Az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) vezetése a hét elején tett javaslatot a szakításra a Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE), mert úgy véli, hogy a korábbi támogatásért cserébe tett vállalásaikat nem tartották be a szocialisták, mint például a teljes körű amnesztia biztosítása a szeparatistáknak vagy a katalán hivatalos elismertetése az Európai Unióban, adta hírül az MTI.
Carles Puigdemont szerint már nem számíthatnak azon célok megvalósulására, amelyek az együttműködés elmúlt két évében nem teljesültek.
Mint mondta, a döntése nyomán a Sánchez-kabinet „elveszti kormányzási képességét”, mert pártja hét képviselőjének támogatása kulcsfontosságú a parlamenti szavazásoknál.
Az Együtt Katalóniáért tagságának 66 százaléka vett részt a belső voksoláson, 87 százalékuk támogatta az együttműködés megszüntetését.
Fotó: EPA/Quique Garcia
A katalán függetlenségi párt tagsága döntött 2023 novemberében arról is – szintén a pártvezetés javaslatára –, hogy alsóházi parlamenti frakciójuk támogatja Pedro Sánchez miniszterelnökké választását a törvényhozásban.
A parlamenti választásokat abban az évben a konzervatív Néppárt (PP) nyerte, de nem volt parlamenti többsége a kormányalakításhoz, míg a második helyen végző szocialisták megszerezték további hét párt támogatását, és így koalícióra léphettek a Sumar baloldali tömörüléssel.
A Junts per Catalunya a támogatásáért cserébe a 2017-ben alkotmányellenesen megrendezett katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt szeparatista politikusoknak közkegyelmet biztostó amnesztiatörvény elfogadását kérte, amelyet a parlament jóvá is hagyott a több hétig zajlottak tüntetések ellenére.
A katalánok abban bíztak, hogy így Carles Puigdemont büntetlenül visszatérhet Spanyolországba 2017 óta tartó brüsszeli emigrációjából. A politikus ellen azonban érvényben maradt a belföldi elfogatóparancs, mivel a spanyol legfelsőbb bíróság állásfoglalása szerint az amnesztiatörvény nem ad felmentést a közpénzek hűtlen kezelésének vádja alól.
A két párt közötti együttműködést feszültség jellemezte az elmúlt években, a katalánok több kormányzati előterjesztést leszavaztak, például nem támogatták a költségvetési javaslatokat sem.
Eközben Franciaország szinte folyamatos politikai krízisben van, a legutolsó kormány október közepén alakult meg.
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
