A szupermini kamatok tényleg kockázatosabb befektetésekre sarkallják a magyarokat?

Óvatos duhaj a magyar polgár, ha a megtakarításairól van szó, így volt ez eddig is, és a minimálisra süllyedt kamatok sem sokat változtattak még ezen a képen. Elvileg az alacsony kamatok és az egyre alacsonyabb fix állampapír-hozamok miatt a befektetők tömegeinek kéne nagyobb kockázatú befektetéseket választaniuk, hogy tőkéjük hozzon is valamit. A magasabb kockázathoz ugyanis a tankönyvek szerint magasabb hozam tartozik, igaz, általában minél magasabb kockázatról van szó, annál hosszabb távon valószínű ez. (És csupán valószínű, nem biztos.)

Sokaknak az alapokhoz is bátorság kell

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nullához közeli banki kamatok miatt sokak számára logikus lenne kötvényekbe, részvényekbe, kötvényalapokba, részvényalapokba stb. fektetnie a pénzét. Sokan az első lépést már meg is tették, hiszen tavaly, tavalyelőtt sok százmilliárd forintot vettek ki bankbetétekből, és helyeztek el befektetési alapokban, állampapírokban. (Lásd korábbi cikkünk grafikonjait.)

De az alapokon belül is ésszerű az átrendeződés a legminimálisabb kockázatú likviditási és pénzpiaci alapok felől, amelyek a korábbi években a legnagyobb szeletet hasították ki az alappiacból, a kötvényeket, részvényeket előnyben részesítő konstrukciók felé. Ha az adatokat megnézzük, végül is zajlanak ilyen folyamatok, de csak nagyon lassan. A kockázatkeresés változatlanul fékezett habzású, tompított a lakosság körében. Valamint nem igazán a részvények felé megy, hanem a kötvények felé, és ott is a rövid futamidejű, kis kockázatú formák felé.

Ha három csoportba soroljuk az alapokat, alacsony, közepes és magas kockázatú kategóriákba, akkor azt látjuk, hogy az alacsony kockázatú formák (likviditási, pénzpiaci, tőkegarantált és rövid kötvényalapok) részesedése egy év alatt 61 százalékról 55 százalékra süllyedt az alapokon belül. (Első grafikon.) Ez körülbelül 300 milliárd forintnyi tőkekivonást jelent. A magas kockázatú formáké (főleg részvényalap, abszolút hozamú alap) 16,4-ről 18,2 százalékra nőtt, igaz, néhány hónappal korábban volt 19 százalék is.

A részvényt utáljuk, kivéve kötvénnyel keverve

A közepes kockázatúnak mondható formák, mint a vegyes alapok, hosszú kötvényalapok, ingatlanalapok 22,4 százalékról 26,8 százalékra növelték részesedésüket, elsősorban a vegyes – részvényeket, kötvényeket valamilyen arányban tartó – konstrukciók 4,4 százalékpontos térnyerése miatt.

Érdekes módon a vegyes alapokon belül nem az alacsonyabb kockázatú óvatos vegyes, hanem a kiegyensúlyozott vegyes típus a legkelendőbb, mintegy 438 milliárd forintos vagyonuk duplája az óvatosakénak. Eközben pedig a részvényalapokat hanyagolják. Pedig a vegyes alapokban is van részvény, kérdés, ez mennyire tudatosul az ügyfelekben.

Verseny az állampapírokkal

Az alapok említett hármas felosztása kockázati szempontból azonban némileg vitatható, második ábránkon részletesebben is bemutatjuk, hogyan változtak az arányok 2014 januárja és 2015 januárja között.

Kérdés az is, hogyan hat majd az állampapírok konkurenciája a befektetési alapokra. Miközben a rövid futamidejű intézményi befektetőknek szóló állampapírok (diszkont kincstárjegyek) hozama alacsony szinten stagnált az utóbbi hetekben, és a három éves referenciahozam is csak minimális mértékben emelkedett, az állam a lakossági állampapír-kamatok emelését jelentette be.

Az inflációkövető PMÁK-nál például 3-ról 4 százalékpontra emelik a kamatprémiumot, amely rendszerint egyben a minimális éves kamatot is jelenti, az egy éves Kamatozó Kincstárjegynél 2,5-ről 3 százalékra emelik a fix kamatot.