Tizenöt éves lett a Concorde 2000 kötvénytúlsúlyos vegyes alap, amely annak idején a Concorde 97 nevű három éves zárt végű alapból jött létre. Akkoriban dúlt a részvényláz, kárpótlási jegyekkel állt sorba a fél ország, a Pick és a Zwack voltak a sláger – mondta el Szabó László, az alapkezelő igazgatóságának elnöke (a képen balra). A Concorde 97-ben eredetileg csak 197 millió forint gyűlt össze, ami már akkor is kevésnek számított. Mire azonban lejárt a három éves alap, 300 százalék körüli hozamot csinált, és mindenki nagyon elégedett volt. Az így 800 milliósra duzzadt konstrukciót ezért Concorde 2000 néven tovább futtatták.
Első nagy krach elszegényedő tőzsdemilliomosokkal
A Bokros-csomagot követő erős stabilizáció után 1997-ben fellendülés indult tőkepiacon. Akkoriban az alapkamat még 22 százalék is volt, majd amikor 1997-ben megjöttek a stabilizáció eredményei, ez csökkent, a BUX pedig a négyezres tartományból 8500 pontra ugrott fel. A tőzsdére alig lehetett bejutni a látogatók tömegeitől, a Vörösmarty téri tőzsdeteremben hatalmas hangulat volt, ez lehetett a hazai tőkepiac csúcsa – emlékezett Szabó László. Ekkor indult a Concorde 2000 alap is.
A széllel szemben vitorlázó befektetőknek már gyanús volt ez a nagy fellendülés, jöttek is a problémák Ázsiában, amit a hazai befektetők nem vettek komolyan. Így amikor 1997 októberében beütött a krach, és hatalmas zuhanások következtek, rengeteg, addig multimilliomossá vált vagy magát annak hívő befektető lenullázta magát. A brókercégek egy része is bajba került, mert a határidőző befektetőkön nem tudta behajtani a változó letétet.
Még a telefonszámuk is ugyanaz, mint 15 éve
Internet még nem vagy alig volt, a befektetők nagy része alig tudta, mi történik a világban, vagy nem törődött vele. Az elemzéseket még légipostán küldték Amerikából, egy valamirevaló elemző szobája úgy nézett ki, mint egy MÉH-telep, hegyekben állt benne a papír – mesélte Szabó László.
A Concorde 2000 talán az egyetlen hazai befektetés alap, amely 15 éve változatlan névvel, változatlan befektetési politikával működik, ráadásul ugyanazokkal az emberekkel, akiknek még a telefonszámuk is ugyanaz. (A piacon 21 alap van, amelyek legalább 15 éve működnek.) Egyharmad (25-35 százalék) részvény vagy más kockázatosabb eszköz, kétharmad állampapír a Concorde 2000 összetétele.
Egymillió forintból csináltak 5,5 milliót
Móricz Dániel vezető portfóliókezelő szerint (a képen középen) az alap normál módon számított, időarányos hozama évi 12 százalék volt a 15 év alatt, ez azt jelenti, hogy egymillió forintból 5,5 milliót csináltak az eredeti befektetőknek. A 15 év szinte végig egyetlen kötvénypiaci rally volt nálunk, és kezdetben a magyar részvényeken is jól lehetett keresni, később már kevésbé.
Te is rosszkor szoktál be- vagy kiszállni?
A befektetők ezt az alapot is használták időzítésre, tehát ki-be szálltak az alapból néha – mondták el. Az alapkezelő kiszámolta, hogy a ki-be lépő befektetők mekkora hozamot értek el átlagosan a ki- és beszállásokat is figyelembe véve, vagyis mennyi volt a tőkével súlyozott átlaghozamuk a 15 év során. A Concorde 2000-be be-ki ugrálók mintegy évi 6,2 százalékkal rosszabb hozamot értek el, mint a hosszú távon bennmaradók 12 százaléka.
Ez egyébként összhangban van a nemzetközi tapasztalatokkal is, a jelenségnek pedig az a fő oka, hogy az átlagbefektető rendszerint rosszkor száll be, illetve ki. A Concorde 2000-ben például 2007-ben, tíz szép hozamú év után volt a legtöbb tőke, mintegy 15 milliárd forint, a részvénypiac csúcsa körüli időkben. Ma, amikor jóval olcsóbbak a részvények, csak körülbelül ötmilliárd van.
Igaz, azt nem tudni pontosan, hogy a kiszálló befektetők mibe fektettek, elvileg lehet az is, hogy közvetlenül részvényeket vásároltak a zuhanásban és nagy kockázatot vállaltak, ebben az esetben jól is járhattak. (A tőke jelentős része egyébként a cég feltételezése szerint a Concorde abszolút hozamú alapjaiba mehetett.)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
