Májusban is nagyon nagynak számító összeget, 137 milliárd forintot helyeztek el a hazai befektetési alapokban, amiből még akkor is 133,2 milliárd marad, ha egyes bankcsoportok lengyel, cseh és bolgár ügyfeleknek kezelt alapjait levonjuk belőle. Forintban 100,1, euróban 28,2, dollárban 4,9 milliárd forintnyi új értéket bíztak az alapkezelőkre az ügyfelek, ami nagyon soknak számít, nincs nagyon messze a márciusi rekordtól sem.
A magyar lakosság tovább devizázik
A jelentős devizabefektetések, mint a múltban is többször, nagy valószínűséggel annak szólnak, hogy az ügyfelek egy része devizát vásárol, amikor a forint relatíve erős, és elad, amikor gyenge. Májusban 286 forint körül is volt az euró, ezen a szinten már december óta nem fordult elő, így sokan érezhették úgy, hogy már olcsó.
Amint az ábrán is látható, ennél is magasabb összeget helyeztek el az ügyfelek az alapokban devizában augusztusban, amikor 275 forintig csúszott le az euró, és nem sokkal kisebb összegeket októberben és novemberben, amikor 280 forint körül mozgott. A jelentősebb deviza-kivét ritka, de volt ilyen is most márciusban, amikor a „Matolcsy-pánikban” 308 forint körül tetőzött az árfolyam. Ekkor 33 milliárd forintnyi devizát vettek ki az alapokból, feltehetően forintra váltási szándékkal.
Azért a forint az úr
Az alapok tőkéjének – a Bamosz adatbázisa alapján végzett számításaink szerint – mintegy 88,1 százaléka van forintos konstrukciókban, ez egyébként nem változott túl sokat az utóbbi másfél évben, 86 és 90 százalék között ingadozott. A legtöbb tőke, 48 milliárd forint az egyik legalacsonyabb – de nem a legkisebb – kockázatú alapfajtába, a rövid kötvényalapokba áramlott. Korábban elsősorban a likviditási vagy pénzpiaci alapok voltak a legkedveltebbek, a kötvényalapok felé történő eltolódás azt is jelezheti, hogy ha nem is sokat, de kissé többet hajlandóak kockáztatni az ügyfelek az alacsony kamatok miatt.
A szektor nagy nyertese az OTP Alapkezelő, amely piaci részesedésénél nagyobb hányadot hasított ki a növekedésből, 50 milliárd forintot helyeztek el nála. Ebből csak az OTP Optima rövid kötvényalapra jutott 29 milliárd, ez az alap az év eleje óta megtáltosodott, 117 milliárdról 263 milliárdra növelte vagyonát. ---- De honnét jön a sok pénz? ----
Testvére, az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci tőkéje viszont csökkent májusban. A különbség oka valószínűleg abban lehet, hogy az Optima visszatekintő hozama jóval magasabb (egy évre 10,4 százalék volt június 5-én, míg a pénzpiaci társáé 4,8 százalék). Ilyenkor azonban nem árt emlékezni arra, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Még kockázatosabb: likviditási alapból abszolút hozamúba
De egyenként több milliárd forinttal gyarapodott az Erste, a K&H vagy a Raiffeisen rövid kötvényalapja is, emellett vegyes és tőkevédett alapokat is találunk az első tíz legnagyobb tőkebeáramlást elérő alapok listáján. A kockázatvállalási kedv növekedését jelzi az is, hogy 28,5 milliárd forint ment az abszolút hozamú alapokba, jóval több, mint a pénzpiaci vagy a vegyes fajtákba. Ezek pedig az egyik legkockázatosabb alapfajtát jelentik, és legalábbis egy részük magas hozamával tűnik ki időről időre, de születnek időnként elszomorító eredmények is.
A lista hátsó végén többnyire a korábbi nagy nyertes likviditási alapok állnak. Logikus módon, ezek jellemző befektetése ugyanis a bankbetét, esetleg a nagyon rövid futamidejű állampapír, így a banki kamatok és az állampapír-hozamok mélyrepülése miatt nem lehet tőlük sokkal többet várni a közeljövőben, mint a bankbetétektől. A rövid átlagos futamidő miatt hamar alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz. (A likviditási alapok hozamáról és hozamkilátásairól a Privátbankár nemrég itt számolt be olvasóinak.)
Mi lesz veletek, bankok?
Amint arról már beszámoltunk, úgy tűnik, az idén a bankok, pontosabban a bankbetétek húzzák a rövidebbet a három fő lakossági befektetésfajta, a betét, az állampapír és az alapok közül. Május végén tették közzé az MNB áprilisi betéti statisztikáját, eszerint 118 milliárd forintnyi forintbetétet és 10 milliárdnyi devizabetétet szüntettek meg a magánügyfelek. Már februárban és márciusban is sok tízmilliárddal csökkent a lakossági betétek állománya, januárban pedig lényegében stagnált. Eközben a lakossági állampapírok eladásai is jó alakulnak az idén.
Ugyanakkor a legtöbb alapot is banki alapkezelők kezelik és bankfiókokban vásárolják meg az értékpapírjaikat, sőt sok bank állampapírt is forgalmaz. Úgy tűnik, hogy a bankok egyáltalán nem bánják mindezt a jelenlegi helyzetben, sőt ösztönzik is az ügyfeleik értékpapír-vásárlásait, aminek az az oka, hogy az alacsony hitelezési aktivitás miatt a betétekből befolyó pénzt nem tudják jól kihelyezni. (Erről az ÁKK vezérigazgató-helyettesével készült interjúnkban olvashatnak bővebben.)
Nyilvános alapok vagyona | |||
Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
(milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
Abszolút hozamú | 28,5 | 333,5 | 8,5 |
Árupiaci | 0,6 | 13,5 | 0,3 |
Dinamikus vegyes | 0,2 | 1,9 | 0,0 |
Egyéb értékpapír | 0,8 | 6,4 | 0,2 |
Egyéb pénzpiaci | 14,8 | 424,5 | 10,8 |
Hosszú kötvény | 9,5 | 155,5 | 3,9 |
Kiegyensúlyozott vegyes | 18,6 | 156,5 | 4,0 |
Közvetett ingatlan | 0,0 | 38,2 | 1,0 |
Közvetlen ingatlan | 7,6 | 357,3 | 9,1 |
Likviditási | -8,0 | 1 078,9 | 27,4 |
Óvatos vegyes | 6,0 | 74,4 | 1,9 |
Részvény | 2,7 | 261,2 | 6,6 |
Rövid kötvény | 48,0 | 464,7 | 11,8 |
Szabad futamidejű kötv. | 4,6 | 56,6 | 1,4 |
Származtatott | 0,0 | 1,8 | 0,0 |
Tőkevédett | 3,4 | 511,3 | 13,0 |
Összesen: | 137,1 | 3 936,2 | 100,0 |
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | 58,1 | 2 479,4 | 63,0 |
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | 32,0 | 611,9 | 15,5 |
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) |