlen kockázatos eszköztípusra tenné fel az összes pénzét.

P.: Mit ajánlanak az óvatosaknak? Maradjanak betétben?

O. P.: Azoknak az ügyfeleknek, akik nagyon nehezen szánják el magukat a kockázatvállalásra, azt szoktuk javasolni, hogy csak egy fokozattal kockázatosabb, amolyan „pénzpiaci plusz” jellegű alapokat válasszanak. Ezeknél általában mérsékelt árfolyam-ingadozás mellett a pénzpiaci hozamokat kissé meghaladó eredményre lehet számítani.

Az Erste-csoportnál tipikusan ilyen az ingatlanalap, vagy az Erste Abszolút Hozamú Alternatív Alapok Alapja. Az utóbbiban az általunk legjobbnak ítélt, kisebb részben hazai, nagyobb részben nemzetközi abszolút hozamú alapok vannak, összesen 20-30 féle befektetési jegy, sok különböző alapkezelőtől. Ezért megoszlik a kockázat és a sok alap teljesítménye kiegyensúlyozza egymást.

P.: Költségoldalról hogy néznek ki ezek a külföldi alapok? Úgy tudom, Nyugaton a belépési díj elég magas, az alapkezelői díj viszont alacsonyabb szokott lenni, mint nálunk.

O. P.: A mögöttes alapok vételi jutalékát mi, mint intézmény nem kell kifizessük, így az ügyfelet sem terheli, csak az alapkezelési díj, ahogy más alapoknál is.

A mögöttes alapok egyébként az úgynevezett hedge fund-ok stratégiáit követik, de az európai UCITS befektetési alap tanúsítvány szabályai szerint működnek, szigorú előírások szerint, limitált kockázatvállalással, erős likviditási követelmények mellett, részletes adatszolgáltatási kötelezettségekkel. Ezeknek is jellemzően „pénzpiaci plusz” jellegű célkitűzésük van.

P.: A vegyes alapokból is van többféle, igen eltérő kockázattal. Óvatos vegyes, kiegyensúlyozott vegyes és dinamikus vegyes, főként a részvények mennyiségétől függően.

O. P.: Az általunk kínált You Invest-portfóliócsalád három különböző kockázati kategóriájú vegyes alapot tartalmaz, ezek nagyjából megfeleltethetők az említett kategóriáknak. A maximális részvénysúly 10, 30, illetve 50 százalék lehet, ezek globális részvényportfóliók. A hazai kötvények mellett jelentős mennyiségű nemzetközi kötvényt is beillesztünk a portfóliókba.

A nemzetközi kötvényportfólión belül is van sokféle kategória, nemcsak nyugat-európai állampapírok, hanem jobb minősítésű vállalati kötvények, gyengébb minősítésű vagy más néven high yield vállalati kötvények. Ez utóbbiak egyébként a részvényekhez hasonló kockázatot jelentenek, árfolyamuk is azokhoz hasonlóan mozog.

P.: Mi a helyzet a devizakockázatokkal? A feltörekvő piaci devizák némelyike, mint Oroszország, Törökország, Brazília fizetőeszköze kétszámjegyű kamatokat kínál, de árfolyama nagyon erősen ingadozik.

O. P.: A devizakockázathoz rugalmasan állunk hozzá. A fejlett országok főbb devizáiban levő kitettségünket általában teljesen fedezzük forintra, illetve az alapok eurós sorozata esetében euróra.

Az egzotikusabb feltörekvő piaci devizák esetében viszont jellemzően nem fedezzük a devizakockázatot, így a deviza teljesítménye is segítheti az alap hozamát. Ha a feltörekvő piacok kilátásait nem ítéljük biztatónak, akkor ez az eszközosztály eleve meg sem jelenik a vegyes portfólióban.

Feltörekvő piaci vállalati kötvények is előfordulnak ezekben a portfóliókban, de jellemzően nem helyi devizában, mert a vállalatok legtöbbször dollár- vagy eurókötvényeket bocsátanak ki.

P.: Részvényalapokat vesznek a kisbefektetők?

O. P.: Viszonylag kevés pénz volt eddig a részvényalapokban, most sem gondoljuk, hogy a kockázatmentes alapokból kimenő pénzek ide fognak áramlani. A hazai befektetők részvénykitettsége valójában folyamatosan nő, de elsősorban inkább az említett vegyes alapokon keresztül.

P.: Ha a jegybankok tovább lazítanak, esetleg az amerikai kamatemelés is elmarad, és felmennek újabb 30 százalékkal a részvényárak, akkor sem fognak a hazai kisbefektetők részvényt venni?

O. P.: Jellemzően a múltbeli hozamok alapján orientálódnak az emberek, és valószínűleg ebben az esetben is inkább a vegyes alapokat vásárolnák elsősorban. A befektetőknek tudniuk kell, hogy a részvénypiac a vegyes alapokat is segíti, mégis kisebb a kockázatuk, mint egy tiszta részvényalap esetében.

A részvényalapoknak is lehet helye az ügyfelek portfólióiban, de inkább kiegészítő elemként, egy portfólió részeként. Felelőtlenség lenne egy szép múltbeli teljesítmény miatt rábeszélni bárkit is, hogy indokolatlanul nagy súlyt tegyen ki a megtakarításai között a részvény.

P.: Sokak számára ma is az ingatlan számít a biztonságos befektetések etalonjának. A jelenlegi lakásár-emelkedés át fog vajon gyűrűzni az üzleti ingatlanok piacára is?

O. P.: Ahány ingatlanalap van Magyarországon, annyiféle befektetési politikát követnek. Az Erste Ingatlan Alap az egyik legkonzervatívabb a piacon: azoknak az ügyfeleknek szól, akik a pénzpiacinál egy kissé magasabb hozamot szeretnének elérni, nagyon mérsékelt kockázat mellett. Ezt az alapot is pozitívan fogja érinteni, ha az üzleti ingatlanok ára emelkedik Magyarországon, de alapvetően a bérleti díjakból profitál.

(Az Erste Ingatlan Alapról lásd bővebben korábbi interjúnkat.)

P.: Milyen lehetőségei vannak még a befektetőnek? Milyen elemeket tehet még a portfóliójába?

O. P.: A feltörekvő piaci vállalati kötvények alapja hasonló de más típusú kockázatokat testesít meg mint egy részvényalap. Ennek az eszközosztálynak jelenleg euróban számolva 7-8 százalékos a hozama lejáratig számolva. Hasonló az úgynevezett high yield-szegmens, a kockázatosabb európai és amerikai vállalatok kötvényeinek piaca, itt is 7-8 százalékos lejáratig számolt hozamról beszélhetünk.

Épp azért célszerű ezeken a piacokon befektetési jegyet venni, mert ha egyetlen kibocsátóhoz kötjük a pénzünket, és az csődbe megy, elúszik az összes. Viszont az szinte kizárt, hogy 200 kibocsátó bedőljön – maximum 1-2 százalék  –, de a többi kötvény hozama ezt kompenzálni tudja.

P.: Ha egy-két mondatban lehetne csak, akkor mit üzenne a kisügyfeleknek?

O. P.: Egyrészt legyen bátorságuk számukra elfogadható pluszkockázatot vállalni a kockázatmentesnél magasabb hozam elérése érdekében, másrészt vegyék figyelembe, hogy a hozam érdekében a kockázatvállalással az időtáv is kicsit megnő. Ha el tudjuk fogadni, hogy nincs minden nap pozitív árfolyamváltozás, úgy hosszabb távon többet kereshetünk.